A kosár üres!
Az Európai Bizottság 2022. április 5.-én megindította az ún. jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben az uniós költségvetési források átláthatóbb felhasználása érdekében. Az Európai Parlament és az Európai Tanács a 2021-2027 közötti uniós keretköltségvetés és a koronavírus utáni helyreállítást célzó NextGenerationEU program védelmében fogadta el a 2020/2092. sz. rendeletet. A rendelet alapján az ún. jogállamisági eljárást eddig egyedül Magyarországgal szemben indították meg. Cikkemben a rendelet elfogadásától a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás megindításáig, és az arra adott hazai jogalkotási válaszlépésekig terjedő időszak történéseit szeretném bemutatni.
Váratlan küldeményben részesülhetnek mindazok, akik olyan örökhagyó örököseinek minősülnek, akinek a hagyatékát termőföld is képezte – csak épp arra nem derült fény az örökhagyó halálát követő hagyatéki eljárás során. Hogyan lehetséges, hogy akár sok évvel az örökhagyó halála után merül fel ilyen információ? Az alábbi cikkünkben igyekszünk magyarázatot adni az okokra.
Az Európai Unió állampolgárai nem jogosultak kártérítésre az uniós tagállami kormányoktól, ha egészségükre káros hatással volt a túlzott légszennyezés – mondta ki csütörtökön a luxembourgi székhelyű uniós bíróság. Az ügy előzménye, hogy egy párizsi lakos 21 millió euró kártérítést követelt a francia államtól, mert állítása szerint a lakhelye környékén a növekvő légszennyezés károsította az egészségét. A felperes arra hivatkozott, hogy ezért a francia állam a felelős, mert nem alkalmazta a nitrogén-dioxid-koncentráció határértékét korlátozó szabályt, amely az unió egész területén egységesen alkalmazandó.
A karácsonnyal óhatatlanul együtt járó – sokak által áldott, mások által átkozott – bevásárlási hullámmal szükségszerűen társul a nagy mennyiségű hulladék keletkezése. A köznyelvben ezt a típusú hulladékot szokás lomnak nevezni. Ugyanezzel a kifejezéssel találkozhatunk a rendszeresen szervezett lomtalanítások során. Érdemes megnézni, hogy hulladékgazdálkodási szempontból mi tekinthető hivatalosan lomhulladéknak.
Egy 2020-as európai irányelv alapján 2023. június 25-én Magyarországon új szabályok lépnek életbe, amely jelentős változást hozhat a kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés területén. Az Országgyűlés most a napokban fogadta el az átültetéshez szükséges törvénymódosítást. De mégis mit jelent mindez, mire készüljenek a cégek?
A minimálbér emelkedése többek között a szakképzetlenek és a munkapiacra újonnan belépők adókedvezményét, valamint a csecsemőgondozási díj összegét is érinti.
Végső szakaszába ért a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás.
Hosszú túlórák, megugorhatatlannak tűnő elvárások, folyamatos nyomás… Nincs is talán, aki munkavállalóként ne tapasztalná meg kisebb–nagyobb mértékben a munkahelyi stresszt, úgy tűnik, hogy ez a jelenség a mindennapi élet része, melybe a legtöbben beletörődnek. Mégis milyen úton lehetséges fellépni a munkáltatóval szemben, ha e stressz hatására egészségkárosodás következne be?
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését. Az utolsó szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Az Európai Bizottság 2022. szeptember 28-án hozta nyilvánosságra a mesterséges intelligenciával (a továbbiakban: MI) kapcsolatos felelősségről szóló irányelvjavaslatát. Az irányelv célja, „hogy elősegítse a belső piac megfelelő működését azáltal, hogy harmonizálja a szerződésen kívüli vétkességi felelősségre vonatkozó egyes nemzeti szabályokat annak érdekében, hogy az MI-rendszerek által nekik okozott károkért kártérítést igénylő személyek ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint azok, akik ilyen rendszerek közrehatása nélkül okozott károkért igényelnek kártérítést.”
2015-ben a londoni Future of Work konferencián hangzott el, hogy 20 éven belül mesterséges intelligenciával vezérelt gépek tölthetik be napjaink állásainak a felét. Mindez a kék galléros fizikai munkavállalókat, valamint a fehér galléros szellemi munkavégzőket is fenyegeti. Ezt továbbgondolva a digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgálva keresek választ arra, hogy valóban van-e félnivalójuk a munkavállalóknak, el fogják-e venni a robotok az emberek munkáját? Ezzel összefüggésben elemzem azt, hogy milyen megítélés alá esik a kérdés a hatályos munkajog csoportos létszámcsökkentésre, illetve felmondásra vonatkozó szabályai tükrében.
Január 1-jétől módosulnak a végrehajtási eljárásban a jövedelemletiltás szabályai: 28 500 forintról 60 ezer forintra emelkedik a havi jövedelem nem végrehajtható része, 142 500 forintról pedig 200 ezer forintra nő az az összeghatár, ami fölött a munkabér korlátlanul végrehajtható – hívja fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Magyar Közlöny 2022. évi 210. számában 7 törvény és 19 rendelet jelent meg december 20-án éjjel.
Az éves minimálbér növekedése miatt szükséges munkaszerződést módosítani, vagy elegendő a béremelési értesítők kiküldése? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt. A munkaszerződés alapbérre vonatkozó része 2023. január 1. napjával érvénytelennek fog minősülni, és helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályban rögzített minimálbér válik alkalmazhatóvá. A fentiek úgy értelmezhetők, hogy elegendő értesítőt kiküldeni a munkavállalóknak, annak ellenére, hogy a szó szerinti jogértelmezés munkaszerződés módosítást tenne szükségessé.
Alaptalanul keltenek reményeket a devizahitelesekben a Kúria közelmúltbeli ítéletéhez kötődő olyan megnyilatkozások, amelyek szerint a hibás közjegyzői okiratok miatt a nehéz helyzetbe került adósok mentesülhetnek a végrehajtás alól – fejti ki Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke. A Kúria ítélete egyedi esethez kötődik, és az adós számára legjobb esetben is csak átmeneti haladékot adhat, mert az eljárás újraindítható.
Szeptember 1-jével gyökeres változás állt be a katások életében. A nyári, rapid módon megszavazott módosítás nyomán 460 ezer katásnak kellett eldöntenie, miként folytatja vállalkozását. A volt katások 30 százaléka maradt a csak lakossági értékesítést engedő új katában, több mint 40 százalékuk viszont átalányadózó lett. De nemcsak a katások száma, hanem a katásból átalányadózóvá lett vállalkozók adóadminisztrációs terhelése is drasztikusan csökken 2023. január 1-jétől. Megmutatjuk, hogyan és miben.
A 2017-ben, 94 éves korában elhunyt Bálint Ákos kivételes életútjáról annak egyik legmélyebb ismerőjével, Réti Lászlóval, a Budapesti Ügyvédi Kamara 2006 és 2018 közötti elnökével Méhes Dávid beszélget.
A Bizottság szerint a Meta visszaélt a piaci erőfölényével, és behozhatatlan előnyre tett szert a konkurenciával szemben, mikor hozzákapcsolta az apróhirdetési felületét a fő oldalához, a Facebookhoz.
Egy észak-ír nőnek a főnöke azt mondta, álljon fel és forduljon meg, majd fenéken csapta vonalzójával. A nő beperelte szexuális zaklatásért és a bíróság 90 ezer fontot ítélt meg neki.
A balesetben 18 ember, főleg diákok haltak meg, amikor a busz egy híd pillérjének ütközött, majd kigyulladt az olasz autópályán, Veronánál.
