Hírfolyam


2016-05-03

Zöld jelzést kapott a Kúriától Orbán népszavazása

A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés. A Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam - szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik. A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék.

2016-05-02

Megint a pálinka miatt indít eljárást az Unió

Megszüntette tegnap az Európai Bizottság (EB) a pálinka jövedéki adója miatt még 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást, egyben egy újat is indított szintén a szeszes italok miatt. A Bizottság azt követően döntött az Európai Bíróság előtt is tárgyalt pálinka ügy lezárása mellett, mert a 2016. január elsején elfogadott új jövedékiadó-törvényt összhangban lévőnek találta az uniós szabályokkal, s ezzel az Orbán kormány gyakorlatilag beismerte a pálinka szabadságharc végleges vereségét.

2016-05-02

Állatkínzás miatt már két letöltendő börtönbüntetést szabtak ki az idén a fővárosban

Az idén már két letöltendő szabadságvesztést szabtak ki a fővárosban állatkínzás miatt - ismertette Póta Péter, a Fővárosi Bíróság szóvivője pénteken a témában tartott sajtótájékoztatón. Az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése, 2013 óta a Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon indult 23 büntetőeljárásból 11-ben született elsőfokú ítélet, melyből hét első fokon jogerőre emelkedett, kettő másodfokon lett jogerős, további kettő pedig folyamatban van. A Fővárosi Bíróság annak apropóján közölte az állatkínzásokkal kapcsolatos eljárások adatait, hogy az igazságügyi tárcánál állatvédelmi szervezetekkel konzultációsorozat kezdődött a szabályozással kapcsolatban.

2016-05-02

Belekényszerítette önt valaki ebbe a kapcsolatba? – Bántalmazásos perek tanulságai

Értetlenség, áldozathibáztatás, a peres felek kényszerű megbékélésre sarkallása: így fest ma legtöbbször egy párkapcsolati erőszak tárgyalása a magyar bíróságon. Második alkalommal végzett bírósági monitorozást a PATENT Egyesület. A jogvédő szervezet a 2013/14-es bíróságfigyelő program után újból képzést tartott „majdnem laikusok” (joghallgatók, pszichológusok, szociális munkások, érdeklődő vagy érintett civilek) számára, majd 14 hónapon át nők elleni erőszakot tárgyaló eseteket keresve járták a bíróságokat országszerte, hogy minél többféle bírói attitűdről, joggyakorlatról, a bántalmazottak tapasztalatairól számolhassanak be.

2016-05-02

Az ügyészség visszautasítja a rágalmakat a Quaestor-ügyben

Az ügyészség a leghatározottabban visszautasítja a Quaestor-ügyben egyes politikusoktól származó rágalmakat - tudatta a Legfőbb Ügyészség (LÜ) pénteken közleményben az MTI-vel. A politikai haszonszerzés célját szolgáló állítások minden ténybeli alapot nélkülöznek. A Quaestor-ügyben benyújtott vád törvényességét az eljáró bíróság sem vitatta - emelte ki az LÜ. Emlékeztettek arra, hogy Polt Péter legfőbb ügyész április 11-én az Országgyűlésben azonnali kérdésre válaszolva elmondta: az ügyészség a szakmai nézetkülönbségekre tekintet nélkül a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tesz a Fővárosi Törvényszék végzésének, és sor fog kerülni a büntetőjogi felelősség elbírálására.

2016-05-02

Bizonyító erejűvé válik az elektronikus aláírás

Az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű, és az unió egész területén elfogadott lesz a július elsején hatályba lépő új szabályozás szerint, így várhatóan szélesedik mind az elektronikus aláírást létrehozó technikai megoldások, mind az ezeket felhasználó szolgáltatók köre – hívta fel a figyelmet a Deloitte Legal jogi tanácsadó cég közleményében. Az elektronikus aláírás szabályait júliustól egy uniós rendelet határozza meg Magyarországon, amely az egész EU területére kiterjedően szabályozza az elektronikus tranzakciókat. Az új rendelkezés megteremti a biometrikus aláírás hitelességét is a magyar jogban, mivel a teljes bizonyító erejű magánokiratok körébe bekerül egy új elektronikus dokumentumfajta.

2016-05-02

Betiltják az Ubert Magyarországon

Az engedély nélkül taxizóktól elvennék a jogsit, az applikációkat pedig betiltanák. Ezt jelentette be az államtitkár. Fónagy János államtitkár bejelentette, hogy a javasolt egyik szigorítás szerint 9 büntetőponttal sújthatják a járművezetőt a személygépkocsis szolgáltatás engedély nélküli végzése esetén, az ismételt szabálysértés pedig újabb 9 büntetőponttal jár, ami automatikusan maga után vonja a jogosítvány legalább hat hónapra való visszavonását. Az Országgyűlés a javaslat elfogadása esetén felhatalmazást adhat a szakhatóságoknak a bírság ellenére ismételten engedély nélkül végzett diszpécsertevékenység korlátozása érdekében a nem megfelelő szolgáltatást biztosító vagy azt népszerűsítő elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére. A honlapok, alkalmazások blokkolása 365 napra szólhat.

2016-05-02

Devizahiteles kérdéseket értelmez a Kúria Polgári Kollégiuma - Több ezer folyamatban lévő perben lesz segítség a jogegységi döntés

A Kúria Polgári Kollégiuma május 5-én ülést tart annak megvitatására, szükséges-e újabb jogegységi eljárás a devizaalapú kölcsönszerződésekről - közölte a Kúria. A közlemény felidézi: a Kúria 2013. december 16-án hozta meg jogegységi határozatát a devizaalapú kölcsönszerződésekről. Az azóta eltelt időszakban a bíróságok több ezer perben alkalmazták ezt a bíróságokra kötelező iránymutatást. Az utóbbi időben azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak. A Kúria Polgári Kollégiuma ezért vitatja meg, szükséges-e e kérdésben újabb jogegységi eljárás, és ha igen, milyen eljárási keretek között történjen: öttagú jogegységi tanács vagy a Kollégium mint jogegységi tanács folytassa le az eljárást.

2016-04-29

Parkolási tévhitek - Ezekre figyeljen, ha el szeretné kerülni a büntetést!

A Budapesti Békéltető Testülethez számos olyan kérelem érkezett, amelyben azt kifogásolják a fogyasztók, hogy 5 perces türelmi időn belül váltották meg a parkolójegyüket vagy indították el a mobilparkolást, mégis büntetést kaptak. Hogyan lehetséges ez és mire érdemes ügyelni ennek elkerülése érdekében?

2016-04-29

Még várni kell a járulékmentes 20 ezer forintra

Nem született döntés, de a kormány foglalkozott a kérdéssel – válaszolta a Világgazdaság cafeteriát érintő kérdésére Varga Mihály egy ma reggeli konferenciát követően. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy hamarosan be kell nyújtani a jövő évi adótörvények változásait és a költségvetést megalapozó törvényeket az Országgyűlésnek, így ebben az ügyben is határozni fog a kormány. A kiszivárgott hírek szerint a cafeteriát úgy váltaná fel a „kettős bérrendszer”, hogy 20 ezer forintig lehetősége volna a munkáltatóknak járulékmentesen bért adni. Ezen kívül valószínűleg megmaradna a SZÉP Kártya rendszere miután az jelentősen hozzájárul a belföldi turizmushoz. Kérdés azonban, hogy mi lesz a többi cafeteria-elemmel, így például az utazás támogatásával, az egészség- és a magánpénztárakkal, a kulturális- és sport-eseményekre szóló belépőkkel, vagy a lakáshitelek támogatásával.

2016-04-29

Parraghék ötlete - Kamarából cégbíróság?

A teljes hazai vállalati adatbázis a kereskedelmi és iparkamarához (MKIK) kerülhet, ha a kormány is elfogadja Parragh László, a köztestület elnökének ötletét. Ez azonban sok kérdést vet fel és több jogszabályt is módosítani kellene. Az is nagy kérdés, hogyan alakulhat át egy állami feladatokat a vállalkozások érdekében ellátó szolgáltató szervezet hatósággá. De gondot jelenthet, hogy ha egy gazdasági köztestület ezt a funkciót magához vonzza, lesz-e, és ha igen, mekkora költsége. Kap-e a kamara többletforrást az államtól ezekre a feladatokra, emelik-e a kamarai tagdíjakat és a kötelező hozzájárulásokat?

2016-04-29

A jogkorlátozások szükségességét időről időre felül kell vizsgálni - A NAIH álláspontja a terrorveszéllyel kapcsolatos szabályokról

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a törvényhozásnak időről időre felül kellene vizsgálnia a terrorveszéllyel kapcsolatos egyes jogkorlátozó szabályok további hatályban tartásának szükségességét. Mint írta, a NAIH nem vonja kétségbe, hogy a törvényjavaslat indokolásában vázolt jelenségek korlátozó intézkedések bevezetését tehetik szükségessé. Ugyanakkor Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a jogkorlátozásnak nem szabad meghaladnia a szükséges és arányos mértéket, és "nem eredményezheti az állam információs túlhatalmát az állampolgárokkal szemben".

2016-04-29

Döntött a Kúria: ki kell takarni a rendőröket

A rendőrök személyiségi jogai előnyt élveznek még azzal szemben is, hogy a munkájuk során közhatalmat gyakorolnak, így ki kell takarni az arcukat is a sajtófotókról, ahogy egy járókelőjét - állt a Kúria döntésében, ezt egyébként 2012-ben jogegységi határozatban is kimondták. A mostani határozat annak kapcsán született, hogy 2011-ben az Index a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a fotókat. A döntést követően az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak alkotmányjogi panasszal, a testület 2014 őszén kimondta, a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú.

2016-04-28

Költségvetés – Negyedével nő a bíróságok költségvetése

Több mint negyedével, 92,787 milliárd forintról 118,398 milliárdra nő a bírósági fejezet az idei évhez képest a 2017-es költségvetési törvényjavaslat szerint, melynek részleteit kedden késő este tették közzé az Országgyűlés honlapján. Jövőre az ideihez képest némileg csökken az Igazságügyi Minisztérium költségvetése, kismértékben emelkedik az ügyészségé és az ombudsmané, az Alkotmánybíróságé pedig változatlan marad.

2016-04-28

Péterfalviék szerint az MNB-alapítványok kedvezményezettjeinek a nevét is nyilvánosságra kellene hozni

Az információszabadság hatóság szerint erős érvek szólnak amellett, hogy nyilvánosságra kellene hozni a jegybanki alapítványok „magánszemély” kedvezményezettjeinek neveit. Megkerestük Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét, és megkérdeztük, a Hatóságnak mi az álláspontja a listákon szereplő magánszemélyek anonimizálásával kapcsolatban. Az állásfoglalás külön kategóriaként kezeli a megbízási és a támogatási szerződéseket. Péterfalvi szerint „egyértelmű a helyzet, ha egy az információszabadság szempontjából közfeladatot ellátó szerv megbízási, vállalkozási szerződést köt egy egyéni vállalkozóval. Ebben az esetben egy természetes személy, a gazdaság szereplőjeként, üzleti tevékenységével összefüggésben köt szerződést, tehát a neve közérdekből nyilvános adatként bárki számára megismerhetővé válik.” A hivatkozási pont ez esetben az infótörvénynek az a passzusa, amely szerint a közpénzek felhasználásával járó szerződések adatai közérdekűek. Az állásfoglalásból következik, hogy megbízási szerződések esetén ugyanez érvényes a nem egyéni vállalkozó természetes személyekre is. Péterfalviék szerint némileg más és komplikáltabb jogi megítélés alá esnek a támogatási szerződések. Bár az állami forrásból nyújtott támogatások általában nyilvánosak, ám lehetnek kivételek, például amennyiben a támogatást szociális rászorultság alapján folyósítják. A helyzetet bonyolítja, hogy az ezt az elvet rögzítő, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény nem vonatkozik sem a Magyar Nemzeti Bankra, sem az alapítványaira, hiszen ezek nem részei az államháztartásnak.

2016-04-27

Legálisan használhatom-e mások ÁSZF-jét? - Lehetnek-e szerzői jogvédettek a szabályzatok, szerződések?

Az online kereskedelembe bekapcsolódó kis- és középvállalkozások, startup-ok működésük elején általában szembesülnek azzal a problémával, hogy az amúgy is szűkös induló tőkéből hogyan gazdálkodják ki a jogszabályok által megkövetelt jogi dokumentumok, mint például az általános szerződési feltételek (ÁSZF) elkészítését. Az egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbbnak tűnő megoldásnak ilyenkor mindig az ígérkezik, ha körülnéznek az interneten, hogy más hasonló termékkörű webshop vagy online szolgáltató honlapján mit találnak. De biztosan rendben van a neten talált ÁSZF-ek, jogi szabályzatok átvétele, másolása? És biztosan ez a jó megoldás?

2016-04-27

A paksi kérdés nem, az oktatási feltehető

Az alaptörvényre hivatkozva megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Jávor Benedeknek az atomerőművi blokkok építése ügyében benyújtott népszavazási kérdésének hitelesítését a testület hétfői ülésén. Egyhangú döntéssel hitelesítette azonban az NVB azt a népszavazási kérdést, amelynek értelmében a tanulónak csak törvényes képviselője kérésére kellene részt vennie a kötelező tanórákon kívüli foglalkozásokon.

2016-04-27

Takarékokba költöznek a kis posták

A postatörvény módosításával az Országgyűlés kedden lehetővé tette, hogy pénzügyi intézmények is nyújthassanak ezentúl postai szolgáltatást a tízezernél kevesebb lakosú településeken.

2016-04-27

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését

Az alapvető élelmiszerek köréből a baromfi, a tej és a tojás áfa kulcsa 5 százalékra csökken, míg az eddigi 27 helyett 18 százalékos kulccsal kell majd adózni az éttermi szolgáltatások és az internet-hozzáférés után. Marad 15 százalék a személyi jövedelemadó egységes kulcsa, amely az egyik legalacsonyabb Európában. A családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként, míg a fiatal házasoknak változatlanul jár adókedvezmény. Jövőre 211 milliárd forintot fordít a büdzsé az otthonteremtés támogatására a már meghozott intézkedései (CSOK, NOK, új lakások áfa-csökkentése) mentén.

2016-04-27

A kamara átvenné a cégregisztrációt

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi a kormánynál, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához - közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-vel. A kamara elnöke hangsúlyozta, a bürokrácia csökkentése jegyében, a gazdaság biztonsága, hatékonysága szempontjából elérkezettnek látják az időt, hogy a kormány átgondolja, érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is - például a kamara - el tud látni. Parragh László szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál. Nagyon ritkán van szükség a munkában bírósági döntésre, csak amikor vitás helyzet áll elő, ami normál jogorvoslatban, a meglévő bíróságon is elintézhető lenne - tette hozzá.

Tételek: 3421 - 3440 / 4788 (240 oldal)
  • munkajog
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.