1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00

Hírfolyam


2017-02-28

Ingyenes lehet jövőre az első középfokú nyelvvizsga és a KRESZ-vizsga

A kormány az új ifjúsági stratégiában arra tesz javaslatot, hogy az állam magára vállalja az első középfokú nyelvvizsga költségét. Minisztériumi források szerint az intézkedés már a következő évtől hatályos lesz.

2017-02-28

A kormány migrációs politikáját lassan elfogadják és alkalmazzák Európában

A hozzászólók döntő többsége kritikus volt a magyar intézkedésekkel szemben az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői meghallgatásán, a kormány migrációs politikáját azonban szépen lassan elfogadják és alkalmazzák Európában - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az ülést követően, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzete volt az egyik témája. Trócsányi László kifejtette, szerinte a dublini egyezmény és a schengeni határellenőrzési kódex között van egyfajta konfliktus, ő pedig az utóbbira helyezi a hangsúlyt. A jelenleg hatályos uniós menekültügyi szabályok meglehetősen vitathatóak, mivel akkor születtek, amikor még közel sem érkezett ennyi menedékkérő a kontinensre - fűzte hozzá.

2017-02-28

Elfogadták az uniós vízumkötelezettség visszaállítására vonatkozó szabályozást az EU belügyminiszterei

A vízummentesség visszavonhatóságára vonatkozó szabályozást fogadott el hétfőn az európai uniós országok belügyminisztereinek tanácsa, a mechanizmus révén az Európai Bizottság és az európai uniós tagállamok szükség esetén a jelenleginél gyorsabban visszaállíthatják a vízumkötelezettséget az Európai Unión (EU) kívülről érkezőkkel szemben. A miniszterek tanácsa sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az új szabályok értelmében fel lehet függeszteni az úgynevezett harmadik országokkal – vagyis az Európai Unión kívüli országokkal – kötött vízummentességi megállapodásokat. A vízummentesség felfüggesztésének mechanizmusát a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt elindíthatják, de a döntésnek “releváns és objektív adatokon” kell nyugodnia – olvasható a közleményben. A bizottságnak egy hónapja van arra, hogy döntsön a vízummentesség kilenc hónapra szóló felfüggesztéséről, miután az egyik tagállam, vagy a tagállamok többsége arról értesítést küldött számára, vagy saját adatai azt indokolják.

2017-02-28

Kemenes István: A kontraktuális kártérítés egyes kérdései

A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma vezetőjének tanulmánya a Magyar Jogban jelent meg. "A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma célul tűzte, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jogalkalmazása során a kontraktuális kártérítés témakörében felmerülő joggyakorlati kérdéseket az illetékességi területén összegyűjti és elemezi. Megkíséreljük bemutatni, hogyan működik az új Ptk. a gyakorlatban, melyek a kontraktuális kártérítés első jogértelmezési problémái az eddigi tapasztalatok alapján."

2017-02-27

“Azt hiszi, mindenki ellene van” – Elítélték a Nyíregyházán vérfürdőt rendező román orvost

Kiderült, pontosan mennyit kell várni arra, hogy kiadják Magyarországnak Dan S.-t, a nyíregyházi emberöléssel vádolt tüdőgyógyászt, hogy itt is bíróság elé állhasson. A férfit a napokban első fokon elítélte a kolozsvári bíróság fegyvercsempészet és tiltott fegyverviselés miatt.

2017-02-27

Lúgos támadás: Meghurcolt közellenségnek mondja magát az orvos

Orvosszakértők meghallgatásával folytatódott pénteken az ítélőtáblán annak a gyerekorvosnak a pere, aki az elsőfokú ítélet szerint bosszúból maró lúgot öntött volt barátnője nemi szervére, örökre tönkretéve a nő szexuális életét. A másodfokú per tétje az áldozat szempontjából az, sikerül-e szigorúbb büntetést kiharcolni az első fokon kiszabott 4 év börtönnél. A szakvélemények neki kedveznek. Túl vagyunk a perbeszédeken, az orvos is beszélt az utolsó szó jogán, bizonygatta, hogy ártatlan. Márciusban jön az ítélet.

2017-02-27

Újraindulhat a bíróságon a moszkvai ingatlanügy

Újraindulhat a bíróságon a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának ügye a Fővárosi Ítélőtáblán március 17-én, miután a vádhatóság indítványozta az elsőfokú ítélet megsemmisítését és a megismételt tárgyalást – írja a Magyar Idők. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szerint a Budapest Környéki Törvényszék rosszul értékelte a bizonyítékokat és nem tárta fel teljesen a sokmilliárdos kárt okozó adásvétel körülményeit, amikor felmentette a hűtlen kezeléssel vádolt Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet és bűnpártolással vádolt társait, olvasható a lap szombati számában.

2017-02-27

Az e-perek hatása

Az érkezett ügyek 40,57 %-a elektronikus kapcsolattartás útján indult a 2016. július 1. és 2016. december 31. napja közötti időszakban. Elektronikusan indult a csőd- és felszámolási eljárások 41,35%-a, a járásbírósági szinten indult civilisztikai perek 38%-a, a törvényszéken indult elsőfokú civilisztikai perek 67,86%-a.

2017-02-27

Kevesebben pereskednek

Az előző évben 4,3 százalékkal kevesebb – összesen 1,412 millió – ügy érkezett a bíróságokra, mint 2015-ben. A peresügy-érkezés ezzel ellentétben 2,9 százalékkal nőtt – közli az Országos Bírósági Hivatal a tavalyi ügyforgalomról készült kimutatásában. A folyamatban maradt ügyek száma kilenc százalékkal, 351 ezerről 320 ezerre csökkent. A részletes statisztika szerint a törvényszékekre 1,383 millió, az ítélőtáblákra csaknem húszezer, a Kúriára pedig majdnem kilencezer ügy érkezett tavaly. Az adatokból kiderül, hogy 2016-ban is messze a Fővárosi Törvényszék (FT) volt a legleterheltebb, több mint félmillió ügy jutott erre a bíróságra első fokon, valamivel több is, mint az azt megelőző évben. A statisztika szerint az FT 417 ezer ügyet fejezett be tavaly, s 2016 év végén még 106 ezer eljárás maradt itt folyamatban.

2017-02-27

Egyszerűbb lesz a fővárosi civilek élete

A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények március 1-jén hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák – közölte Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-vel. A rendelkezés szerint sportegyesületek is kérhetik egyszerűsített elektronikus eljárásban, mintaokirat használatával a bejegyzésüket. Ha a bíróság az egyszerűsített eljárásban a kérelem benyújtásától számított 15 napos határidőn és az azt követő 30 napon belül sem tesz semmilyen intézkedést, akkor a 45 nap leteltét követő munkanapon automatikusan, a törvény erejénél fogva megtörténik a civil szervezet nyilvántartásba vétele a kérelemben szereplő adatokkal. Az eljárások gyorsítását szolgálja az az előírás is, amely szerint az általános, nem mintaokirattal, hanem egyedi létesítő okirattal alakuló szervezet bejegyzésére irányuló eljárásban csak egyszer írhat elő hiánypótlást a bíróság, és ekkor a kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölnie.

2017-02-24

Újra kellett kezdeni a gyerekgyilkos anya tárgyalását

Két éve egy tatai panzióban, több mint 100 kézszúrással gyilkolta meg kislányát a nő. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán új bíróval kezdték újra csütörtökön a tárgyalását Tatabányán. A korábban hatályos jogszabályok értelmében csak az a bíró nem vehetett részt egy-egy tárgyalás vezetésében, aki a nyomozás során, még a vádirat benyújtása előtt nyomozási bíróként már eljárt a vádlottal szemben. Így volt ez csaknem 2016 legvégéig, míg az Alkotmánybíróság ki nem mondta, hogy a kizárási szabály a jövőben nemcsak a nyomozási bírókra, hanem az ő döntéseiket másodfokon elbíráló bírókra is kiterjed.

2017-02-24

Bíróság dönthet a rezsicsökkentésről

Bíróság elé viszi az Európai Bizottság (EB) a magyar hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

2017-02-24

Jogtalanul bírságol a NAV? Az Európai Bíróság vethet ennek véget

Jelenleg a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. A közelmúltban az Európai Bíróság Főtanácsnoka egy magyar ügyben fejtette ki a véleményét. Kijelentette: sérti a közösségi jogot, ha a NAV annak ellenére szab ki adóbírságot, hogy a felek között az adócsalásnak még a gyanúja sem merül fel. A Főtanácsnok véleménye az Európai Bíróság ítéleteinek egyik legalapvetőbb kiindulópontja. Már csak azért is valószínű, hogy jelen ügyben az Európai Bíróság osztani fogja a Főtanácsnok véleményét, mert az szervesen illeszkedik a bíróság által az elmúlt években következetesen alkalmazott, hasonló jellegű gyakorlatba.

2017-02-24

Hiába vonják vissza a pályázatot, ki kell írni a népszavazást

Hiába vonja vissza a Fővárosi Közgyűlés az olimpiai pályázatot, ha elegendő aláírást gyűjtött a Momentum Mozgalom, muszáj kiírni a népszavazást. Ezt több jogász is megerősítette a Hír TV-nek. A referendumot ugyanakkor bárki megtámadhatja a bíróság előtt. „Nem célszerű a pályázatot fenntartani, hiszen a város és az ország tekintélyének is ártana” – Budapest főpolgármestere mondta ezt a Hír TV-nek szerdán este a miniszterelnökkel és a MOB elnökével folytatott többórás egyeztetés után. Az olimpiai pályázat visszavonása azonban érdekes jogi helyzetet teremt.

2017-02-24

Megerősödik a bírói kontroll a közigazgatás felett

A közigazgatási perrendtartási törvény alkalmazásával rendkívüli módon megszilárdul a bírói kontroll a közigazgatás felett - jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Pécsen. Handó Tünde a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón az Országgyűlés által módosítva ismét elfogadott perrendtartási törvény újdonságairól azt mondta: sokkal szélesebb körűek lesznek azon közigazgatási cselekmények, tevékenységek és mulasztások, amelyek a bíróság előtt megtámadhatóak lesznek. Az azonnali jogvédelem intézménye komoly hatással lehet az ügyek kimenetelére, egyúttal rendkívüli felelősséget ró a bírákra – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bevezetik a teljesítési bírságot, amellyel a bírósági határozatokat nem végrehajtó közigazgatási szervet vagy annak vezetőjét akár 10 millió forintos bírsággal is sújthatják. Handó Tünde jelezte, hogy országosan nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság foglalkozik a kiemelt ügyekkel.

2017-02-23

Bundaper: csalók, balfácánok, szivarárusok

A kínai tőkével működő nemzetközi bűnbanda behálózta a világot, manipuláltak labdarúgó-mérkőzéseket majd minden földrészen. A szindikátus ura legtöbbször hitelben fogadhatott, amely a befektetők, hitelezők maximális bizalmán alapult. A „bundacunamiban” a vád szerint magyarok is tevékenyen részt vettek. A Fővárosi Törvényszéken 2014 elején kezdődött perben már akár születhetett is volna ítélet, ám változott a bíró személye, és az addig keletkezett több ezer oldalnyi irat ismertetése vontatottan halad. A Pesti Központi Kerületi Bírságon (az eljáró bíróság továbbra is a Fővárosi Törvényszék) számítástechnikai rendszer elleni bűntett miatt zajlik a per.

2017-02-23

Felszólítás nélkül is kivágathatják az ültetvényt

Egy jogszabálymódosítás révén a művelést elrendelő külön felszólítás és helyszíni szemle nélkül is kivágathatja a hatóság az elhanyagolt, gondozatlan szőlőültetvényeket. Az intézkedés célja, hogy megfékezzék az elmúlt években megjelent fitoplazma-betegség terjedését.

2017-02-23

Dróntörvény: mobilalkalmazás váltaná ki a légtérengedélyt

Három nagyobb témakörben javasoltak érdemi változtatást a készülő „drónrendelethez” a drónos és modellező szervezetek. Megfelelő vezetői engedéllyel belterületen is engednék a magáncélú drónreptetést; a kategorizálásnál nemcsak a gépek súlyát, hanem a tudását is figyelembe vennék; megkülönböztetnék a szabályozáson belül a drónt a sportcélú modellrepüléstől. Júliusra készülhet el a jogszabály, amely kötelezővé teszi majd a felelősségbiztosítást is a pilóta nélküli légi járművekre.

2017-02-23

A kormány a budapesti olimpiai pályázat visszavonását javasolja

A kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására - tájékoztatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda az MTI-t szerda este.

2017-02-23

Lesújtó az emberi jogok helyzete Magyarországon

Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet éves jelentésében a korábbiaknál több szó esik Magyarországról, az európai régió egyik legkiábrándítóbb emberi jogi teljesítményét nyújtja az ország – mondták a szervezet szakértői a jelentés bemutatóján, szerdán Budapesten. A jelentés Magyarországról szóló részében a főbb problémák közé sorolják a terrorveszélyhelyzet intézményével kapcsolatos aggályokat, a kormány fellépését a civil szervezetekkel szemben, a sajtó- és szólásszabadság helyzetét, a romák hátrányos megkülönböztetését, valamint a menekültek és migránsok emberi jogainak megsértését.

Tételek: 141 - 160 / 2541 (128 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.