Hírfolyam


2017-06-29

Paksi bővítés – A Kúria szerint sem hitelesíthető az LMP népszavazási kérdése

A Kúria szerint sem hitelesíthető az LMP-nek a paksi bővítés megakadályozását célzó népszavazási kérdése, mert a bíróság szerint nemzetközi szerződést érint, tehát nem lehet népszavazást tartani róla – közölte a Kúria sajtótitkársága kedden az MTI-vel. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) április 18-án tagadta meg a Ferenczi István, az LMP országos elnökségi tagja által benyújtott népszavazási kérdés hitelesítését. A Kúria kedden elbírálta az NVB határozata ellen benyújtott jogorvoslatot és helybenhagyta a hitelesítést megtagadó döntést.

2017-06-29

Csak kérni kell és teljesül - Változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó csődjogi szabályok

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Azok a követelések, amelyeket zálogjog biztosított, mindig is elsőbbséget élveztek a hitelfelvevő fizetésképtelenség esetén: a zálogjog jogosultja a többi hitelezőnél hamarabb jutott a pénzéhez. A júliustól hatályba lépő szabályozás ezt a kitüntetett szerepet a biztosítéki céllal létrehozott vételi jog és követelésengedményezés jogosultjának is megadja: az adós felszámolása esetén ugyanis ezen jogok kedvezményezettjei is hamarabb nyernek majd kielégítést, mint a csődbe ment társaság egyéb hitelezői (ideértve az adóhatóságot is). Fontos megjegyezni, hogy júliustól sem bármely biztosítéki célú jog viselkedik a zálogjoggal azonos módon fizetésképtelenségi eljárások során. Ahhoz ugyanis, hogy ezen jog jogosultjai elsőbbségben részesüljenek, szükséges, hogy a vételi jog, illetve a biztosítéki engedményezés jogosultja (azaz általában a bank) bejegyzésre kerüljön a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba).

2017-06-28

Ki fizeti majd a hitelt? Szerződésbe foglalják a párok a vagyont

Megduplázódott a házassági vagyonjogi szerződések száma az elmúlt években országosan. Általában ingatlanokat, autókat, értékpapírokat, bankszámlákat és üzletrészeket foglalnak bele a házassági vagyonjogi szerződésekbe, de sokan ennél tovább mennek. Extrém esetben azt is szabályozhatják, hogy ki fizeti majd az internetet, kit terhel a felvett diákhitel visszafizetése. Új jelenség, hogy sokan azért kötnek házassági szerződést, hogy menekítsék a vagyon egy jövőbeli ingatlanhitel vagy kártérítés terhe alól. Gyakran azok szánják rá magukat, akik már pórul jártak egy hitelfelvétellel.

2017-06-28

Vége a csődturizmusnak: bárhol behajtható a tartozás

Hatályba léptek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó új európai uniós szabályok. Mostantól lehetőség nyílik arra, hogy korszerű nemzeti eljárásokat alkalmazzanak a vállalkozások megmentése vagy a más uniós országokban található adósoktól történő pénzbehajtás céljából. Erősödik a jogbiztonság és megszilárdulnak az úgynevezett csődturizmussal szembeni biztosítékok. Ha az adós röviddel a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt áthelyezi a székhelyét - akár egy másik uniós tagállamba -, a bíróságnak gondosan mérlegelnie kell az ügy összes körülményét annak megállapítására, hogy valódi-e a székhelyáthelyezés, nem pedig az enyhébb csődeljárási szabályok kihasználására irányul.

2017-06-28

Már az adóellenőrzések során eldőlhetnek a későbbi adóperek

Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak: 2018. január 1-jén lép életbe az új Közigazgatási Perrendtartás, ami többek közt a vállalatok adópereit is felforgathatja. Az új rendszerben az érintetteknek már egy adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait. Az új Kp. rendszerében ugyanis a közigazgatási eljárás (pl. egy adóellenőrzés) már nem fog olyan élesen elkülönülni a peres szakasztól, mint az ma megszokott. A jogalkotó indokolásban részletezett célja ugyanis, hogy a bizonyítást a peres szakról visszahelyezze a közigazgatási szakba, a peres bizonyítás lehetőségeinek szűkítése révén. Ennek egyik legfontosabb folyománya, hogy a közigazgatási eljárás idején fennálló, de akkor nem értékelt tényre, körülményre a felperes a perben csak akkor hivatkozhat, ha azt az adóhatóság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá. Így nem lesz lehetőség arra, hogy akár perdöntő jelentőségű bizonyítékokat mutassanak be a peres eljárás során, amennyiben arra a vállalat a megelőző közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, pedig hivatkozhatott volna.

2017-06-27

Bennfentes kereskedelem miatt bírságolt a jegybank - 17 millió forintot szabott ki az MNB

Bennfentes kereskedelem miatt 17 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy magánszemélyre és feljelentést tett a nyomozó hatóságnál - közölte a jegybank. A közlemény szerint a magánszemély egy befektetési szolgáltató üzletkötőjeként az általa megismert ügyfélmegbízások teljesítése (jóváhagyása és tőzsdére történő továbbítása) előtt ugyanazon pénzügyi eszközökre ellenirányú tőzsdei megbízásokat adott, így nyereséget realizált.

2017-06-27

Öt év tartózkodás után járna brit letelepedés a brexitet követően

Letelepedésért kell folyamodnia és egy, az azt feltüntető külön okmányt kell majd igényelnie annak a 3 millió uniós állampolgárnak, aki a jövőben tartósan Nagy-Britanniában szeretne tartózkodni és az ottani juttatásokból részesülni. A belügyi tárca tervei szerint az új eljárás az ország uniós kilépése után lépne érvénybe. A hétfői bejelentés nem volt váratlan, Theresa May kormányfő múlt hét csütörtökön a brüsszeli uniós állam- és kormányfői csúcson megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek.

2017-06-27

Megfelel az Alkotmánynak a plakáttörvény szabályozása - Az Alapjogokért Központ álláspontja

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az úgynevezett plakáttörvény esetében az elfogadott szabályozás alkotmányos, mivel a szigorítás nem csak pártokra vonatkozik, ezért nem kellett volna sarkalatos törvényben elhelyezni. Szánthó Miklós azt mondta: a törvény eredeti formája lett volna "előremutató megoldás", amit a kormánypártok először benyújtottak. Az a javaslat nem kapott kétharmados támogatást az Országgyűlésben, ezért a "torzóként megszületett" javaslatot vissza kellett küldenie a köztársasági elnöknek - idézte fel.

2017-06-27

Aggályos a civiltörvény - Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének véleménye

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is osztja a magyar civil törvénnyel kapcsolatos "komoly" aggályokat - mondta Michael O'Flaherty, a szervezet igazgatója az Euractiv brüsszeli hírportálnak adott hétfői interjújában. Az igazgató arról számolt be, hogy az Európai Bizottsághoz, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az uniós alapjogi ügynökség is úgy látja: több okból is aggályos a Magyarországon nemrégiben elfogadott szabályozás.

2017-06-27

Alkotmánybíróság elé kerül a plakáttörvény

Aláírja az MSZP a plakáttörvény miatt készült jobbikos alkotmánybírósági beadványt, vagyis a Fidesz által az Országgyűlésen áterőltetett szabályozást mindenképpen vizsgálnia kell az Alkotmánybíróságnak (Ab). Nyakó István, a szocialisták sajtófőnöke hétfő délután közölte a Magyar Nemzettel, hogy frakciójuk tagjai ellátják szignójukkal a dokumentumot. A Jobbik képviselőcsoportját vezető Volner János múlt pénteken, a parlamenti szavazás után már bejelentette, hogy az Ab-hez akarnak fordulni, mert szerintük alaptörvény-ellenes a kormánypártok által benyújtott, majd elfogadott törvénymódosítás. Egyrészt a tartalma, amely megtiltaná a pártoknak, hogy kedvezményesen plakátoljanak, másrészt pedig az elfogadás módja is felvet szerintük kérdéseket, hiszen kétharmados jogszabály helyett a kormánypártok egy feles törvénybe írták bele a terveiket.

2017-06-26

Sokan perlik a bíróságokat kártérítés miatt

Leginkább kártérítés iránt indítanak pereket az állampolgárok a bíróságok ellen - közölte a Magyar Hírlappal az Országos Bírósági Hivatal (OBH). A pereskedők keresetük döntő többségét arra az állításra alapozzák, hogy a bírósági eljárásban sérült a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéshez való joguk. A bíróságok ellen indított perek közül 2016-ban 582 ügy fejeződött be jogerősen. Ebből 289 perben a bíróságok a képviseletüket saját hatáskörben látták el, míg 293 esetben az OBH meghatalmazás alapján járt el. A jogerősen befejezett ügyek közül 26 zárult a bíróságok elmarasztalásával, azaz 96 százalékban megalapozatlanok voltak a keresetek.

2017-06-26

Döntött a Kúria: Tarsoly Csabának nem kell visszamennie a börtönbe

Lesöpörte az ügyész fellebbezését a Kúria, így házi őrizetben maradhat az egykori Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba – tudta meg a hvg.hu. A Kúria döntésével jóváhagyta az előzetes letartóztatás megszüntetését, fenntartva a házi őrizetet. Az ügyészség azzal érvelt, hogy fennáll a bűnismétlés veszélye, ezért kellene továbbra is/újra börtönbe kerülnie a Quaestor-vezérnek. A bíróság ezzel nem értett egyet, hiszen Tarsoly cégei mind vég-, vagy felszámolás alatt állnak, így gyakorlatilag nincs is mivel „megismételnie” a bűncselekményeket.

2017-06-26

Példátlant húzott a Fidesz, mert nem akarta egész nyáron nézni, hogy Orbán lop

A magyar parlamentarizmus történetében valószínűleg nem történt meg az, ami most. Kétharmados törvényből lett feles. Az persze erősen kérdéses, hogy a pénteken elfogadott törvény még az a törvény-e, amit Áder János visszaküldött megfontolásra: papíron persze igen, de a lex csicskaként és lex Simicskaként is elhíresült jogszabályból lényegében csak a tárgysorozatba vételi sorszáma maradt meg, a tartalma és a módosításban érintett törvényhelyek is gyakorlatilag teljes egészében kicserélődtek benne, sőt még a címe sem maradt ugyanaz, mint a múlt héten elfogadott törvényé.

2017-06-26

Érdemes-e perelni a magyar államot?

A Magyar Állam ellen indított perek – a közvélekedéssel ellentétben – nem eleve vesztes eljárások. Nagyban függ persze mindez attól is, hogy hazai vagy nemzetközi bíróságon nyújtják-e be a keresetet. Ugyanakkor számos eset bizonyítja, hogy a magyar bíróságok is objektíven ítélik meg a vitathatatlan tényeket. Így történt ez pénteken a budaörsi önkormányzat állam elleni perében. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-től hatályos szabályozása megkülönbözteti a közigazgatási, a bírósági, az ügyészségi, a közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárt. Emellett jelentős változást hozott a jogalkotással okozott kár megtérítése terén. Egyértelművé tette: közigazgatási jogkörben okozott kár esetén a közhatalmat gyakorló jogi személy felelős. Bírósági jogkörben okozott kár esetén továbbra is az eljárt bíróság a felelős. Ügyészségi jogkörben a Legfőbb Ügyészséggel szemben lehet pert indítani. Egyértelmű, hogy jogalkotással okozott kár esetén nem maga a jogszabály, hanem az azzal okozott kár hozza létre a polgári jogviszonyt a jogalkotó és a károsult között. Precedensértékű a mai budaörsi ítélet, mely ilyen formában először mondta ki – igaz, nem jogerősen -, hogy az országgyűlés által elfogadott, az államfő által kihirdetett, sőt, akár az Alkotmánybíróság által legitimált törvénnyel is lehet valós anyagi kárt okozni, és annak megtérítése érdekében legitim és eredményes lehet a peres út.

2017-06-26

Áder kezében a plakátragasztó

Vasárnap este még az Országgyűlés elnökének aláírására várt, ám kétség sem férhet hozzá, hogy hamarosan Áder János asztalára kerül a lex Simicska. Az Országgyűlés múlt pénteki rendkívüli ülésén a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését. Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, noha a jogterület, amelyet szabályozni kíván a törvény, egyértelműen kétharmados többséget igényel. Ezért mondták lapunknak alkotmányjogászok már pénteken, hogy Áder Jánosnak nem lenne szabad aláírnia a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) kellene fordulnia normakontrollt kérve. Az államfő most hivatkozhat arra, hogy ugyanazt a törvényjavaslatot (értelmezés kérdése, hogy azonosnak vagy különbözőnek tartjuk-e a két törvényt, hiszen azt csupán átnevezték és egy másik jogszabályt módosítva fogadták el ugyanazokat a passzusokat) már másodszor küldi meg neki a parlament – ilyen esetben ugyanis már köteles azt aláírni. Mivel azonban azt maga a kormányoldal is tagadja, hogy ugyanazt, az épp sarkalatossága és a szükséges többség hiánya okán visszaküldött törvényt fogadták volna el ismét feles többséggel, így Áder vélhetően új javaslatként fogja kezelni a jogszabályt. Ebben az esetben lehetne alkotmányossági aggálya bőven, és kérhetne normakontrollt, amelyet az Ab-nak – az alaptörvény értelmében – 30 napon belül kell elvégeznie.

2017-06-23

Lesznek-e még jogászok 100 év múlva?

Egy szoftver, amely bírósági anyagok tömegeit elemezve megmondja, milyen forrásokra érdemes hivatkozni, hogy maximalizáljuk a per megnyerésének esélyeit. Egy „robotügyvéd”, amely dokumentumok ezreit képes átnézni, hogy megállapítsa, követett-e el jogsértést az éppen felvásárolandó cég. Futurisztikus? Pedig ez már a jelen.

2017-06-23

Sokan jól járnak az új adózási szabályokkal

Az Országgyűlés által a múlt héten megszavazott adózási salátatörvény több mint 230 paragrafust tartalmaz, és közel két tucat adózási tárgyú törvényt módosít. A sokakat érintő kedvező változások közé tartozik, hogy enyhülnek a KATA szabályai, kedvezőbb lesz az ingatlan-bérbeadás adózása, illetve 5%-ra csökken az internethozzáférés és az éttermi szolgáltatások áfakulcsa. Az adóeljárás szabályai azonban több ponton szigorodnak, így például a cégeknek külföldi bankszámlájukat is be kell jelenteniük az adóhatóságnál; azok pedig, akiknek adótartozásuk áll fenn, nem reménykedhetnek kedvezőbb eljárásban a NAV részéről egyéb kérelmeik esetén sem.

2017-06-23

Plakáttörvény: felessé varázsolná a Fidesz a kétharmados törvényt

Már a törvény címét is módosítanák a következőképpen: “egyes törvényeknek az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításáról” helyett “a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról” szólna a jogszabály. Az indoklás arra hivatkozik csak, hogy Áder visszaküldte a törvényt, valamint meg akarnak felelni “a jogalkotás szakmai követelményeinek”. Az új tervezetből egyértelműen kiviláglik, hogy kiszedik azt a részt is, miszerint a törvény az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Ehelyett tehát a településkép-védelmi törvényt változtatnák meg. A törvény egy 4/D. alcímmel egészülne ki, aminek a címe: “A közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályok”.

2017-06-23

Új átláthatósági szabályok kidolgozása - Az adótervezésben közreműködő köztes szereplők az érintettek

Az Európai Bizottság új, az olyan köztes szereplőkre, például adótanácsadókra, könyvelőkre, bankokra és ügyvédekre alkalmazandó szigorú átláthatósági szabályokat javasolt, akik vagy amelyek ügyfeleik számára adótervezési konstrukciókat terveznek és kínálnak. A médiában nemrégiben kiszivárogtatott dokumentumok, például a Panama-iratok rávilágítottak arra, hogy egyes köztes szereplők – általában összetett, határokon átnyúló konstrukciók alkalmazása révén – aktívan segítik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket az adóelkerülésben. A mai javaslat célja az agresszív adótervezés felszámolása az adótervezők és adótanácsadók korábban láthatatlan tevékenységeire vonatkozó ellenőrzés fokozása révén.

2017-06-23

Ítélet az azbesztperben: az azbeszt gyilkolt, de a károsultak nem kapnak semmit

A bíróság szerint hiába az állami vállalatból került ki a halálos betegségeket okozó azbesztszennyezés, korábban kellett volna jelezni a kártérítési igényeket, az állam azóta nem perelhető emiatt, így a felperesek nem kapnak semmit. A felperesek fellebbeznek. A bíróság szerint nincs felelőssége a magyar államnak a Heves megyei eternitüzem környezetszennyező, emberek halálát okozó több évtizedes működésében. A bíróság csütörtökön hirdetett ítéletet a per egyik ügyében, és noha a bíróság megállapította az ok-okozati összefüggést a környezetszennyező eternitüzemből kikerülő azbesztszálak belégzése, és a 2014. decemberében mezotelióma (azbeszt okozta mellhártyadaganat) miatt elhunyt György Zsolt megbetegedése között, csütörtökön első fokon mégis elutasította a férfi feleségének, György Sándor Juditnak kártérítési keresetét, aki 100 millió forintot követelt az államtól. Emellett még 200 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezték az asszonyt. A bizonyítási eljárás során "bizonyossággal határos valószínűséggel" sikerült megállapítani, hogy a férfi betegségét a gyárból kikerülő azbesztrostok okozták. A kártérítési keresetet ennek ellenére elutasította a bírónő. Ezt azzal indokolta, hogy a perbeli időszakban a gyár működtetését az Eternit Vállalat végezte, ennek jogutódja az ETERCEM Kft. lett. A bíróság szerint a jogelőddel szemben fennálló igényeket a jogutóddal szemben lehetett és kellett volna érvényesíteni. A többi felperes ügyében is hasonló ítélet várható.

Tételek: 81 - 100 / 2995 (150 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.