Hírfolyam


2016-02-24

Alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak

Az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára szerint alaptalanok az önálló zálogjoggal szembeni aggodalmak, ezért vissza kell állítani. Bodzási Balázs erről az IM és a Magyar Jogász Egylet keddi, budapesti nyilvános vitaülésén beszélt, amelyet az új polgári törvénykönyv (Ptk.) zálogjogi és hitelbiztosítéki rendelkezéseiről tartottak. Bodzási Balázs két tényezőt említett, amely indokolja az önálló zálogjog visszaállítását. Az egyik a gazdasági igény: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani, ami óriási fejlődés lenne a korábbi évekhez képest, és a jelzáloglevél-piac dinamikus megerősödését vonná maga után. A másik tényező pedig, hogy a különvált zálogjoggal kapcsolatos magyar rendelkezések nincsenek összhangban az európai uniós tendenciákkal. Csizmazia Norbert, a Kúria főtanácsadója ezzel szemben azt mondta: ő nem úgy látja, hogy európai tendencia lenne az önálló zálogjog. Az uniós rendeletekből nem következik, hogy vissza kellene állítani, vagyis nem igaz, hogy Magyarország ne felelne meg a kötelező uniós szabályoknak – tette hozzá. A főtanácsadó kiemelte, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását, mert a kódex megalapozott jogalkotás eredménye, így a zálogjogi szabályok megváltoztatását sem tartja indokoltnak.

2016-02-24

Egy év türelmi időt adna a civil szervezeteknek az új Ptk. alkalmazásához

A Fidesz törvénymódosító javaslatban kezdeményez egyéves határidő-halasztást a civil szervezeteknek arra, hogy megfeleljenek az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek. Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a civil szervezeteknek a jelenleg hatályos jogszabály alapján idén március 15-ig kellene átvenniük az új Ptk. szabályait, azonban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) február 19-i tájékoztatása szerint a 81 ezer szervezetből 53 ezer, vagyis az érintettek 65 százaléka nem hajtotta még végre az előírt változtatásokat. A Fidesz ezért a határidő 2017. március 15-re történő módosítását javasolja, továbbá kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a házszabálytól eltérve, már a jövő héten fogadja el az erről szóló módosítást - fejtette ki Gulyás Gergely, aki szerint az ehhez szükséges négyötödös parlamenti támogatás megszerzése azért is fontos, mert különben 53 ezer civil szervezet működése válna jogellenessé.

2016-02-24

130 ezer kft.-t büntethetnek meg, ha nem lépnek időben

A korlátolt felelősségű társaságoknak, amennyiben törzstőkéjük nem éri el a 3 millió forintot, legkésőbb március 15-ig fel kell emelniük erre a szintre az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint, emlékeztet közleményében a ceginfo.hu. Országszerte még 129 295 kft.-nek kell a hátralévő három hétben megemelnie a törzstőkéjét. Eperjesi Zoltán, a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának vezetőhelyettese korábban az MTI-nek elmondta, a tőkekövetelményt nem teljesítő cégek ellen törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak. Ha mindez eredménytelen marad, végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. A cégbíróság vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Például, aki tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, öt évre eltiltják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapításától.

2016-02-23

Menedékkérők EU-n kívüli biztonságos országba történő visszaküldése - Az Európai Unió Bíróságán tárgyalják az ügyet

Egy Szerbián keresztül Magyarországra érkezett pakisztáni állampolgár 2015 augusztusában menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő hazánkban. A férfi azonban a kérelmének az elbírálása előtt elhagyta a számára a magyar hatóságok által kijelölt tartózkodási helyet, és Ausztriába kívánt jutni, ami azonban nem sikerült neki, mivel rossz vonatra szállt fel, és így Csehországba érkezett meg, ahol a cseh hatóságok őrizetbe vették.

2016-02-23

Teljes csőd a magáncsőd

Minden várakozást alulmúlóan csekély az érdeklődés a magáncsőd intézménye iránt. Tavaly ősszel a Magyar Bankszövetség még azzal számolt, hogy középtávon 25 ezren, hosszabb távon pedig 40 ezren választják majd ezt az adósmentő formát, de a legfrissebb adatok szerint eddig csupán 199-en kérelmezték a magáncsődöt, és alig kétezren érdeklődtek komolyabban a családi csődvédelmi eljárás iránt. Pedig sürget a határidő, hiszen március 1-jéig lehet csak jelentkezni azoknak, akikkel tavaly elszámoltak a bankok.

2016-02-23

Nyilvános vitaülés az új cég- és végelszámolási törvény koncepciójáról

2016. március 2-án nyilvános vitaülést szervez a Magyar Jogász Egylet az új cég- és végelszámolási törvény koncepciójáról. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

2016-02-23

Szabályt sért az Uber a Közlekedési Hatóság szerint

A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerint az Uber Hungary Kft. személyszállítási közvetői tevékenységet végez diszpécserszolgálattal, noha erre nincs engedélye, ezért megsérti a vonatkozó előírásokat. A hatóság megjegyezte azt is, hogy vét a szabályok ellen az a vállalkozás és gépkocsivezető is, amely személyszállítási feladatot fogad el és végez úgy, hogy nincs taxis tevékenységi engedélye az adott járműre. A szolgáltatást igénybe vevő is megsérti az előírásokat, amennyiben nem a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás által nyújtott szolgáltatást vesz igénybe - ismertette a hatóság.

2016-02-23

Az új kódexben a sértett és az áldozat fogalma azonos lesz

Az új büntetőeljárási kódex egységesen sértettként kezel majd mindenkit, aki a bűncselekmény következményeként bármilyen jellegű hátrányt szenvedett. Ez azt jelenti, hogy a sértett és az áldozat fogalma azonos lesz Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint. A miniszter rámutatott: a jelenleg hatályos terminológia szerint sértett lehet mindenki, akinek személyét vagy jogait, illetve jogos érdekeit az elkövetett bűncselekmény közvetlenül megsértette vagy veszélyeztette. Ehhez képest az áldozatok kategóriája jelenleg szélesebb spektrumon mozog, mivel abba beletartoznak a bűncselekmény által közvetve érintettek is, például a közeli hozzátartozók. Trócsányi László előrevetítette azt is: jelentősen megerősítik a sértetti jogokat, az őket megillető eljárási garanciákat. A mostani szabályozással ellentétben a sértettek minden esetben eldönthetik majd, hogy az eljárásban részt vesznek-e.

2016-02-23

Itt az ítélet: borulhat a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány rendszere

Döntött az Európai Unió Bírósága: nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást. Az Európai Unió Bírósága igazat adott az Európai Bizottságnak a magyar kormánnyal szemben, és úgy döntött, a magyar cafeteriarendszer egyes elemei sértik az uniós jogot. A kormány változtatásra fog kényszerülni. Az Európai Unió bírósága szerint a magyar cafeteriaszabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteriapiacról.

2016-02-22

Szaporodnak a műhibaperek

A kórházak elavult eszközparkja, az orvosok túlterheltsége, illetve a minimumfeltételek be nem tartása miatt szaporodnak az orvosi műhibák – jelentette ki lapunknak egy ilyen tárgyú perekkel foglalkozó ügyvéd. Ábrahám László tapasztalata szerint a bíróság ritkán hoz igazán szigorú ítéletet büntetőügyekben, a szakértők védik az orvosokat, és sokszor a kártérítés összege sem arányos az elkövetett hibával.

2016-02-22

Felfüggesztettet kaphatnak a bundázó focisták

Mind a tizenhét vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott az ügyész a REAC-mérkőzésekről szóló labdarúgás-fogadási csalási ügyben, amelynek újabb tárgyalása pénteken volt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

2016-02-22

Kiss ügye a Kúriánál

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a jogerősen 4 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok. Kiss Ernőt vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolták, első fokon 3 év börtönbüntetést kapott a Fővárosi Törvényszéken, ezt súlyosbította másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla. A Kúria napokon belül dönt, hogy befogadja-e Kiss Ernő felülvizsgálati kérelmét; ha igen, akkor megvizsgálják a beadvány tartalmát, és döntést hoznak arról, helyt adnak-e a kérelmüknek, felmentik Kiss Ernőt, vagy elrendelik a tárgyalás első fokon való újrakezdését.

2016-02-22

Új bírósági eljárás kezdődik a korrupcióval vádolt budapesti rendőrök ügyében

Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla a Szolnoki Törvényszék budapesti rendőröket, közterület-felügyelőket, valamint vállalkozókat korrupciós bűncselekmények ügyében elmarasztaló ítéletét, így új bírósági eljárás kezdődik a 2008-2009-ben történt bűncselekmények ügyében. A táblabíróság Gyurisné Komlóssy Éva vezette büntetőtanácsa kimondta, a megismételt eljárást a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék katonai tanácsának kell lefolytatnia. A döntés indoklásában elhangzott: az első fokon meghozott ítélet oly mértékben meglapozatlan, hogy az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan.

2016-02-22

Ideje! - Bűntett lehet az állatok kínzása

Bűntetté nyilvánítanák az állatkínzás alapesetét, emellett a kiszabható büntetési tételeken is szigorítanának a jövőben - jelentette be a napokban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A mihamarabbi módosításra szerinte azért van szükség, mert a jelenleg hatályban lévő törvények sok esetben nem bírnak kellő visszatartó erővel a kegyetlenkedők számára. Ezért az agrártárcának szándékában áll kezdeményezni a Büntető Törvénykönyv módosítását.

2016-02-22

Az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítása még az idén az Országgyűlés elé kerülhet

Az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítása várhatón még az idén - a tavaszi, esetleg a nyári ülésszakon - az Országgyűlés elé kerülhet, és megszülethet a magyar erdőgazdálkodást szabályozó új jogszabály - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten. Bitay Márton Örs emlékeztetett arra: megérett a helyzet a 2009-es erdőtörvény újbóli áttekintésére, újrafogalmazására, mivel zajlik a teljes ágazat megújítása.

2016-02-22

Támadják az építési engedély eltörlését

Az új építési törvény alkotmánybírósági kontrolljának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezését kéri az alapvető jogok biztosától a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság. A jogszabály szerintük ellehetetleníti az építkezések településeken belüli szabályozását, feleslegessé teszi a milliárdos ráfordításokkal elkészített helyi rendezési terveket, és semmissé teszi a szomszédjogokat. A két szervezet a napokban levélben fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához, amelyben arra kérték, hogy kezdeményezze a törvény alkotmánybírósági kontrollját és hatályon kívül helyezését – tudtuk meg a MUT elnökétől. Körmendy Imre elmondta: lenullázza az önkormányzatok és a városképvédők évtizedes törekvéseit a tavaly decemberben elfogadott új jogszabály, amely lehetővé teszi a bruttó 360 négyzetméter alatti házak engedély nélküli megépítését. Az ilyen építkezéseket az év elejétől csupán bejelentési kötelezettség terheli. A kötelező engedélykérés eltörlése miatt pedig a helyhatóságoknak ma már semmilyen beleszólásuk sincs abba, hogy az új házak milyen stílusban, milyen anyagokból, milyen kivitelben épülnek, egyáltalán illeszkednek-e a környezetükbe. A rendelkezés emellett figyelmen kívül hagyja az úgynevezett szomszédjogokat is, miután ma már a lakosoknak sincs betekintésük abba, hogy milyen ingatlan készül a mellettük lévő telken.

2016-02-22

Több ezer kft. szűnhet meg a kötelező törzstőkeemelés miatt

Idén március 15-én a kft.-kre és a részvénytársaságokra vonatkozó kétéves határidő jár le. A két éve hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratait. Az eljárás illeték- és közzétételidíj-mentes, ám miután ezeknél a cégeknél már kötelező a jogi képviselet, ügyvédi munkadíja lehet a létesítő okirat új Ptk.-hoz igazítását célzó változásbejegyzési kérelmeknek. Az rt.-knél újdonság, hogy nyrt.-t már nem lehet alapítani, a korábban létrehozottaknak pedig be kell vezetniük részvényeiket ez év március 15-éig a Budapesti Értéktőzsdére vagy át kell alakulniuk zrt.-vé. A kft.-knél a törvény nem csupán az alapító okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel ez év március 15-éig, hanem a törzstőke félmillió forintról hárommillióra emelését is. A fővárosban mintegy 50 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettségét, de még több mint 40 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy március 15. után is törvényesen működjön. A cégbíróság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Például, aki tartozást maga után hagyó kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltiltják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapításától.

2016-02-22

A Ptk. rejtett titkai

Számtalan „rejtett titka” van a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyvnek, mely a hosszú életű 1959. évi IV. törvényt váltotta fel. Cikkünkben a nyolc könyvből és 1596 paragrafusból álló új magánjogi kódex legérdekesebb rendelkezéseit és összefüggéseit vettük górcső alá. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a régi kódex felét megőrizte, negyedét korrigálta, másik negyedét megváltoztatta. A kódex például nem személyhez fűződő, hanem személyiségi jogokról szól, a generálklauzula pedig átvette az 1928-as magánjogi törvényjavaslat szövegét. A lelkiismereti szabadság azért nincs külön nevesítve a személyiségi jogok körében, mert az elmúlt évtizedekben nem volt egyetlen per sem, amelyet ennek sérelme miatt indítottak volna. Ennek a jognak az esetleges megsértése azonban a generálklauzulából levezethető. Az új Ptk. egyik kevésbé ismert újítása nyomán eltűnt a törvénykönyvből a „szellemi alkotás” kifejezés. A korábbi kódex még tartalmazott néhány rendelkezést a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokról, az újban viszont a „szerzői jog és iparjogvédelem” fordulat vette át a helyét. A szomszédjogi szabályozás kétlépcsőssé lett: a főbb rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza, míg a speciális kérdésköröket a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény.

2016-02-22

A csok sikere múlik a zálogjogi szabályozás megfelelő átalakításán

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszabb távon a lakáshitelkamatok csökkenjenek és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) sikeres legyen – hangsúlyozták az igazságügyi és a gazdasági tárca, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei az Igazságügyi Minisztériumban (IM) tartott háttérbeszélgetésen 2016. február 19-én. Nagy Márton, az MNB alelnöke rámutatott: az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be a jegybank szabályozási és más eszközökkel is a jelzálogpiac újjáépítésébe, ezért is sürgető a módosítás. Az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjog alapján a jelzáloglevél csak egyszer adható el, a korábbi, önálló zálogjogon alapuló záloglevelek forgalomképesebbek. A lakáshitelek – a csok is – általában 10-20 éves futamidejűek, a mögöttük fedezetként álló jelzáloglevek futamideje mintegy 3-5 év. Az önálló zálogjogon alapuló jelzáloglevelek tehát a hosszabb lakáshitelek futamidejével könnyebben összhangba hozhatóak. Ezért szükséges az önálló zálogjog visszaállítása – magyarázta a problémát ismertetve Nagy Márton. Hozzátette: nem szerencsés az sem, hogy a kétféle termék összekeveredik a jelzálogpiacon. Ám az új Ptk.-ban szabályozott, különvált zálogjogon alapuló szolgáltatások még alig jelentek meg, ezért könnyen kivezethetők a piacról.

2016-02-19

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig

A gyermektartásdíj kialakulásának hazai története után bemutatásra kerül a jelenleg hatályos jogi szabályozás. Ennek során a tanulmány kitér a gyermektartásdíj megállapítására és annak végrehajtására, továbbá az állam általi megelőlegezésre, a gondozási díjra, és a gyermektartásdíj szándékos nem teljesítésének büntetőjogi szankcionálására.

Tételek: 3801 - 3820 / 4904 (246 oldal)
  • munkajog
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.