Hírfolyam


2017-07-11

Hoppá! Nem bűn többé a plakátrongálás

Már az ügyészség szerint sem bűncselekmény a plakátok átfestése. Meglepő módon maga a vádhatóság indítványozta a vádlottak felmentését – írja a Délmagyarország.

2017-07-11

Harmincnégyen kapták a legszigorúbb büntetést tavaly

Tízezerrel nőtt a bűncselekmények száma 2016-ban az előző évihez képest. 34 embert ítéltek életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és 25 ezer terheltet határozott tartamú szabadságvesztésre.

2017-07-11

A közérdekű adatkiadás iránti perek gyakorlata - A leggyakoribb alperesi hivatkozások

Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a közérdekű adatkiadás iránti perek száma folyamatosan emelkedik, gyakorlatilag minden nap érkezik egy ilyen ügy - ismertette dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a Törvényszék 2017. július 7-én tartott sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire dr. Palotás Gergely Péter, a törvényszék csoportvezető-helyettes bírája válaszolt. Dr. Madarasi Anna elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumába 2013-ban 151 közérdekű adatkiadás iránti kereset érkezett, 2016-ban pedig már 237 közérdekű adatkiadás iránti per indult.

2017-07-10

Bűnszervezetben valósult meg a több száz milliós csalás: öt év fegyház Kisbandinak

Debrecen – Nemzetközi cégek árufuvarjait eltérítve, azokat saját raktáraikba irányítva okozott 350 millió forintot meghaladó kárt Lakatos András és bűnszervezete. Ezért a Debreceni Törvényszék pénteki elsőfokú ítéletével a Kisbandiként is emlegetett férfit 5 év, öt társát 3-5 év közötti fegyházbüntetéssel sújtotta.

2017-07-10

A duális médiarendszer megtartása a cél

Bírósági döntés nyomán csütörtöktől teszi közé az országos analóg kereskedelmi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség pályázati felhívásának tervezetét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa - tájékoztatta az NMHH pénteken az MTI-t.

2017-07-10

A buszsávokban roboghatnak a vizes vébé autói

Új kormányrendelet biztosítja mindezt. A vizes világbajnoksághoz kapcsolódóan módosul a KRESZ: nemzetközi szövetség által szervezett sportesemény idején a szervezőbizottság által használt járművek közlekedhetnek az autóbuszsávban.

2017-07-10

A polgári perrendtartás alkalmazása a bírósági végrehajtás során

A végrehajtási eljárás különlegességét az adja, hogy a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása és betartása – ahogy az dolgozatomban bemutatásra kerül – túlnyomórészt nem a bíróság feladata, hanem az önálló bírósági végrehajtó felelőssége. Kérdés, hogy az eljáró végrehajtó – akiknél csak az utóbbi időben került bevezetésre a kötelező jogi képzettség – milyen „útjelzőkkel” találkozik jogalkalmazása során, tekintve, hogy mind a jogtudomány, mind a bírósági joggyakorlat sok ellentmondást tartalmaz.

2017-07-07

Az online pénztárgépek akadálymentesítése - Az ombudsman megállapításai

A közlemény szerint egy látássérült masszőr fordult Székely Lászlóhoz, mert nem tudta használni a 2017. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó online pénztárgépet, mivel az eszköz nem akadálymentesített. Az ombudsman szerint alapjogi visszásságot okoz és a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményben (CRPD) meghatározott nemzetközi kötelezettségeknek sem felel meg az az előírás, hogy vak és gyengénlátó vállalkozók, munkavállalók is csak online pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek, holott ez a berendezés nem akadálymentes.

2017-07-07

Darák: őrizzük a bírói integritást

A Kúria elnöke szerint "nagyon körültekintő szervezeti munka" folyik a bírói integritás, függetlenség megőrzéséért a legfelsőbb bírói fórumon, ennek eredményeként az elmúlt években nagyon ritkán érhette jogos kritika a testületet.

2017-07-07

Ne várja meg az adóvégrehajtást! - Összefoglaló a lehetőségekről

Az adóhatóság az utóbbi években nagyobb hangsúlyt helyez a végrehajtás hatékonyságának növelésére. Bár a jogszabályi háttér változatlan, a helyszíni végrehajtások számának növelését tűzte ki célul a NAV. Az elsődleges cél az adótartozások minél előbbi behajtása, az adótartozás összegéhez igazodó eljárásokkal. A cégek érdeke is az esedékes adófizetések teljesítése, vagy ha erre egy akut pénzügyi probléma miatt nincs mód, akkor a végrehajtási eljárás hatékony megelőzése. Erre fizetési könnyítés kérésével van lehetőségük a társaságoknak, a fő szempont az időzítés!

2017-07-07

Bíróság mondta ki: EU-jogot sértettek a magyar adószabályokkal

Éveken át nem fizették meg egy cégnek az adóvisszatérítést, most késedelmi kamatokkal együtt járhat vissza a pénz. Nincs összhangban az uniós joggal, ahogyan Magyarországon szabályozzák az adóellenőrzések késedelmi kamatának megfizetését – mondta ki az Európai Bíróság. Az ügy előzménye az, hogy a gabonakereskedő Glencore Agriculture Hungary Kft. 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte az adóhatóságtól, a NAV azonban ekkor ellenőrzést kezdett a cégnél. Az ellenőrzés évekig húzódott, ez alatt a vállalkozás nem jutott hozzá a milliárdjaihoz, amiért késedelmi kamatot követelt. Az Európai Bíróság most úgy ítélt: jár a késedelmi kamat, ha a visszatérítés nem reális határidőn belül történt meg. Azt is kimondták, hogy a magyar jogi szabályozás nem felel meg az uniós jognak.

2017-07-06

A NAV októbertől látja az eltitkolt külföldi bankszámlákat is

Szeptember 30-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rálát az eddig eltitkolt külföldi bankszámlák egyenlegére is, októbertől 59, jövőre várhatóan több mint 70 országból érkezhet információ a magyar számlatulajdonosokról a NAV-hoz - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel. Idén június 30-ig az adóhivatal még biztosította, hogy az esetleges ellenőrzéssel járó következmények alól mentesüljenek az érintettek. Ezzel akkor élhettek, ha bizonyos külföldön szerzett (például kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vagy vállalkozásból kivont) jövedelmük után 10 százalékos adót és önellenőrzési pótlékot fizettek.

2017-07-06

A Kúria ítélkezése - Egy éven belül befejeződnek az ügyek

A Kúria elé kerülő ügyek általában egy éven belül befejeződnek, a büntető szakágban pedig átlagosan hat hónapon belül döntést hoznak - mondta a legfőbb bírói fórum elnöke a Kúria elmúlt fél évét értékelve sajtótájékoztatóján. A legtöbb ügy, 1786 a polgári kollégiumhoz érkezett, a második helyen a büntetőkollégium áll 927 új üggyel, de jelentős a közigazgatási és munkaügyi szakághoz érkező ügyek száma is, 927 ilyen érkezett januártól június közepéig a Kúriához.

2017-07-06

A munka díjazása - Gyakori félreértések, és amit tudni érdemes!

A munkáltató a munka költséghatékony megszervezésére, a munkavállaló pedig a minél nagyobb munkajövedelem megszerzésére törekszik. Az alábbiakban a minimálbér, a távolléti díj, és a bérpótlékok területével összefüggésben három olyan kérdéskört mutatunk be, melyek gyakori félreértések alapjai.

2017-07-05

A tescós rabló többet keres a kártérítési pereken, mint amennyit zsákmányolt

A "tescós rabló" jogerős ítélet nélkül eddig nyolc évet töltött előzetesben és 18 hónapot házi őrizetben. Már több pert is indított a fogva tartása körülményei miatt. Először a Budapesti Fegyház és Börtön egyik parancsnoka ellen nyert pert, mondván, lehetetlenné tették, hogy felkészüljön a védekezésre, és embertelen körülmények között tartották. A Fővárosi Ítélőtábla több mint hárommilliós kártérítést ítélt meg, de végzést végül hatályon kívül helyezték, és végül félmillióra csökkentették a bírságot. Áprilisban a Győri Törvényszék 750 ezer forintot ítélt meg neki, mert Sopronkőhidán az infrakamerával történt megfigyelés mellett negyedóránként felkapcsolták zárkájában a villanyt, és telefonos kapcsolattartását is korlátozták. Másfél hete 550 ezer forintot nyert a sátoraljaújhelyi börtönnel szemben, amiért nem biztosították a tisztességes eljáráshoz való jogot.

2017-07-05

Akadályokat gördítenek a szivárványcsaládok elé

A 2010-es állapotokhoz képest duplájára, 18-ról 36 százalékra nőtt az azonos nemű párok között a gyermeket nevelők aránya Magyarországon. Mindezt úgy, hogy mind a jogi, mind a társadalmi környezet számos akadályt gördít eléjük. Az Alaptörvény családmeghatározása eleve kirekeszti a család fogalmából az azonos nemű szülőket és gyermekeiket. Noha a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabály több területen is a házastársakkal azonos jogokat biztosít az azonos nemű bejegyzett élettársaknak, a vér szerinti gyermek közös vállalását, a közös örökbefogadást és a partner gyermeke örökbefogadását nem teszi lehetővé. Bár egyénileg örökbe lehet fogadni (sokan ezt az utat választják), ám ebben az esetben csak az egyik szülőhöz köti a gyermeket jogi kapcsolat.

2017-07-05

Egy év haladék a valós idejű számlajelentésre

Egy évvel elhalasztotta a számlázóprogramok NAV-bekötését és a valós idejű, online adatszolgáltatást előíró jogszabály hatályba léptetését a törvényalkotó, így a vállalkozásoknak csak 2018 júliusától kell majd elektronikusan adatot szolgáltatniuk a 100.000 forintos áfatartalmat elérő, géppel kiállított számlákról. 2018 júliusától minden számlázóprogramnak biztosítania kell a kiállított számlák adattartalmának elektronikus továbbítását az adóhatóság felé. Az adatszolgáltatásnak legalább az áfatörvény szerinti kötelező adattartalomra kell kiterjednie, de nem kizárt további adatok továbbítása sem.

2017-07-05

Ombudsman: Az állam nem biztosítja a fogyatékos gyerekek oktatását

Székely László alapjogi biztos több súlyosan, illetve halmozottan fogyatékos gyermek szülőjét képviselő civil jogvédő szervezet beadványa alapján indított vizsgálatot. Jelentésében az ombudsman felidézi a köznevelési törvény előírását, amely szerint állami közszolgálati feladat a hátrányos megkülönböztetést elutasító, befogadó oktatási rendszer működtetése, amelyhez egyenlő eséllyel kell hozzáférnie valamennyi tanulónak, így a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekeknek is. A biztos ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a törvény értelmező rendelkezése hiányos a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók tekintetében, így eleve ismeretlen az ilyen tanulók pontos száma. Ennek az információnak a hiányában viszont nincs mód a létszámukhoz igazított intézményi hálózat kialakítására, a szükséges férőhelyek megteremtésére. A biztos aggasztónak nevezte, hogy ezért nekik csak az otthoni vagy az ápoló-gondozó intézményben zajló fejlesztő nevelés-oktatás lehetősége marad.

2017-07-05

dr. vagy Dr.?

Kis doktor vagy nagy doktor? – teszik fel sokan maguknak a kérdést, amikor a doktori fokozat megszerzését követően először aláírnak. Vagy talán később is. De hogyan helyes, hogyan helytelen? És van-e egyáltalán jelentősége? Utánanéztünk, hogyan segít eligazodni a kérdésben a jogszabály és a helyesírási szabályzat. Sokan úgy gondolják, hogy az egyetemi diplomát megszerzők az ún. kisdoktorok, akik csak kisbetűvel írhatják nevük elé a doktor szót, nagybetűvel pedig csak azok használhatják a címet, akik az MTA doktorai. Mások szerint a nagybetűs írásmód feltétele a PhD-fokozat megszerzése. Mindezeket a nyelvészek azonban csak közhiedelemnek tekintik, mert a magyar helyesírási szabályozás a fentiek szerint egységesen kezeli a kérdést, és nem tesz különbséget az egyes tudományos fokozatok birtokosai között.

2017-07-05

Mégis lehet népszavazás az állami cégvezetők fizetéséről

Elindíthatják az aláírásgyűjtést, másfél millió forintnál húzzák-e meg az állami cégek vezetőinek bérplafonját. Megváltoztatta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, hitelesített egy népszavazási kérdést arról, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek vezetői ne kereshessenek többet a köztársasági elnöknél. A Kúria kimondta: az NVB-nek nem volt igaza, amikor úgy ítélt, hogy a kérdés nem egyértelmű. A népszavazási kérdést a volt LMP-s képviselő, Vágó Gábor nyújtotta be. Az NVB szerint az volt a baj, hogy a „foglalkoztatási jogviszony”, valamint a „jövedelem” szavak nem voltak egyértelműek.

Tételek: 41 - 60 / 2995 (150 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.