A kosár üres!
A közüzemi szolgáltatók a szolgáltatásra irányadó általános és ágazati jogszabályok, valamint a megkötött szolgáltatási szerződés feltételeinek megfelelően kötelesek a fogyasztás ellenértékét és a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb díjakat felszámítani, és az ezekről szóló számlát kiállítani. Ha a számla kiállítása nem felel meg a jogszabályi vagy szerződéses előírásoknak, akkor a szolgáltató megszegi a szolgáltatási szerződést, amiért felelősséggel tartozik a fogyasztó felé.
Az Alkotmánybíróság 18/2022. AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem az Alaptörvény elveinek összehangolt értelmezéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény szerinti halvédelmi hatósági eljárást és a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 246. §-ában foglalt orvhalászat miatt folytatható büntetőeljárást. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget.
A bíróság a hitelező kérelmére indult eljárásokban a hitelező hozzájárulása nélkül megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzés alapjául szolgáló teljes követelést (tőke, kamatok, a hitelező eljárással felmerült költségei) megfizette a hitelezőnek.
80 százalékos költséghányadra jogosult 4321 tevékenység esetében a számlán szereplő tevékenység megnevezését írhatom a konkrét munka vagy szolgáltatás nevére? A szakmához kapcsolódóan van egy másik tevékenység, ami viszont nem szerepel a 80 százalékos költséghányadban, a munka során lehet, hogy használom, de nem szerepel a számlán, akkor ez gond lehet?
Ahelyett, hogy perelnék egymást az autógyártók a technológiai szabadalmak miatt, a világ legnagyobb cégei inkább szövetségre léptek. A licencelési platform sok pénzt spórolhat a társaságoknak és egyszerűsíti a fejlesztéseket is.
3 és fél év múlva, jogosult leszek a Nők 40 év utáni nyugdíjra. Lehetőségem van munkahelyemen teljes munkaidő helyett 6 órás részmunkaidőre. Azt tudom, hogy ezen idő is ugyanúgy beleszámít a nyugdíjba, de anyagilag a nyugdíjam összegénél mennyire befolyásolhatja azt?
„Tudásátadás a jogi szakkönyvtárakban” címmel rendezett közös konferenciát szeptember 14-én a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Jogi Szekciójával közös szervezésben a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és a Fővárosi Törvényszék. A konferencia résztvevőit dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntötte, aki az ember életét végigkísérő és egy nemzet sorsát formáló könyvek jelentőségét felidézve megemlékezett az alapításának 300. évfordulóját jövőre ünneplő Magyar Királyi Curia könyvtárának történetéről, és az annak alapítását kezdeményező Mailáth György országbíróról is.
Néhány képet feltettünk weboldalunkra a múlt szombati eseményről. A díjátadón derült ki, hogy kiadónk mindkét nagydíját elhozta. A „Gyakorló jogászoknak szóló legjobb jogtudományi szakkönyv” kategóriában nyert Az Emberi Jogok Európai Egyezményének kommentárja, az „Elméleti jogászoknak szóló legjobb jogtudományi szakkönyv” kategóriában pedig Bárd Károly Az áldozatok méltósága és a vádlottak jogai című monográfiája.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül saját jogú öregségi nyugdíjat az adott személy irányadó öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésére, vagy nők esetében a nyugdíjkorhatártól függetlenül, a köztudatban csak nők 40 öregségi nyugdíjának ismert kedvezményes nyugdíjazásra való hivatkozással lehetséges megállapítani.
Milyen munkajogi védelem illeti meg az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben résztvevő nőket, illetve párokat? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Öt autó ütközött az M3-as autópálya gödöllői szakaszán a belső sávban - látszólag egyszerű a történet és megállapítható a felelős személye, de mi történt valójában? Sorozatunk újabb részét immár szokásos módon dr. Kozma Tamással és dr. Tajti Szabolccsal, a www.karterito.hu jogászaival elemezzük.
Az elmúlt hetekben az új rezsiszabályok szerinti közüzemi számlák miatt sok elkeseredett vállalkozó, lakossági fogyasztó kereste meg szerkesztőségünket aziránt érdeklődve, mit tehet, ha érthetetlenül magas összegű számlát kap. A jogi lehetőségekről dr. Solt István egyéni ügyvédtől, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjétől kértünk tájékoztatást.
Tiltólistára kerülhetnek az ingatlanközvetítők és ingatlan adás-vétellel foglalkozó irodák, ha a tényleges tulajdonosok, adatai hiányosak lesznek. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél.
Rendeletet alkotott arról a kormány, hogy a veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott operatív törzs és annak munkacsoportja „feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat” nem számít nyilvános adatnak. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent 356/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet nemcsak megerősíti az operatív törzs eddigi tájékoztatási gyakorlatát, de szigorítja, pontosabban lényegében lehetetlenné teszi az adatokhoz való hozzáférést.
Nagyrészt helybenhagyta az Európai Törvényszék azt a rekordbírságot, amelyet még négy évvel ezelőtt szabott ki a Google ellen az Európai Bizottság. A Google-t 2018-ban büntette 4,125 milliárd euróra (1658 milliárd forint) az Európai Bizottság, amiért jogellenes korlátozásokat vezetett be az androidos mobileszközök gyártóival és a mobilhálózat-üzemeltetőkkel szemben azért, hogy megszilárdítsa keresőmotorja erőfölényét.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be a média függetlenségével kapcsolatban. Ha a javaslatot elfogadják, új, európai médiahatóság fogja felügyelni a sajtószabadságot, és új szabályok védik majd a közmédia függetlenségét, de lesznek szabályok a szerkesztőségek befolyásolása, a túl egysíkú tulajdonosi struktúrák és az újságírók lehallgatása ellen is.
A kormány együttműködik az Európai Bizottsággal és a testülettel folytatott egyeztetések után hétfőn benyújtja a jogszabály-módosítások első csomagját az Országgyűlésnek - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A miniszter szerint a csomag olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, amelyek a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat, és módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is. Jelezte: a második csomag - amelyben egy új törvény is lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról - várhatóan pénteken kerül az Országgyűlés elé.
Korábban írtunk arról, hogy sok elővásárlásra jogosult esetén jelentős bizonytalanságot eredményez a vevő számára, ha az eladó – egyébként jogszerűen – nem értesíti a jogosultakat a tervezett ingatlaneladásról (a jogosultak ugyanis a szerződést évek múlva is megtámadhatják), és hogy ezt a helyzetet 2022 májusában miként kísérelte meg rendezni a jogalkotó a mélygarázsok vonatkozásában. A garázsnak nem minősülő, sok-jogosult-értesítésével-járó esetekre továbbra sincs szabályozott megoldás. Ugyanakkor a május óta keletkezett joggyakorlati fejlemények tükrében az kezd körvonalazódni, hogy az idén bevezetett “kifüggesztéses” tájékoztatás lehetősége valószínűleg a garázsingatlanok esetében sem kezeli tökéletesen a kérdést. A problémát a jogalkotás oldhatná meg: ehhez a tervezett eladásról szóló hirdetményt a “közlés” rangjára kellene emelni – nemcsak garázseladás esetén. Az is fontos lenne, hogy a hirdetmény lehetőségét a jelenlegi (miniszteri rendeleti szintű) jogszabálynál magasabb szintű jogszabály – lehetőleg törvény – tartalmazza.
Egy határon átnyúló kifizetés jelentős társaságiadófizetési-kötelezettséget vonhat maga után, hívja fel közleményében a figyelmet a Kúria ítéletére az Andersen Magyarország. A luxemburgi jog lehetőséget biztosít évközi osztalék kifizetésére, amellyel egy magyar társaság kinti leányvállalata élt is. Az osztalékbevétel a magyar társasági adó szabályai szerint társasági adóalapot csökkent az európai uniós normáknak megfelelően. Így a magyar társaság csökkentette társasági adóalapját a luxemburgi leányvállalattól kapott évközi osztalék összegével.
14 év fegyházbüntetésre büntették azt a hajléktalan nőt, aki közös italozás után megkéselt egy általa pár órával korábban megismert autóst. Az eset 2020-ban történt, most született ítélet.