Hírfolyam

Nemzetközi bíróságon folytatódik a vörösiszapügy

Lezárult a vörösiszap-katasztrófa okozóinak felelősségre vonása, miután az Alkotmánybíróság elutasította a Mal Zrt. volt vezérigazgató-résztulajdonosa panaszát. Bakonyi Zoltán és védője nemzetközi bíróságra viszik az ügyet, miközben az elítélt négyéves büntetését tölti.

Pofontól az utcáig – avagy egy gyermek sorsa a társadalom tükrében

Korábbi cikkünkből ihletet merítve, mintegy folytatásként szeretnénk vázolni, hogy milyen végkimenetelei lehetnek a kapcsolati erőszakból származó bántalmazásoknak, két bűncselekmény – az emberkereskedelem és a gyermekprostitúció – elemzésével.

Médiahatóság: élesedik az álhírek elleni küzdelem

Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is. A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor elkerülhetetlen a tudatosabb tartalomfogyasztás elősegítése, az álhírek terjesztésével szembeni fellépés – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A kezes szabadulása a helytállási kötelezettség alól

A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti.

Új lakások kötelező jótállása

Ha jótállásról avagy köznapibb nevén garanciáról olvasunk, először inkább gondolunk valamilyen elektronikai eszközre, autóra, mint épületekre. Pedig önálló kormányrendelet vonatkozik a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra [181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet]. Jelen cikkünkben röviden a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállás szabályait ismertetjük.

Meddig köteles dolgozni a munkavállaló felmondás esetén?

A munkaviszony leggyakrabban felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg. Meddig köteles munkát végezni a dolgozó felmondás esetén? Fel kell-e őt menteni a munkavégzés alól? Mennyi időre szólhat a felmentés?

Utazás a munkavégzés helyére: mutatjuk, mikor számít munkaidőnek

Amikor a munkavállaló nem rendelkezik állandó munkavégzési hellyel, az utazás időtartama is munkaidőnek számít vagy sem? A munkavállalókat egy adott ponton és időben várják (azonos településen vagy legalábbis megyében, mint a lakhelyük), ahonnan együtt (busszal vagy autóval) elviszik egy adott munkaterületre. Ott dolgoznak x órát, majd visszaviszik őket az adott pontra. Egy munkaterületen dolgoznak egy nap. Egy másik nap ugyanez történik, csak a munkaterület máshol van (a felvételi pont nem változik). Tehát, bár a munkavégzés helye rendszeresen változik, egy napon belül ugyanaz marad.

A Red Bullt egyszer beperelték, mert nem ad szárnyakat, és a cég 13 millió dollárt fizetett, mert tényleg nem

A Red Bull szárnyakat ad – ez a világ egyik legismertebb reklámszövege, nagyjából olyan klasszikus a műfajban, mint a McDonalds „I’m lovin it”-je, az Apple „Think Different”-je, a Nike „Just do It”-je, vagy a L’Oréal „Mert megérdemled”-je. Egy apró különbség azért van: az energiaitalnál elég konkrét ígéret, tényállítás hangzik el, míg a többiek mind csak jól hangzó, de igazából megfoghatatlan, általános pozitív életérzést árasztó szlogenek. Persze senki nem várja el egy reklámtól, hogy száz százalékban a valóságot tükrözze, és például egy Red Bull szárnyakat növesszen az emberre.

Jogerős: megtorlásként rúgták ki az SZFE volt oktatóját, amiért bírálta a modellváltást

Faur Anna egyike volt azoknak, akik élesen bírálták az intézmény a 2020-as modellváltását. Másodfokon, vagyis jogerősen is kimondta a bíróság, hogy Faur Annát jogellenesen rúgták ki az Színház- és Filmművészeti Egyetemről, elbocsátásának indoka megtorlás volt – áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) csütörtöki közleményében.

Ismét kimagasló eredményeket ért el a Kúria az Európai Bizottság 2022. évi igazságügyi eredménytáblája szerint

Az Európai Unió igazságügyi eredménytáblája az Európai Bizottság éves, objektív adatokra épülő információs jelentése, amely valamennyi uniós tagállamra kiterjedően összehasonlító áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságáról, minőségéről, függetlenségéről és amely ily módon alapjául szolgál a jogállamisági jelentésnek is.

Elkaszálta az Európai Bíróság azt, hogy az osztrákok kevesebb családi pótlékot fizetnek a magyaroknak

Az uniós joggal ellentétes az az osztrák szabályozás, amely a gyerekneveléshez kötött szociális ellátások mértékét az állampolgárságtól teszi függővé – állapította meg a luxemburgi testület.

Ki lesz a felelős, ha kárt okoz a gyerek?

Gyerekkorban sok mindent tanulunk meg az élettel kapcsolatban. Mindeközben próbálkozunk, kísérletezgetünk és bizony hibázunk is. Ez pedig kárt is okozhat másoknak. Ki lesz a felelős, ha kárt okoz a gyerek? Kinek kell megfizetni az okozott kárt? Hogyan lehet mentesülni a kártérítési kötelezettség alól?

Lakásvásárlók figyelem: milliókat spórolhat, aki a Kúria két friss döntését megismeri

Sokaknak lehet húsba vágó, hogy mikor kell teljes illetéket fizetni egy lakásvásárlás után, és mikor lehet taktikusan szembeállítani a vásárlással egy lakás eladását is, ami csökkenti az illetéket. Ha valaki lakást vesz, lakásvásárlási illetéket kell fizetnie. A mérték eléggé brutális, hiszen a 4 százalékos illeték egy 50 milliós lakás esetén 2 millió forint adót jelent, de még egy 25 milliós ingatlannál is 1 millió forintra rúg a befizetés. Vannak ugyanakkor kivételek, így a házastársak, vagy az egyenes ági rokonok közötti adásvétel után nem kell illetéket fizetni. Ám a leggyakoribb illetékmérséklési, vagy akár -mentességi ok alighanem a cserét pótló vásárlás illetékkedvezménye, vagyis az, ha úgy veszünk, hogy eladunk is. Itt olvashatók a részletes szabályok.

A német alkotmánybíróság ítéletet mondott Angela Merkel felett

Angela Merkel volt német kancellár megsértette az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt esélyegyenlőséghez fűződő jogát egy 2020 februárjában tett kijelentésével – mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság egy szerdán ismertetett ítéletében.

Változik az egyszerűsített jogviszonyban foglalkoztatottak közterhe

Az államháztartás egyensúlyát javító külön adók között szerepel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző dolgozók fizetendő közteher változása is.

Új kormányrendelet a villamos energia veszélyhelyzeti díjairól

Új kormányrendelet jelent meg június 15-én a villamos energia veszélyhelyzeti díjairól a 98. számű Magyar Közlönyben, 212/2022. számon.

Ingatlan a bizalmi vagyonkezelésben?

Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.

Új szabályok segítik a cégek határon átnyúló műveleteit

Eljátszott már a gondolattal, hogy vállalkozását az Európai Unió egy másik tagállamába költözteti, akár a kedvezőbb gazdasági környezet, akár a magasabb életszínvonal reményében? Az Európai Unió annak érdekében, hogy a vállalkozások részére megkönnyítse a letelepedést egy másik tagállamban, a határokon átnyúló átalakulások, egyesülések és szétválások kérdéskörét szabályozó uniós irányelv módosításáról döntött. Az új szabályok átültetése céljából lépnek hatályba hazánkban 2022. szeptember 1. napján a 2021. évi CXXIV. törvény alkalmazandó rendelkezései.

Megmagyarázta a kormány illetékese, miért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez Magyarország

A csatlakozással az egyik legfontosabb hatáskörünket adnánk át a büntetőjog terén, és egyébként is úgy lett létrehozva az új szervezet, hogy az eljárások feleslegesen bonyolultak, ami rontja a büntetőeljárások hatékonyságát – ezekkel az érvekkel magyarázta meg kedden a parlamentben ellenzéki felvetésre Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt, hogy a magyar kormány miért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez. Közben a minap a magyar legfőbb ügyész azt jelentette be, hogy lenne lehetősége az Európai Ügyészségnek pótmagánvádlóként fellépnie itthon az EU-pénzes visszaélések terén, hogy ezzel próbálja elérni a magyar intézmény az uniós költségvetés feletti erősebb kontrollt és ezzel segítse elő a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás létrejöttét.

Államosítana a kormány három kiemelt budapesti közterületet, majd Rogánék javaslatára az V. kerületnek adná

Ellentételezés nélkül a Fővárosi Önkormányzattól állami tulajdonba vennék augusztustól a budapesti Podmaniczky, Vörösmarty és Széchenyi tereket egy készülő törvényjavaslat szerint. Aztán mindhármat megkapná a fideszes vezetésű V. kerület, méghozzá Rogán Antal volt polgármester tárcájának javaslatára. Az “einstand” azonban jogsértő lehet; a Pénzügyminisztérium szerint ”alkotmányossági aggályok merülhetnek fel”.

Tételek: 3601 - 3620 / 14687 (735 oldal)