1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00

Hírfolyam


2017-02-22

Társasági adóból remélnek kártalanítást a könyvkiadók

A társasági adórendszer (TAO) kedvezményezetti körébe vonva is kártalanítani lehetne az Alexandra-cégcsoport tartozásai miatt bajba került könyvkiadókat a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökségi tagja szerint - írja a Világgazdaság keddi száma.

2017-02-22

Több igazolás is kellhet, ha kéri a rendőr a kötelező biztosítást

Itthoni közúti rendőri ellenőrzéskor az érvényes „kötelezőnk” meglétének igazolására a szerződés hatályba lépte után két hónappal nem elég a biztosítási kötvény felmutatása. Magunknál kell tartani még az aktuális díjbefizetési csekk bizonylatát vagy egyéb, díjfizetést igazoló dokumentumot is. Mindezek viszont kiválthatók az önállóan is érvényes – aktuális díjbefizetés tanúsító – biztosítói igazolással, vagy éppen a belföldre is érvényes zöldkártyával.

2017-02-22

Devizahitelek: lassan minden jogvitát lezárna

Lassan minden devizahiteles elszámolással kapcsolatos jogvitát lezár a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT): tavaly 5251 ilyen ügyet kezeltek, ezek közül csupán 78 volt folyamatban még az év végén is – derül ki a PBT honlapján közzétett éves beszámolóból. Elszámolási ügyből egyébként még tavaly is 1089 új érkezett a testülethez, így a devizaadósok összességében 16,65 ezer megkereséssel fordultak a békéltetőkhöz. Az elszámolási ügyek döntő többsége tavaly is a megszüntetés sorsára jutott (az így végződő megkeresések aránya közel 95 százalékot ért el), ám az egyezséggel és a szolgáltatóra vonatkozó kötelezéssel zárultaké a korábban jellemzőnél már több volt: előbbiekből 42-t, utóbbiakból pedig 226-ot regisztráltak 2016-ban.

2017-02-22

Megszűnik több közigazgatási illeték és díj

Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött kedden a parlament a kormány javaslatára. Március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem. A családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézés megkönnyítése miatt nem kell fizetni a jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállításáért. Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.

2017-02-22

A Ház módosítva ismét elfogadta a közigazgatási perrendtartási törvényt

Módosítva ismét elfogadta az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt az Országgyűlés kedden. Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután az államfő az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság Áder János érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök a többi közt azt kifogásolta, hogy a törvény formailag ugyan nem módosította volna a bíróságok szervezetéről szóló sarkalatos törvénynek a bíróságokat felsoroló részét, tartalmilag azonban kiegészíti azt egy új bírósággal. A törvény ezért úgy módosult, hogy abból kikerült a “felsőbíróságként eljáró bíróság” köznév, helyette hatáskörtől függően törvényszék vagy konkrétan Fővárosi Törvényszék szerepel.

2017-02-21

Veszélyes játékba kezdtek a britek a brexit előtt

Hétfőn megkezdte a brit parlament felsőháza az Európai Unióból való kilépéshez szükséges törvény tervezetének vitáját. A BBC elemzése szerint a lordok készek néhány ponton változtatni a tervezeten, főleg annak tükrében, hogy a konzervatív kormánynak nincs többsége a felsőházban. Amennyiben valóban ez történik, a törvényszöveg visszakerül az alsóházhoz. Ha az elutasítaná a kért változtatásokat, a két ház akár hosszabb ideig oda-vissza passzolgathatná a törvénytervezetet, ezzel pedig veszélybe kerülhetne az a kitűzött cél, hogy március végéig megkezdődjön a kilépési folyamat. Az egyik napirenden levő módosítás egy régóta húzódó vitát rendezne. Egyelőre nincs tisztázva ugyanis, hogy az 50. cikkely aktiválását követően a kormány leállíthatná-e még a brexit folyamatát. A másik módosítás már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok maradáshoz fűződő jogával kapcsolatos.

2017-02-21

„Mindig kell egy terv” – Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjas Találkozó Budapesten

Az Igazságügyi Minisztérium által támogatott Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíj program első éves díjazottai részére szervezett találkozót a tárca 2017. február 16-án a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában.

2017-02-21

Szigetvári a Kúriához megy az aktivisták akadályozási ügyében

A Kúriához fordul Szigetvári Viktor, az Együtt politikusa amiatt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a párt aktivistáinak február eleji, olimpiai népszavazási aláírásgyűjtésével kapcsolatos kifogását.

2017-02-21

Pénz jár az ügyfeleknek a jogsértően díjat emelő hitelintézetektől

Az elmúlt időszakban a jegybank sorra nyerte meg a bankszámláik, kártyáik jutalékait, költségeit jogsértően módosító pénzügyi intézményekkel szembeni pereket, így azoknak a hitelintézeteknek is vissza kell fizetniük az ügyfelektől jogsértően elvont pénzeket, amelyek bíróságon vitatták a Magyar Nemzeti Bank erre vonatkozó felügyeleti döntését. Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke hozzátette, hogy a Kúria közzétételi tanácsa 2017 januárjában olyan úgynevezett elvi döntést tett közzé, amely mindenben visszaigazolta az MNB-nek a perekben képviselt álláspontját. Ez a fogyasztók számára kedvezően befolyásolhatja a még folyamatban lévő bírósági eljárásokat is - tette hozzá az MNB alelnöke. Egy ingyenes szolgáltatásnak ugyanis nincs ellenértéke, ezért ha egy pénzügyi intézmény utóbb addig ingyenes szolgáltatása fejében pénzt kér, az nem díjemelést, hanem új díj bevezetését jelenti - összegezte az elvi döntést a jegybanki vezető. A Kúria - szintén egybecsengően az MNB-nek a perekben képviselt érvelésével - azt is egyértelművé tette, hogy a díjszámítás megváltoztatásának számít, ha egy pénzügyi intézmény az addigi fix összeg helyett például (minimum bevezetésével) kedvezőtlenebb százalékos díjszámításra tér át, vagy ha az addig is meglévő százalékos számításnál eltörli annak addig meglévő maximumösszegét.

2017-02-20

A Kúria elé kerül az ásotthalmi burkarendelet

A Csongrád Megyei Kormányhivatal – amely február közepéig adott határidőt az általuk jogsértőnek minősített rendelet módosítására – jelezte, hogy a Kúriához fordulnak, és a tiltó rendelkezések megsemmisítését kérik. Ezt többek között azzal magyarázták, hogy a jogalkotási törvény értelmében a képviselő-testületnek nincs hatásköre ilyen korlátozások elrendelésére. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló, az egyenlő bánásmódról szóló és a gyülekezési törvény rendelkezéseibe is ütközik a rendelet. A polgármester viszont úgy fogalmazott, állnak a jogi vita elé, és szerinte Európai Unió-kompatibilis szabályozást vezettek be, illetve tartottak hatályban. Mint fogalmazott, azt gondolta, hogy a rendelettel példát mutatnak más helyhatóságoknak is, a kormány viszont a helyett hogy reagálna a kor kihívásaira, és a parlamentben módosítana a hatályos szabályokon, a kormányhivatalon keresztül inkább a helyi rendeletet támadja.

2017-02-20

Lassan halad Vizoviczki pere

A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2015 év eleje óta tárgyalja az éjszakai mulatóiról elhíresült Vizoviczki László és társai ügyét, a perben még idén sem várható elsőfokú ítélet. A fővádlott nem tett még vallomást – a többi vádlott igen –, a Pesti Srácok értesülése szerint Vizoviczki arra hivatkozott, hogy az adócsalási ügye köti le a figyelmét, ezért két eljárásra nem tud koncentrálni. Az eddigi gyakorlat szerint a bíró két-három havonta tűz csak ki 1-2 napos tárgyalást, akkor is csak délelőttre, pedig még 184 tanú meghallgatása várat magára. Az ügyet negyven évre titkosították, a kilencvenoldalas vádirat részletei is titkosak, az eddig meghallgatott tanúk is államtitkokról beszéltek.

2017-02-20

Illegális bevándorlás – AI: jogellenes a határőrizeti eljárás szigorításáról szóló törvénymódosítás

Az Amnesty International (AI) Magyarország szerint a határőrizeti eljárás szigorításával kapcsolatban az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító csomag súlyosan ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel és a magyar szabályozással is. Az AI szerint a javaslat figyelmen kívül hagyja az EU eljárási irányelvét, hogy tilos kizárólag azon az alapon fogva tartani valakit, mert menedéket kért, így idős, beteg emberek és kisgyermekes családok is őrizetbe kerülnének.

2017-02-20

Tényleg kapunk egy pihenőnapot? Hamarosan ez is kiderül

Indul a tavaszi ülésszak: tovább túráztatják a képviselők a migránsokat és újra szavaznak az alkotmányellenesnek talált, közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről. Az Országgyűlés hétfőtől négynapos ülésen kezdi meg tavaszi ülésszakát, amelyen a képviselők belefognak a belügyminiszter illegális bevándorlók őrizetbe vételéről szóló törvénycsomagjának tárgyalásába, továbbá újra szavazhatnak egy az Alkotmánybíróság által több ponton alaptörvény-ellenesnek minősített előterjesztésről. A képviselők kedden újra szavazhatnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről, amelynek egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság korábban alaptörvény-ellenesnek találta, miután a köztársasági elnök a testülethez fordult. Szintén a második ülésnapon kezdődhet meg a vita a kormány jogi határzárat szigorító javaslatáról. Szerdán több nemzetközi szerződés kihirdetését, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ös beszámolóját tárgyalják a képviselők.

2017-02-20

Tovább húzódik Falus Zsolt pere

Nem hozott döntést, és még a per esetleges felfüggesztéséről sem határozott a Falus Zsolt devizaadósnak az UniCredit Bank ellen indított végrehajtás-megszüntetési perében a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék. Az első fokon vesztes Falus Zsolt azért indított pert, mert megítélése szerint kellő alap nélkül kezdeményezett végrehajtást ellene a pénzintézet. A mostani eljárásban fenntartotta korábbi véleményét, hogy nem kapott megfelelő súlyú tájékoztatást a devizahitelezés veszélyeiről, s ezért a Polgári törvénykönyvre hivatkozva kétségbe vonta, hogy a hitelszerződés megfelelt a tisztességes üzleti magatartás elveinek. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hitelintézet nem tájékoztatta a kockázatkezelési lehetőségekről, illetve annak költségeiről, valamint kifejtette, hogy szerinte a bank azért emelte duplájára a kölcsön kamatait, mert ebből fedezte a hitel kockázatát, erről viszont őt nem tájékoztatta. Érvelése szerint a bank által indított végrehajtás azért jogellenes, mert az eljárás kezdetekor nem volt hátraléka a bankkal szemben. A devizahiteles törvények ugyanis kimondják, hogy az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés alkalmazása miatti túlfizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként fizette volna be őket az adós. A bankot képviselő ügyvéd ezzel szemben úgy érvelt, hogy helyesen döntött az elsőfokú bíróság. Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatosan elmondta, nincs jogszabály, amely azt előírná a banknak, hogy kioktassa az ügyfelet a veszélyekről.

2017-02-20

Ügyész úr, legyen mondjuk három év felfüggesztett!

Zavaros, önellentmondásos, ellentétes a kormány más törvényekben megfogalmazott törekvéseivel – ilyen és hasonló véleményt mondtak jogvédők és gyakorló ügyvédek a büntetőeljárási törvénynek a kormány által kedden beterjesztett tervezetéről, amely már elérhető az Országgyűlés honlapján. A kritikus szavak ellenére senkinek nincsenek kétségei, hogy az előterjesztést minden további nélkül elfogadja a kormánytöbbség. A kormány szándéka szerint a törvénymódosítás célja, hogy az eddiginél olcsóbban, hatékonyabb eljárásban, rövidebb idő alatt szülessenek meg az ítéletek a büntetőügyekben. Az idő múlása ugyanis mindig a vádlottnak kedvez; minél később születik meg az ítélet, annál enyhébb lesz. Az Igazságügyi Minisztérium közel 900 paragrafusos törvényjavaslata a gyorsítás és a költségcsökkentés jegyében – az indoklás szerint az európai trendeket követve – más eljárást ír elő azokkal a bűnelkövetőkkel szemben, akik beismerték tettüket, és azokkal, akik nem. Beismerő vallomás esetén, ha azt a nyomozás más bizonyítékai is alátámasztják, akár formális tárgyalás nélkül is megszülethet az ítélet. Újdonság, hogy bizonyos esetekben még alkudozhat is a tettes az ügyészséggel. Korábban akkor enyhítették egy vádlott büntetését, ha mások által elkövetett, az övénél súlyosabb bűncselekmény felderítésében segédkezett. A jövőben a saját bűncselekmény feltárásával is csökkenthető lesz tehát a várható büntetés. Szintén az eljárások gyorsítása jegyében átdolgozta a kormány a titkos adat- és információgyűjtés szabályait. A titkos megfigyelést, levélellenőrzést, lehallgatást és más titkosszolgálati eszközöket, módszereket immár „leplezett eszközöknek” nevezi majd a jog. Fő szabályként a jövőben is az öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetében lehet majd titkos (azaz leplezett) eszközöket alkalmazni, de az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmények esetében már hároméves fenyegetettség esetén is alkalmazhatók. Csakúgy, mint a drog-, a szexuális, az igazságszolgáltatás elleni és a korrupciós ügyekben.

2017-02-17

Új terrorellenes szabályokat fogadott el az Európai Parlament

Az Európai Parlament új terrorellenes intézkedéseket fogadott el a külföldi harcosok és magányos elkövetők ellen, valamint fokozott határellenőrzést írt elő a külföldi harcosok megállítására. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az Irakból és Szíriából visszaérkező külföldi harcosok és az önálló támadásokra készülő terroristák által jelentett veszély csökkentése érdekében olyan új terrorellenes szabályokat fogadott el, amelyek már az előkészületeket is büntetnék.

2017-02-17

Ezekről tárgyal az Országgyűlés a jövő héten

A jövő hétfőn kezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képviselők a négynapos ülésen kezdhetik tárgyalni az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről szóló törvénycsomagot, továbbá újra szavazhatnak egy az államfő által megfontolásra visszaküldött előterjesztésről.

2017-02-17

Alapjogokért: az illegális migránsok őrizetbe vételéről szóló javaslat bezárná a jogi kiskapukat

Az elemzés szerint a javaslat egyrészről kibővítené a tömeges bevándorláskor elrendelhető válsághelyzet eseteit, és meghatározná, hogy a válsághelyzet alatt a menekültügyi eljárások teljes egészét a határon, úgynevezett tranzitzónás eljárás keretében kell lefolytatni. Ennek értelmében a migránsok csak a tranzitzónákban tartózkodhatnának a jogerős döntés meghozataláig. Így a bevándorlók országba történő belépése előtt születhet döntés nemcsak a kérelem előzetes elfogadhatóságáról, hanem annak érdemi elbírálásáról is.

2017-02-17

A Pest Megyei Főügyészség vádat emelt az orgoványi takarék ügyében

A Pest Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet két vezető tisztségviselője és két alkalmazottja ellen szabálytalan hitelügyletek miatt, amelyek a pénzintézet fizetésképtelenségéhez vezettek - közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.

2017-02-17

86 csődközelben lévő vállalkozást tüntettek el a hatóságok és a hitelezők elől.

A jól szervezett, fiktív cégátruházásokat két ügyvéd is segítette. Többek között sikkasztás és költségvetési csalás a vád. Országszerte 86 csődközeli helyzetben lévő vállalkozást tüntetett el a hatóságok, illetve a hitelezők elől az a 38 ember, akik ellen sikkasztás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Heves Megyei Főügyészség.

Tételek: 161 - 180 / 2541 (128 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.