Hírfolyam


2017-08-31

A hagyományos, valamint az elektronikus ingóárverés szabályai és gyakorlata

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2017. március 21. napján hatályba lépett módosítása jelentősen befolyásolta az adós lakóingatlanának árverésen történő értékesíthetőségét, hiszen az érvényesen tehető vételi ajánlat összegét 70%-ról 100%-ra emelte fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt. A tanulmány két nagyobb részből áll. Az első a hagyományos ingóárverésről szól, mely a teljesség igényével részletezi az eljárás menetét, az ingóság értékesítésének időpontjától kezdve a második ingóárverésig. A második részben az elektronikus ingóárverés kerül bemutatásra, kitérve az elektronikus árverési rendszer működésére és a gyakorlatban tapasztaltakra. Fentieken túlmenően kitérek az ingóság végrehajtást kérő általi átvételének, illetve az adós részére történő visszaadásának eseteire is.

2017-08-30

Kis magyar népszavazási abszurd

Az Alkotmánybíróságtól várja két magánszemély annak kimondását, hogy a fővárosi közgyűlés - és a Kúria - törvénysértően akadályozta meg a népszavazást a budapesti olimpiáról.

2017-08-30

Magánlaksértés-e, ha ki akarom tenni a távozni nem akaró bérlőt?

A lakást elhagyni nem kívánó személlyel szembeni „cseréljük le a zárat, amíg nincs otthon és vitessük el a dolgait egy őrzött helyre” megoldás birtokvédelmi eljárásra adhat alapot. A birtokvédelmi eljárás lefolytatása ugyanakkor – a vitás szituáció okozta azonnali joghátrányok intenzitása szempontjából végeredményben sok – időt vesz igénybe, a jogerős határozat meghozataláig megváltozhat az a helyzet, amely miatt a sérelmet szenvedett fél fellépett, és az eljárás végén benne van a pakliban, hogy különösebben nagy szankció nem éri a tulajdona birtokát visszaszerző személyt.

2017-08-30

Ki mit tud (bizonyítani)? - Elektronikus kommunikáció a munkajogban

Milyen esetekben és hogyan tanácsos az elektronikus üzenetek helyett a hagyományos papír alapú megoldást választani a munkáltató és munkavállaló közti kommunikációban?

2017-08-30

Így deríthető ki, hogy kit tiltottak el a cégvezetéstől

Ha egy cég új vezetőt, tisztségviselőt választ, meg kell győződni arról, nincs-e az illető személlyel szemben valamilyen kizáró ok. Erről az adóhatóságnál kell mielőbb tájékozódni. Az eljárás ingyenes, az igazolás Ügyfélkapun át lekérhető.

2017-08-30

Munkába járás vagy kiküldetés? Támpontok az értelmezéshez

A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Az adószabályok többszöri változása miatt sokan bizonytalanok egyes költségek elszámolására, megtérítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában. Cikkünk a lényegében minden munkahelyen jellemző munkába járás, üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése, egyéb ügyintézés költségeire vonatkozó fontos fogalmakkal kapcsolatos értelmezési tudnivalókról ad tájékoztatást.

2017-08-30

Ma lejár a határidő, minden magyar cég érintett - mi lesz, ha valaki lemarad?

Augusztus 30-ig kell a gazdálkodó szervezeteknek regisztrálniuk a Cégkapun - de azoknak sincs okuk pánikra, akik ezt nem tudják határidőre teljesíteni. Bárcsak minden határidő ilyen lenne! Az e-ügyintézési törvény 2018. január 1-jétől teszi kötelezővé az elektronikus ügyintézést a gazdálkodó szervezeteknek, amely a központi szolgáltató által nyújtott Cégkapu szolgáltatással teljesíthető a legegyszerűbben.

2017-08-29

Leplezett eszközök és titkos információgyűjtés, avagy az új büntetőeljárási törvény margójára

Az új Be. egyik legjelentősebb újítása a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés jelenlegi megkülönböztetésének megszüntetése, és „leplezett eszközök” megnevezés alatt a bűnügyi titkos felderítés újraszabályozása. Bárándy Gergely és Enyedi Krisztián tanulmányunkban alapvetően arra keresik a választ, hogy milyen megfontolások tették szükségessé a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés szabályozásának átalakítását – a kritikai észrevételek, tudományos szempontból mennyire voltak megalapozottak –, milyen viták övezték az új törvények (új Be., TIGYtv.) elfogadását, és azok végül milyen eredményre vezettek.

2017-08-29

Sikeres az Áldozatsegítő Központ munkája

A fővárosban működő Áldozatsegítő Központhoz forduló ügyfelek visszajelzései alapján valóban személyre szabott segítséget kaptak, az intézmény tehát beváltotta a hozzáfűzött reményeket – mondta a Magyar Hírlapnak Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a központ híre minél több olyan emberhez eljusson, aki valamely magas látenciájú bűncselekmény, például párkapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás vagy az egyre terjedő digitális zaklatás áldozata.

2017-08-29

Szinte teljes bukás lett a magáncsőd

Alig volt valaki, aki a magáncsődöt választotta volna az elmúlt években. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó kérte ki az adatokat, Völner Pál államtitkárválaszából pedig kiderül: idén augusztus közepéig összesen 980 eljárást kezdeményeztek. Eddig 175 esetben rendelték el jogerősen a bírósági adósságrendezést. Az adósok átlagosan 19 millió forinttal tartoznak.

2017-08-29

Fiatalkorúak előzetesben - A nemzetközi követelmények

A gyermekek a büntetőeljárásban különösen sérülékeny csoportot képeznek. A közelmúltban végbement hazai jogszabályi változások a gyermekjogok szempontjából inkább negatív képet mutatnak. A hazánkban jelenleg hatályos büntetőjogi rendelkezések egy része kritikák szerint nem felel meg a gyermekek jogait és védelmét garantálni hivatott nemzetközi rendelkezéseknek. A 2012-ben elfogadott új Büntető Törvénykönyv ugyanis hat évtized után bizonyos esetekben 12 évre leszállította a büntethetőség alsó korhatárát. Jelentésében az ENSZ genfi székhelyű gyermekjogi bizottsága megállapította, hogy ez ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével és kérte a büntethetőség korhatárának visszaállítását 14 évre még a legsúlyosabban minősülő bűncselekmények esetében is.

2017-08-29

Ahmed H. pere - A Kúriához fordult a legfőbb ügyész

Jogorvoslatért a Kúriához fordult Polt Péter legfőbb ügyész, amiért a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője elmondta: a Legfőbb Ügyészség szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet. A szóvivő hangsúlyozta: a jogorvoslati indítvány nem függeszti fel a konkrét eljárást. Hasonló indokok alapján Polt Péter 2015 szeptemberében öt ügyben élt jogorvoslattal a törvényesség érdekében indokolatlan másodfokú hatályon kívül helyező végzésekkel szemben. Ezek közül a Kúria négy esetben - többek közt Portik Tamás, Biszku Béla vagy Süveges Péter ügyében - megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés. Az ezt követő időszakban Polt Péter további négy ügyben élt hasonló okból jogorvoslati indítvánnyal, a Kúria mindegyik esetben egyetértett a legfőbb ügyésszel.

2017-08-29

Milliárdok a közigazgatási bíráskodásra

Az utóbbi idők legnagyobb változása elé néz az elkövetkező hónapokban az igazságszolgáltatás, növekedni fog ugyanis a közigazgatási bíráskodás szakmai önállósága. Számítások szerint hamarosan 196 új bíróra lesz szükség az ország közigazgatási és munkaügyi bíróságain. Az adóügyi, az építésügyi, a versenyjogi és egyéb vitákat eddig összesen húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság döntötte el. Januártól az ítélkező fórumok illetékességi köre megváltozik. A húsz közül ugyanis nyolc bíróság kiemelt szerephez jut és a maga területén úgynevezett régióközpontként működik. Az új eljárási szabályok szerint egyébként nemcsak a formális közigazgatási határozatokat, de az intézkedéseket is megkérdőjelezhetik az ügyfelek a bíróságon. Még az is vita tárgya lehet, hogy hová helyezik ki a KRESZ-táblákat, és hányszor tartható egy évben futóverseny a közutakon. Az új bírák kiválasztásakor jelentősége lesz a közigazgatásban szerzett jogi szakismeretnek is.

2017-08-28

Megbírságolta a Magyar Telekomot az NMHH - Jogtalan versenyelőnyszerzés és szabálytalan ÁSZF miatt járt el a hatóság

Jogtalan versenyelőnyszerzés és szabálytalan általános szerződési feltételek miatt 75 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Telekomra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az NMHH tájékoztatása szerint jogszerűtlenül vezette be a Flip Otthon díjcsomagot a Magyar Telekom. Felidézték, a díjcsomag bevezetése után az NMHH két, hivatalból indított általános felügyeleti eljárás során is vizsgálódott. A nagykereskedelmi széles sávú piaci működést sértő magatartás miatt 50 millió, a jogsértő szerződési feltételek miatt pedig 25 millió forintra bírságolták a Magyar Telekomot.

2017-08-28

Pénzt követelt a Belügyminisztériumtól a Teréz körúti robbantó

Terrorcselekmény előkészületével gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség a Teréz körúti robbantás miatt jelenleg is előzetes letartóztatásban levő P. Lászlót – közölte a főügyész pénteken az MTI-vel. Pénteken a kormánypárti Magyar Idők írta meg, hogy terrorcselekmény előkészületével is meggyanúsíthatják P. Lászlót. A lap szerint amennyiben a bíróság elítéli a férfit, húsz évet, sőt akár életfogytiglan tartó büntetést is kaphat.

2017-08-28

Kvótaper - Napokon belül ítéletet hirdet az Európai Bíróság

Szeptember 6-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében - tájékoztatta az MTI-t a luxembourgi székhelyű bíróság. A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

2017-08-28

Új Art.: duplája lesz a pótlékmentes részletfizetés összeghatára

Az idén ősszel tartja az adóhivatal a második adókonzultációt, amelyen több fontos témakört vitat meg az adószakma; az idei év két kiemelt témája a már tesztelhető e-számla és az öt hónap múlva hatályba lépő új adóeljárási törvény (Art.) lesz – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. Tállai András hozzátette: az adókonzultáció kiváló alkalmat teremt arra, hogy a szakma elmondhassa véleményét, ismertethesse tapasztalatait. Kiemelte: a nyáron elindult az illegális szféra tevékenységének visszaszorításáért kialakított legújabb rendszer, az elektronikus számlázás tesztüzeme. Az éles üzemig – jövő év július 1-jéig – ugyan még van idő, de az átállás megkönnyítése érdekében szükség van a lehető legszélesebb körű szakmai egyeztetésre, amelyre az őszi adókonzultáció teremt lehetőséget.

2017-08-25

Kulcsár Attila kiszabadult a börtönből

Kulcsár Attila néhány hetes fogvatartás után pénteken hajnalban elhagyta a tököli büntetés-végrehajtási intézetet. A csaknem másfél évtizede, 2003-ban kirobban brókerbotrány büntetőperében idén tavasszal született meg a jogerős ítélet, melyben öt évre ítélték Kulcsár Attilát. Ám a büntetőeljárás során korábban elrendelt különféle kényszerintézkedések – előzetes letartóztatás, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom – beszámítása miatt Kulcsárnak idén nyáron már csupán néhány hétre kellett visszamennie a börtönbe.

2017-08-25

Életfogytiglant kaphat a Teréz körúti robbantó

Fel nem használt robbanóanyagokat találtak korábban a tűzszerészek abban a présházban, ahol a merénylettel gyanúsított férfi kísérletezgetett, emiatt lehet, hogy még egy vádpontban felelnie kell majd. Várhatóan terrorcselekmény előkészületével is meggyanúsítják a Teréz körúti robbantás feltételezett elkövetőjét. Ha a férfit elítéli a bíróság, húsz év helyett akár életfogytiglan tartó büntetést is kaphat.

2017-08-25

Új kényszerítő eszközöket vethet be a NAV

A kormány oldalán közzétett NGM-es rendelettervezetből derül ki, hogy a jövőben új kényszerítő eszközöket vethetne be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az érvényben lévő rendeletben és a tervezetben szereplő listát összevetve kiderül, hogy alkalmazhatnának például: az eddig engedélyezett fegyvereken kívül NATO-kompatibilis 223-as lőszerrel működő gépkarabélyokat, személy- és gépjármű elfogó hálókat, útzárakat, különböző pirotechnikai eszközöket (hang-gránátok, fénygránátok, kombinált hang-fény gránátok, villanó gránátok).

Tételek: 101 - 120 / 3220 (161 oldal)
  • új Be. szeminárium
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.