1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00

Hírfolyam


2017-05-17

Júliustól 7,5 százalék a reklámadó mértéke

Módosította a parlament a reklámadóról szóló törvényt, ennek értelmében 7,5 százalék lesz a kulcs a második félévben a reklámadó-fizetésre kötelezetteknek. A képviselők 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amely egyebek mellett rögzíti, hogy mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.

2017-05-17

Csalás, megvesztegetés és hamisítás – ezek most a legnagyobb ügyek

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az elmúlt négy évben harminc ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek. Valamennyi ügyben nyomozást rendeltek el, csak azokban nem, amelyekben már korábban nyomozás indult – mondta a vádhatóság szóvivője. Fazekas Géza elmondta, eddig hét ügyben emelt vádat az ügyészség, másik hétben megszüntették az eljárást, míg a többi ügyben folyamatban van a nyomozás. Jogerős ítélet két emberrel szemben született. Ők nyomdaüzem létesítésére pályáztak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az elszámoláshoz valótlan számlákat használtak fel. Az egyik vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.

2017-05-17

Lex CEU - Annyi jogszabályt sért, hogy csak megsemmisíteni lehet

Annyi jogszabályt sért a lex CEU, hogy semmi másnak, csak megsemmisítésének van helye - olvasható ki abból a lapunk által megismert beadványból, amelyben három nemzetközi jogi szakértő fejtette ki véleményét a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott normakontroll-indítvánnyal kapcsolatban. Lamm Vanda akadémikus, professor emerita, Kardos Gábor egyetemi tanár, valamint Valki László professor emeritus (mindannyian a nemzetközi jog elismert szakértői) az Ab-hez eljuttatott beadványukban olyan nemzetközi szerződésben rögzített normákra hívták fel a testület figyelmét, amelyek a magyar államra is kötelezőek, és amelyek megsértése miatt a lex CEU szerintük alkotmányellenesnek minősül. Az Ab-nek hamarosan döntenie kell a lex CEU-ról, a normakontrollt ebben az esetben nem lehet hónapokig húzni Valki László szerint. A szakértő lapunknak elmondta, beadványukat az Ab nem köteles figyelembe venni, de olyan szempontokra hívták fel a bíróság figyelmét, amelyek segíthetnek döntésének kialakításában. Valki szerint egyébként egyértelmű, hogy a lex CEU-t meg kell semmisíteni, ám nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről.

2017-05-17

Bevetné a legszigorúbb büntetést Magyarország ellen az EP

A Néppárt is belement abba, hogy bevethessék a hetes cikkely szerinti szankciókat a magyar kormánnyal szemben. Ez végső soron a szavazati jog megvonását is jelentheti. A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Az állásfoglalásban a képviselők azt kérik, hogy indítsák el a 7-es cikkelyt és utasítják az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról; felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten; felszólítják a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.

2017-05-16

Adócsalónak minősülhetünk, ha elfogadjuk a hibás NAV-os bevallástervezetet

Összefoglaltuk, mire figyeljen, aki még nem nézte át a NAV által készített bevallástervezetet. Főként a családi adókedvezmény érvényesítésénél fordulnak elő hibák. A társas vállalkozóknak személyes közreműködésük után legalább a minimálbérre, de inkább a garantált bérminimumra minimumjárulékot kell fizetniük minden hónapban. A családi járulékkedvezményt viszont csak a ténylegesen felvett jövedelem után megfizetett járulék terhére lehet igénybe venni. Ez azért veszélyes, mert azt mindenki szívesen elhiszi, hogy visszajár neki az szja. Viszont ha jóváhagyja a NAV-os tervezetet, azaz az összeget visszakéri, akkor később egy ellenőrzés során ez jogosulatlan visszaigénylésnek fog minősülni, amit kétszáz százalékos adóbírsággal büntethetnek. Sőt, az is lehet, hogy költségvetési csalás miatt még büntető eljárás is indul a vállalkozó ellen. Akiknek nullára hozták ki a fizetendő adót a bevallástervezetben, előfordulhat, hogy bizonyos hónapot nem vettek figyelembe a családi adókedvezménynél, és tulajdonképpen visszajáró adójuk lenne. Ha valakinek fizetendő adót mutat a tervezet, lehet, hogy a gyerek adóazonosító jele nincs meg, nincs kitöltve, és emiatt nála nem veszi figyelembe a NAV a kedvezményt. Ott vannak a többgyerekes élettársak is, akiknél szintén nem tudja a tervezet, mennyi adókedvezményt érvényesíthetnek.

2017-05-16

Versenyhivatali rajtaütések - A GVH előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatainak jogi szabályai

Januártól már a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat a Gazdasági Versenyhivatal. Mihez van joga a hatóságnak, és mihez nincs? Milyen szabályok védik a cégeket? A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek. A rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben is felhasználhatók, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják. A GVH a helyszíni kutatást csak előzetes bírói engedély birtokában végezheti, mely tartalmazza a feltételezett jogsértést, és megállapítja a helyszíni kutatás kereteit, valamint időbeli korlátait. Az eljáró GVH átkutathat és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem foglalt iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a GVH-nak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói végzést. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.

2017-05-16

Nyilvántartási és a biztosítási ügyfélszerződéseket érintő jogsértések

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 32 millió forint bírságot szabott ki a Groupama biztosítóra, egyebek között informatikai, kiszervezési, vállalatirányítási, nyilvántartási és a biztosítási ügyfélszerződéseket érintő jogsértések miatt. A hiányosságok alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.

2017-05-16

Amikor az autósok kárára téved a szakértő...

Sérül a kárt szenvedett vétlen autós érdeke a vitatható kárrendezési eljárás miatt. A folyamat ellentmondásos szereplője a gépjármű-kárszakértő. A terület újraszabályozásra szorul, hiányzik a szakértői kamara. A biztosítókkal szerződésben álló kárszakértők vállalkozóként a biztosítók igényeinek megfelelően végzik a kárfelmérést – mondta Vinkelman István közlekedési mérnök, igazságügyi műszaki kárszakértő. Szerinte a kötelező gépjármű-felelősségi törvény nem elég, a kárrendezés megérdemelne egy külön jogszabályt, hiszen amíg alapvető jogi kérdések nincsenek tisztázva, addig a biztosítók számos esetben törvénytelenül járnak el a kárrendezés során. Erre példa a külföldön történt, de belföldi biztosítónál bejelentett káresetek. A külföldi biztosító magyar partnere megbízási díj fejében a külföldi károkozó biztosítójának érdekeit nézi, nem pedig a magyar ügyfélét. Hiszen ugyanannyi kártérítés illeti meg a magyar károsultat is, mint hasonló esetben bárkit abban az országban, ahol a káresemény történt, mégis a negyedét kapja meg, vagy még ennél is kevesebbet a neki járó összegből. A magyar biztosítók nemzetközi egyezményeken, uniós és hazai jogszabályokon átlépve önkényesen átveszik a teljes ügyintézést, holott nem kellene. Csak a dokumentumok begyűjtése, a műszaki felmérés és a postázás a feladatuk. Ám ilyenkor is a magyar gyakorlatot alkalmazzák és ezzel jelentős veszteséget okoznak a kárt szenvedett magyar autósoknak.

2017-05-15

Több mint 80 százalékos az eltérés az Airbnb szállásadóinál

A NAV az ír adatokat összevetette a szállásadók bevallásaival, a kockázatelemzők az érintettek 81 százalékánál találtak eltérést. Ez vagy abból adódott, hogy a szállásadók egyáltalán nem vallottak be szálláskiadásból származó bevételt, vagy kevesebb összeget szerepeltettek bevallásukban a kapott összegnél. "A kockázatelemzés eredménye alapján a NAV támogató eljárás keretében keresi meg az eltéréssel érintett szállásadókat. Az adóhivatalnak ugyanis nem a bírságolás a célja, hanem az, hogy mindenki a szabályokat betartva adja ki az ingatlanját" - hangsúlyozta az adóhatóság vezetője. Már 900 magánszemélynél el is indult a támogató eljárás, amelyet - annak ellenére, hogy az abban való részvétel önkéntes - mindenkinek érdemes kihasználnia, hiszen az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki a NAV.

2017-05-15

Így adsz fizetést a dolgozóidnak? Több buktatót is rejt ez az új lehetőség

Tavaly óta gombamódra szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon. Az MRP egy olyan szervezet, amelyet egy foglalkoztató azért hoz létre, hogy általa vagy anyavállalata által kibocsájtott értékpapírokat tartson a munkavállalók javára. Az MRP-n keresztül a munkavállalók tőkejövedelemként (azaz 15 százalékos adóteherrel) adózó jövedelemhez jutnak, ahelyett, hogy a juttatáson a teljes munkavállalói és munkáltatói közteher lenne fizetendő. Ennek a kedvező adózásnak nagyon fontos eleme a dolgozók MRP szervezetben való részesedésszerzésének adómentessége is: normális esetben ugyanis, amikor a munkáltató közvetlen juttat a munkavállalóknak ingyenesen vagy kedvezményesen értékpapírt, a juttatás után adózni kellene – éspedig a magas bérterhek mellett.

2017-05-15

Nem kérhet pénzt a Debreceni Egyetem a közérdekű adatokért

Első fokon az Átlátszó Oktatásnak (ÁO) adott igazat a Debreceni Törvényszék abban a perben, amelyet a portál egy közérdekűadat-igénylés miatt indított. Az egyetemtől többszöri felszólítás után sem kapták meg a kért adatokat, majd az intézmény hajlandó lett volna teljesíteni a kérést, de csak akkor, ha 575 564, majd 453 200 forintot fizet az ÁO. A díjfizetés mellett úgy próbált érvelni az egyetem, hogy túl sok munkát jelentene számukra az adatok összegyűjtése, de ezt a bíróság nem fogadta el, hiszen több mint 4000 nem oktatói munkakörben alkalmazott dolgozója van.

2017-05-15

Fordulat a Paprika TV-Chili TV ügyében

A védjegyperben első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék a május 10-én hozott ítéletében megállapította, hogy a TV2 mind a nemzeti, mind a közösségi TV Paprika védjegyet bitorolja. Kötelezte a TV2-t, hogy 15 napon belül hagyja abba a Chili TV megjelölés használatát, e szolgáltatás chilitv.tv weboldalon történő reklámozását és a domain név használatát. Emlékeztetőül: a védjegyper indításakor az elsőfokú bíróság által kiadott ideiglenes intézkedés azonnali hatállyal eltiltotta a TV2-t a Chili TV megjelölés használatától, a másodfokú bíróság azonban azt hatályon kívül helyezte azzal az indokolással, miszerint a fogyasztók nem tudják mi az a „chili” és így nem tévesztik össze a paprikával. Az elsőfokú bíróság azonban nem tette magáévá az ítélőtábla véleményét, különös tekintettel az AMC által a perbe becsatolt bizonyítékokra, többek között egy közvélemény kutatási eredményre.

2017-05-15

Fővárosi Törvényszék: Habony Árpád közszereplő

Első fokon döntés született a Jobbik-Habony perben, a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint Habony Árpád közszereplőnek minősül. A bíróság alapvetően elfogadta az alperes, vagyis a Jobbik érvelését, miszerint nem attól közszereplő valaki, hogy a nyilvánosság elé lép, hanem hogy olyan tevékenységet végez, ami azzá teszi. A bíróság érvelése szerint a médiatulajdonos Habony Árpád cégeihez állami pénzek kerülnek, ezen felül szerződéssel nem rendelkező politikai tanácsadó, és mindenképpen van ráhatása a közügyekre. A 24.hu-hoz eljuttatott bírói indoklásban az is szerepel, hogy ugyan Habony nem áll kimutatható, hivatalos jogviszonyban a Fidesz politikusaival, de évek óta kapcsolatban van velük és a Jobbik által bemutatott sajtómegjelenésekből látszik, hogy ténylegesen végez tanácsadói tevékenységet számukra. Mindezek alapján fokozott tűrési kötelezettsége van.

2017-05-15

Adóelőleg módosítás kérése - A reklámadóról szóló törvény elfogadásának következményei

A reklámadóról szóló törvény módosításának elfogadásával sok cégnek várhatóan kevesebb adót kell majd fizetnie 2017-ben, mint amennyit az adóelőlegről szóló bevallásban feltüntetett, ezért kérnie kell a fizetendő adóelőleg módosítását. A reklámadó módosítása hatással lesz a társasági adóra is. A reklámadót a reklámközzétevő cégek az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként számolhatták el, érvényesíthették éves társasági adóbevallásukban. 2017-ben a túlfizetésként jóváírásra kerülő reklámadót egyéb bevétel címen kell majd az érintett cégek könyveiben kimutatni. A visszafizetett összegekre a társasági adó kulcsok csökkentése miatt egységesen 9 százalékos adóterhet kell megfizetniük a médiacégeknek, szemben a korábban hatályos 10, illetve 19 százalékkal. Így azok a cégek, amelyek korábban magasabb kulccsal adóztak - vagyis az 500 millió forintos tao alap feletti cégek - jobb helyzetbe kerülnek, mint kisebb versenytársaik.

2017-05-15

Darák Péter: az új perrendtartás rövidíti az eljárásokat

Az új polgári perrendtartás szétválasztja egymástól a per felvételét és a bizonyítási szakaszt, ezzel világos rendet alkot és rövidíti a polgári peres eljárások idejét - mondta a Kúria elnöke pénteken Tatán, a Magyar Jogászegylet Komárom-Esztergom megyei szervezetének konferenciáján. A Kúria elnöke elmondta, az új törvény szerint nem elég egy ügyet elvállalni, a peres féllel együtt kell átgondolni a várható fejleményeket, és az ügyvédnek már a keresetlevélben meg kell jelölnie, milyen bizonyítást lát szükségesnek. Az ítélkezés átláthatósága érdekében az új perrendtartás nem engedi, hogy a bíró jogi véleményét az ítélet kihirdetéséig magában tartsa, mert ezzel elvész az eljárás hatékonysága. Ha a bíró jogi álláspontja eltér a felek által kifejtettektől, akkor ezt velük időben közölni kell, hogy újragondolhassák álláspontjukat - mondta a kúriai elnök.

2017-05-15

A bővülő lakáspiaccal együtt nő az ingatlanosok és a jogi konfliktusok száma is

A válság óta jelentősen bővülő ingatlanpiac hatására egyre több ingatlanos tevékenykedik a piacon; elsősorban a jutalék nagyságában erős a verseny, ami kedvez az ügyfeleknek, de a tranzakciók számának emelkedésével a jogi konfliktusok is szaporodnak, egyre többen fordulnak bírósághoz például a kizárólagos szerződések miatt. Nagy Zoltán ügyvéd úgy vélte, hogy az ingatlanközvetítő és a megbízó számára egyaránt a kizárólagos szerződés lehet a legelőnyösebb megoldás, ehhez azonban megfelelő vevőszerzési és -megtartási politika szükséges. A kizárólagos szerződésben a közvetítő vállalja, hogy igyekszik vevőt találni az ingatlanra, a megbízó pedig más közvetítővel nem szerződik le, saját maga viszont hirdetheti az ingatlant. Abban az esetben tehát, ha a megbízó adja el ingatlanát, igazolhatóan nem az ügynök találta a vevőt, és nem rajta keresztül történt az értékesítés, akkor nem hajtható be a közvetítői díj még kizárólagos szerződés esetében sem. Az elmúlt fél évben egyre többen fordultak bírósághoz a kizárólagos szerződések tisztességtelensége miatt. Tisztességtelen feltételnek minősül például, ha a megbízónak mindenképpen meg kell fizetni a közvetítői díjat bármelyikük is adja el az ingatlant, valamint az is, ha a szerződés kiköti, hogy az eladó nem hirdetheti az ingatlant. A vitás helyzeteket csak nagyon ritkán sikerül peren kívüli megállapodással orvosolni, általában bíróságra jutnak az ügyek.

2017-05-12

Szabadkereskedelmi megállapodás ellenzése - Nem indokolt a megkötést ellenző kezdeményezés megtagadása

Az Európai Unió Bírósága határozatában elvetette az Európai Bizottság álláspontját, amely alapján a bizottság megtagadta az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) megkötését ellenző európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A törvényszék megállapította, hogy semmi sem indokolja, hogy a bizottság kizárja a demokratikus vitából az olyan jogi aktusokat, amelyek valamely nemzetközi megállapodás megkötése céljából tárgyalások megkezdésére felhatalmazást adó határozatok visszavonására irányulnak, akárcsak az olyan aktusokat, amelyeknek az a célja, hogy megakadályozzák az ilyen megállapodás aláírását és megkötését.

2017-05-12

A távközlési szolgáltatók szerint hátrányosan érintené a fogyasztókat a hűségidő lerövidítése

Iparági egyeztetést sürgetnek a távközlési szolgáltatók a hűségidő rövidítésének tervéről, mivel véleményük szerint hátrányosan érintené a fogyasztókat, ha a hűségidő két évről legfeljebb egy évre csökkenne – nyilatkozta az MTI-nek a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom. Megjegyzik, hogy az elektronikus hírközlési törvény szerint ugyan a hűségszerződés maximum 24 hónapra köthető, de a szerződés megkötését megelőzően a szolgáltatóknak mindenképp fel kell ajánlani az ügyfelek számára a 12 hónapig tartó (továbbá a határozatlan ideig tartó) előfizetői szerződés megkötésének lehetőségét is. A hűségidő egy évben történő maximálása különösen érzékenyen érintené a magas árszínvonalú okostelefonok elérhetőségét, hiszen a rövidebb hűségidő miatt az ezekre adott kedvezmények nagysága csökkenhet.

2017-05-12

A jövő héten tárgyalják a 2018-as büdzsét

Az Országgyűlés jövő héten kezdődő hatnapos ülésén kezdi tárgyalni a 2018-as költségvetésről szóló javaslatot. A képviselők összesen 30 órában fejthetik ki véleményüket a kormány tervezetéről, ami mellett terítékre kerül a kabinet adócsomagja is. Pénteken terítékre kerülhet még a Fidesz-KDNP javaslata a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról.

2017-05-12

Ombudsman: indokolatlan kizárni a korlátozott cselekvőképességűeket az Otthon melege programból

Az ombudsman megállapította: nem indokolt a kizárás. A cselekvőképességében egyes ügycsoportokban korlátozott ember érvényesen pályázhat, más esetben pedig a gondnoka mint törvényes képviselője tesz helyette érvényes jognyilatkozatot, és vállalja az eredményes pályázattal járó kötelezettségeket is. A minisztérium a korlátozást azzal indokolta, hogy annak, aki gondnokság alatt áll, eredményes pályázás esetén olyan hosszú távú kötelezettségeket kellene vállalnia, amelynek teljesítése nem várható el tőle. Az ombudsman szerint viszont a minisztérium feltétele önkényes, nem tesz különbséget a cselekvőképesség részleges vagy teljes korlátozottsága szerint.

Tételek: 41 - 60 / 2798 (140 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.