1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00

Hírfolyam


2017-04-26

3 millió eurós kártérítést fizethet a kormány a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek

Az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést ítélt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az új törvény miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház is keresetet indított, meglátásuk szerint ugyanis sérültek a jogaik azáltal, hogy a szabályozás megfosztotta őket az egyházi státusuktól. A strasbourgi törvényszék 2014-ben megállapította, a jogszabály sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyét - amely a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozza -, valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó 11. cikkelyben foglaltakat, de a kártérítés mértékéről akkor még nem született döntés. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a "bizniszegyházak" kiszűrésére - szögezték le.

2017-04-26

A sérelemdíj kapcsolata egy nem kívánt gyermekkel

A „gyermek mint kár” vonatkozásában a kártérítési perek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezései szerint kerültek elbírálásra. A bíróságok ennek keretein belül vizsgálat tárgyává tették a szülők, illetve a fogyatékos gyermek vagyoni és nem vagyoni igényeit. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépése azonban jelentős változást hozott, ugyanis megszüntette a régi Ptk. nem vagyoni kártérítését, és újdonságként a sérelemdíj került bevezetésre. Az új Ptk. 2:52. § (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A (2) bekezdés azt is rögzíti, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezésének bizonyítására nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy a sérelem bekövetkeztét a jogalkotó a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért annak bizonyítására nincs szükség. Vajon ezen rendelkezés által kibővül azoknak a jogsértő magatartásoknak a köre, amelyek a sérelemdíj jogintézményével szankcionálhatók? Milyen személyiségi jogi sérelmek érhetik a szülőket egy nem kívánt gyermek fogantatása és születése kapcsán, ha az orvos felróható magatartása megállapítható?

2017-04-25

Túlzsúfoltság az európai börtönökben - Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése

Törekedni kell arra, hogy előzetes letartóztatásba csak indokolt és legvégső esetben kerüljenek gyanúsítottak, az európai börtönök legtöbbje ugyanis túlzsúfolt, az elhelyezés körülményein pedig a legtöbb esetben javítani kell - közölte az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) közzétett jelentésében.

2017-04-25

Semmit sem nyernek a rabok a börtönmunkával

Az ellátási költségek és egyéb tartozások levonása után a legtöbb rabnak gyakorlatilag semmi pénze nem marad a börtönben keresett munkabérből, ami nagy feszültséget szül, és sokan megtagadják a munkát - írta a Magyar Nemzet hétfői számában.

2017-04-25

Munkahelyi balesetet szenvedettek kaphatnak ingyenes jogi tanácsokat

Ingyenes jogi tanácsadást indít a munkavállalóknak a Munkástanácsok Országos Szövetsége, munkahelyi baleset és foglalkoztatással összefüggő betegség témában személyesen hetente egyszer, illetve elektronikusan folyamatosan lehet a szövetséghez fordulni - jelentette be Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

2017-04-25

Totális adatgyűjtésbe kezd a KSH

Szabad utat ad a kormány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtésének: a jövőben a hivatal a személyes azonosítókkal együtt is megkaphatja az emberek adatait. A parlament előtt lévő, Semjén Zsolt által jegyzett indítvány szerint a hivatal egyebek mellett az egészségügyi- és a szociális ellátással, az adóval valamint az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos információinkhoz juthatna hozzá csonkítás nélkül.

2017-04-25

Sok a szabálytalan végrendelet, az örökös járhat rosszul

Száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet Magyarországon, pedig tíz százalékkal nőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint.Több százezer magyar végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért kétséges, hogy ezek megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek. Budapesten százból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb. A MOKK becslése szerint 300 ezer lehet a házilag készült, otthoni fiókok mélyén heverő végrendeletek száma, melyeket nem látott közjegyző. Ezek jó eséllyel támadhatók. Tipikus hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, nincs minden oldal aláírva, valamint az, hogy olyan tanúval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl.

2017-04-25

Komolyan belenyúlna az autósok életébe a kormány

Változnak a műszaki vizsgát érintő szabályok és a jogosítvánnyal kapcsolatos rendelkezések. A kormány honlapján két, közlekedéssel kapcsolatos rendelettervezet is megjelent. Az egyik kitér arra, hogy a jogosítvány jelenleg személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 65. életévüket betöltöttek esetében viszont határidő nélkül alkalmas. Szigorítja a rendelet a műszaki vizsgabiztosokra vonatkozó előírásokat is. Szintén új szabály, hogy a biztos díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez. Amennyiben a jármű műszaki állapota komoly vagy veszélyes hiányosságban szenved, akkor nem csak az üzemben tartó, hanem a járművezető is bírságolható, de ez utóbbi csak a bírságtétel 20 százalékát fizeti.

2017-04-24

Rendeletben szabályozzák a településképet az önkormányzatok

A településkép védelméről szóló törvény új feladatot adott a települési önkormányzatoknak, 2017. október 1-ig településképi rendeletet kell alkotniuk. A törvény 2016. júliusban jelent meg, 2017. januári módosításával lépett hatályba az a rendelkezés, mely szerint a települési önkormányzatoknak 2017. október 1-ig településképi önkormányzati rendeletet kell alkotnia. A településképi szabályozást a település teljes közigazgatási területére kell kiterjeszteni, az épített és természeti környezetre egyaránt. A településkép jogintézménye a településképi konzultációra, véleményezésre, bejelentésre, a településképi kötelezés szabályozására, a helyi érték védelemre, valamint a reklám, reklámfelületek helyi szabályozására is lehetőséget ad.

2017-04-24

Érdemes ellenőrizni a kamarai tagdíjak levonását az adóbevallásokban

Nem minden kamaraitagdíj-befizetés szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített szja-bevallási tervezetben, csak azokat tudja feltüntetni az adóhatóság, amelyekről adatot kapott - hívta fel a figyelmet a bevallástervezet ellenőrzésére a NAV az MTI megkeresésére.

2017-04-24

Nem tud a munkáltató munkát adni - Vajon jár-e a munkavállalónak munkabér

Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e a munkavállaló részére munkabére?

2017-04-24

Rabszolgatörvényt akarnak?

Meghátrálásra kényszerült a kormány a Munka Törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításakor. Szakszervezeti kérésre kénytelen volt legalább lelassítani a munkaidőkeret 3 évre emelését tartalmazó javaslat parlamenti elfogadását. Rég látott elemi felháborodást váltott ki ugyanis a szakszervezetek körében a parlament gazdasági bizottságának a Mt. módosítására tett javaslata. Ennek alapján - ha a dolgozót nem hagyományos formában, hanem úgynevezett munkaidő keretben foglalkoztatják, akkor július 1-jét követően a munkáltatóknak elég lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval, hogy a túlmunkák után mennyi szabadidő vagy pénz jár neki. Az elszámolásnál azt is figyelembe kell venni, ha nincs elég megrendelés, és ezért a dolgozók kényszer-szabadságon töltenek heteket. Május 3-án érdekegyeztetést tartanak a kérdésről, a Liga és a Munkástanácsok már szöveges javaslatot is készített, de a munkába nem vonták be a versenyszféra legnagyobb tömörülését, a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ).

2017-04-24

Lex CEU - Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen?

A Népszava információi szerint az Európai Bizottság biztosi kollégiuma a napirendjére tűzi a lex CEU-t, és komoly esély van rá, hogy az ún. "letter of formal notice", vagyis a hivatalos figyelmeztető levél kiküldésével jelzi: az uniós jog megsértését észleli a jogszabályban, és kötelezettségszegési eljárás megindítására készül. Úgy tudjuk, a testület a „Brüsszelt meg kell állítani” kampányra is keményen fog reagálni.

2017-04-24

A CEU-ügynél is durvább dolog történhet az oktatással

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy héttel ezelőtt tette közzé az oktatás szabályozására vonatkozó törvénymódosítási tervezetet. A tervezet egyik vitatott pontja, hogy megszüntetnék a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) diákok azon lehetőségét, hogy a nevelési tanácsadó javaslatára felmenthetőek legyenek az érdemjegyekkel való osztályozás alól. Többek között a rendelet ezen pontját is kifogásolta a CSak Együtt Van Esély (CSEVE) nevű csoport, amely a sajátos nevelési igényű gyermekekért jött létre. A minisztérium az intézkedést azzal indokolja, hogy a gyerekek fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt a felmentés helyett, a CSEVE szerint azonban a fejlesztésekhez szükséges körülmények közel sem biztosítottak. A tervezet másik pontja szerint a jövőben az enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára már nem csak gyógypedagógus taníthatna bizonyos tantárgyakat. A törvényjavaslat legnagyobb port kavart rendelkezése szerint bizonyos régiókban és szakmai területeken nem lenne a tanítás feltétele a pedagógusvégzettség.

2017-04-24

Ha kipécéz a főnök, az nem diszkrimináció

Egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy mi számít hátrányos megkülönböztetésnek, és mi nem. A hatóság rengeteg kérelmet utasít vissza azért, mert nem tudnak mit kezdeni vele. A törvény szerint a hatóság csak az úgynevezett védett tulajdonságok ügyében járhat el. Azaz hátrányos megkülönböztetésnek az számít, ha a megkülönböztetés oka ezen tulajdonságok valamelyikéhez kapcsolódik. Ezeket a tulajdonságokat a törvény fel is sorolja. Ezeken az egyértelmű eseteken kívül azonban az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy csomó olyan esettel is szembetalálkozik, amelyeknél nehéz eldönteni, hogy mi az a védett tulajdonság, amelyre hivatkozva ki lehet mondani, diszkrimináció történt. Emiatt létezik egy „egyéb helyzet” kitétel is, ide lényegében azokat az eseteket sorolják, amelyek a többi kategóriába nem férnek bele. Ilyen egyéb helyzet például a hajléktalanság. Ezt nem nevesíti külön a törvény, viszont egyértelmű, hogy ha valakit azért nem szolgálnak ki egy boltban, mert látszik rajta, hogy hajléktalan, az hátrányos megkülönböztetésnek számít.

2017-04-24

Azbesztper - Addig húzzák, amíg az összes felperes meghal

Elhunyt a Fővárosi Törvényszéken futó azbesztper újabb felperese, Varga József - értesült lapunk. A férfi ötven éves volt, több mint három éve küzdött a halálos kórral, a mezoteliómával (azbeszt miatt kialakult mellhártyadaganat). A perek azonban nem állnak le, az elhunytak közül többen végrendeletben biztosították a jogutódlást, Varga József ügyét is egyik rokona viszi tovább. Az ügyvédnő tájékoztatása szerint a kezdeti nyolc peres ügyből hat van még folyamatban. A következő tárgyalási nap júniusban várható, ekkor ítéletet is hirdethet a bíróság.

2017-04-24

Kúria: a közigazgatási perrendtartással hatékonyabbá válhat az ítélkezés

Gyorsabbá, hatékonyabbá válhat az ítélkezés, ennek révén pedig javulhat az ország versenyképessége, ha jövő év elején hatályba lép a nemrégiben elfogadott közigazgatási perrendtartás – írta szombati számában a Magyar Idők. A lapnak adott interjújában a Kúria közigazgatási kollégiumának vezetője kifejtette: a közigazgatási bíráskodás szervezetét még fejleszteni kell. Kalas Tibor a januárban hatályba lépő jogszabályt abszolút újdonságnak nevezte, ami egy nagyon régi hiányt pótol. Szavai szerint a közigazgatási bíráskodás fejlettsége az ország gazdasági versenyképességének nagyon fontos feltétele. Amikor külföldi befektetők érkeznek, vagy Magyarországon kezd valaki vállalkozásba, lényeges szempont, mennyi idő alatt zárul le egy-egy olyan jogvita, amelyet a polgárok, a cégek indítanak a különféle hatóságok ellen – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a bíróság ezután is a hatósági döntések törvényességének felülvizsgálatát látja majd el, az ügyek köre már most is nagyon széles. Ezek mellett most új lehetőségeket nyit meg a törvény, például bírósághoz lehet fordulni amiatt, hogy milyen KRESZ-táblát helyeznek el az utak mentén. A jövőben egyes szabályzatokat is felülvizsgálhatnak az ítélkező fórumok, ilyenek lehetnek például az egyetemi hallgatók életét befolyásoló házirendek, vizsgaszabályzatok – közölte.

2017-04-24

Egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb lesz a közműcsatlakozás

A közműcsatlakozást egyszerűsíti az egyes törvények Magyarország versenyképességének javítása érdekében történő módosítása. Csepreghy Nándor elmondta, új mentességi szabályok lesznek a csatlakozási díjak esetében a földgáz-, a villamosenergia- és a víziközmű-szektor esetében is. Kifejtette: a mentességet az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz igazították, amelyek megfelelnek egy családi ház vagy egy kisebb gazdálkodó egység fogyasztásának. Törvényi szintre emelik legkisebb költségek érvényesítésének elvét. Rögzítik, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének megállapításakor a munkavégzésre ténylegesen fordított időt vegyék figyelembe – ismertette. Az államtitkár szerint jelenleg a hatóságként eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csatolandó tervek elbírálásakor.

2017-04-21

Versenyjogi aktualitások - A Jogi Fórum szakmai napjának legfontosabb tanulságai

A versenyjogi kártérítési irányelv magyarországi átültetése, a kartellek által okozott gazdasági károk megbecsülésének módszerei, a versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatos joggyakorlat legfontosabb fejleményei - A versenyjog legaktuálisabb jogalkalmazási kérdései kerültek terítésre a Jogi Fórum márciusi szakmai napján.

2017-04-21

Előzetesben marad a Teréz körúti robbantó

Meghosszabbította a bíróság az előzetes letartóztatását annak a férfinak, aki a gyanú szerint tavaly októberben bombát robbantott a fővárosban. A robbantásban két rendőr sérült meg.

Tételek: 141 - 160 / 2798 (140 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.