1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00

Hírfolyam


2017-06-19

Felállítja az ülnököket az új törvény

Az ülnök nem hivatásos bíró; az elsőfokú bírói tanácsban általában egy hivatásos és két laikus bíró vesz részt. A törvény lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor a vádat nem az ügyész, hanem - mint magánvádló - a sértett képviseli, az ülnök önállóan is eljárjon. Ide tartozik például a könnyű testi sértés, a becsületsértés, a magántitok megsértése, és a kegyeletsértés. Ezen ügyekben ülnök határozatot is hozhat, de csak korlátozottan. Az ülnököket 4 évre a helyi önkormányzatok választják meg. A legutóbbi választás 2015 tavaszán volt, így mandátumuk 2019-ben jár le. Az új eljárási törvény szerint azonban legtöbbjük 2018 júliusától feladat nélkül marad. Ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.

2017-06-19

Közel ötven törvényt fogadhatnak el ősszel

Negyvenhat törvényjavaslatot tartalmaz a kormány őszi törvényalkotási programja, köztük például az adózás rendjéről szóló új jogszabályt. A tavasszal elfogadott 103 törvényből egy törvényt küldött vissza az államfő. Három előterjesztés már a Ház előtt van, így az, amely 80 méteres kútmélységig nem tenné szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását, továbbá a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság államkincstárba beolvadása miatt szükséges javaslat, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása. Ezekről októberben várható parlamenti döntés, csakúgy, mint az adózás rendjéről szóló új törvényről – amelynek célja az ügyfélbarát adóigazgatási rendszer kialakítása -, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezdeményez majd várhatóan augusztusban. Novemberben módosulhatnak a közbeszerzési előírások, törvény születhet az adóhatósági végrehajtásokról – miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövőre már általános végrehajtó szerv lesz közigazgatási ügyekben -, elfogadhatják a 2016-os zárszámadást, és terveznek adótörvény-módosítást is. Egy belügyminisztériumi tervezet alapján pedig a titkos információgyűjtésekkel összefüggésben meghatározó mértékű ellenőrzési jogkört kaphat az adatvédelmi hatóság elnöke.

2017-06-16

Csak a vörösiszap-perrel foglalkozik majd a kijelölt bíró Győrben

A tervek szerint novemberben kezdik a vörösiszap-per megismételt tárgyalását a Győri Törvényszéken - derült ki dr. Takács József elnök tájékoztatásából. Az óriási jelentőségű és hatalmas terjedelmű büntetőügyben idén februárban nem született a Győri Ítélőtáblán ügydöntő határozat, mivel a tábla hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék 2016 januárjában hozott ítéletét. A törvényszék felkészült a hatalmas feladatra - mondta ,- a vörösiszap-üggyel megbízott tanácsvezető bíró kezében nemrég még 18 büntetőügy volt, ezek egy részét más bíróra osztották, a többit pedig júliusig befejezik. Utána már kizárólag a vörösiszap-perrel foglalkozik a bíró és több bírósági titkár segíti majd a munkáját.

2017-06-16

Áder nem írta alá plakáttörvényt

Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a burkolt pártfinanszírozás megakadályozását és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön. A köztársasági elnök szerint a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz. A záró rendelkezések között olyan rendelkezés hatályba lépését mondja ki, amely nincs a törvényben - hívta fel a figyelmet Áder János. Hozzátette: a törvény harmadik paragrafusa normatív tartalommal nem bíró, valamint nem létező rendelkezés és melléklet. Az államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt teljes egészében tárgyalja újra.

2017-06-16

A sikeres öntisztázás jellemzői - A Közbeszerzési Hatóság gyakorlatának elemzése

Az öntisztázás jogintézménye lehetőséget nyújt arra, hogy ha valakit egy korábbi jogsértése miatt kizártak a közbeszerzésekből, bizonyos feltételek teljesítése után újrainduljon tendereken. Erre 2015 ősz óta van mód, így az azóta született határozatok elemzése segítséget jelenthet az érintetteknek abban, hogy felmérjék, hogy az általuk meghozott intézkedések elégségesek lesznek-e az eredményes öntisztázáshoz. Magyarországon a kizáró okok hatálya alá került ajánlattevők megbízhatóságát a Közbeszerzési Hatóság vizsgálja. Az öntisztázás eredményes, ha a kizárt pályázó megtérítette a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt (vagy vállalta a megtérítését), a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködött a tényállás tisztázásában, a további jogsértések megelőzésére technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott.

2017-06-16

Ahmed H. - Indokolta a bíró a korábbi ítélet hatályon kívül helyezését

Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró indoklásában elmondta: az elsőfokú bíróságnak - az esetleges vádlotti fenyegetések vagy követelések tartalmát illetően - a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelnie, mérlegelnie kellett volna. Ehelyett a bíróság a tényállást úgy állapította meg, hogy az ítéletből nem derült ki, milyen konkrét indokok alapján fogadta vagy vetette el az egyes bizonyítékokat, és valójában melyik konkrét bizonyítékra és milyen érvelésre alapozott. Márpedig ez a mulasztás a vádlott cselekvésének jogi minősítését alapvetően befolyásolja.

2017-06-15

Bírósági ítélet vethet véget a fájlmegosztásnak

Megszületett az Európai Unió Bíróságának ítélete a "The Pirate Bayhez" hasonló, online fájlmegosztó platformokkal kapcsolatban. Ez lehetővé teszi, hogy a fájlok egymás közötti cserélését lehetővé tevő oldalakat is elérhetetlenné tegyék. A kérdéses fájlok nagy többsége szerzői jogvédelem alatt álló műveket tartalmaz, anélkül hogy a jogosultak engedélyt adtak volna azok megosztására. A bíróság szerint a platformok e védett művek megosztásában megkerülhetetlen szerepet játszanak (pl. keresőmotoron kívül a művek jellegén, műfaján és népszerűségén alapuló kategóriákat kínálva). Ezzel az aktív és folyamatos közreműködéssel megvalósítják a védett művek nyilvánossághoz való közvetítését.

2017-06-15

Máris vizsgálja a tegnap elfogadott civiltörvényt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyarországi civiltörvény összhangban van-e az Európai Unió belső piaci szabályaival és az alapjogi chartával – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője szerdán. Az uniós vizsgálat külön érdekessége lesz, hogy a lex NGO szerint külföldi támogatásnak minősül az a pénz is, amit egy civil szervezet az uniós kasszából közvetlenül, a magyar állam közbeiktatása nélkül kap.

2017-06-15

Nem fogadták el a plakáttörvény kétharmados rendelkezéseit

Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget szerdán a parlamentben az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosítás, vagyis az úgynevezett plakáttörvény, amely kampányidőszakon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését mind a kormánynak, mind a pártoknak.

2017-06-15

Trócsányi: az IM teljesítette jogalkotási feladatait

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) teljesítette jogalkotási feladatait; megszülettek a nagy eljárási kódexek, és elfogadták az ügyvédségről szóló törvényt - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján szerdán. Kiemelte: a törvényelőkészítés során a szakmai és a politikai párbeszédre egyaránt törekedtek. Az új büntetőeljárási kódex kapcsán egyeztettek például a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség, a Belügyminisztérium és az ügyvédi kamara vezetőjével, továbbá olyan civil szervezetekkel, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International, valamint a politikai pártokkal. A vitákat sikerült konszenzusos alapon lezárni, így a büntetőeljárási törvény nem ügyvéd-, nem ügyész és nem bíróbarát, hanem a különféle szempontok, érdekek összehangolását tűzi ki célul.

2017-06-15

Inspiráció vagy lopás? - Honnan, mit és hogyan vehetünk át, hogy ne legyen jogsértő?

Valamennyi vállalkozás életében az online tartalommarketing egyik fontos eleme a megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom előállítása és online megjelentetése. Sok esetben azonban időigényes feladat a megfelelő tartalom előállítása. Magától értetődőnek tűnik ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a cégek külföldi blogokból, honlapokról emelnek át cikkeket, bejegyzéseket, és azokat magyarra fordítva közzéteszik saját honlapjukon, blogukon. Másik kézenfekvő megoldásnak az tűnik, ha csak egy-egy mondatot, bekezdést emelnek át más cikkből, máshol megjelent kutatások eredményeit ismertetik. A tartalom színesebbé tételéhez vonzó lehetőséget jelent máshol közölt táblázatok, infografikák átvétele is. Az ilyen tartalomgenerálás azonban szerzői jogsértő is lehet, és súlyos jogkövetkezményeket vonhat maga után. A külföldi cikk magyarra fordítása már önmagában a cikk felhasználását jelenti. Azt, hogy szerzői jogi szempontból melyik típusú felhasználásnak minősül a fordítás, az dönti el, hogy a fordítás az eredeti szöveg nyersfordítása-e, vagy egyéni, eredeti jelleget is magán hordozó szerzői szakfordítása vagy művészi fordítása.

2017-06-14

Visszadobták másodfokra a lúgos támadással vádolt orvos ügyét

Ítéletet hirdetett a Kúria kedden a lúgos támadással vádolt orvos ügyében - írja a 24.hu. A testület hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, így B. Krisztián ismét bíróság elé állhat másodfokon, de a tárgyalásig előzetes letartóztatásban marad. Az ügyben múlt kedden hangzottak el a perbeszédek: a védelem új eljárást próbált kiharcolni, a vád pedig súlyosabb büntetést kért. Egyelőre úgy fest, a védelem áll jobban, ha nem is kezdődik teljesen elölről az ügy, ismét lesz lehetőségük bizonyítani azt, amit az eljárás kezdete óta állítanak, hogy B. Krisztián ártatlan.

2017-06-14

NVB-elnök: nem lehet népszavazás Paksról

A paksi bővítés ügyében a nemzetközi szerződések miatt még csak megerősítő népszavazást sem engednek a hatályos szabályok, emiatt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) továbbra sem fog ezzel kapcsolatos népszavazási kérdést hitelesíteni - hangsúlyozta Patyi András NVB-elnök a Magyar Nemzetnek.

2017-06-14

Minden ellenzéki párt támogatja, hogy a Taigetosz-törvény az Alkotmánybíróság elé kerüljön

Az összes ellenzéki párt támogatja az LMP beadványát, így az Alkotmánybíróság elé kerülhet a köznevelési törvény módosítása. Szél Bernadett elmondása szerint a beadványt kedden délelőtt juttatja el az Alkotmánybíróságnak.

2017-06-14

Megszavazták a civiltörvényt

A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az adatok nyilvánosak lesznek, az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy tegyenek eleget az előírásoknak. Ha az ismételt felhívás is eredménytelen, az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál. A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül.

2017-06-14

Sólyom László és három másik tekintélyes jogász az Alkotmánybírósághoz fordult a CEU-törvény miatt

Írásos jogi véleményt (amicus curiae) írt június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok a lex CEU-ról az Alkotmánybíróságnak (AB). A négy jogász jogi véleménye szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása három fő okból alkotmányellenes: 1. mert sérti az egyetemi autonómiát, 2. mert korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot, 3. mert sérti a jogállamiság alkotmányos elvét.

2017-06-14

Csapást mérnek a székhelyszolgáltatókra

Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Míg az új jogszabály a székhelyszolgáltatók működésére vonatkozó számos új rendelkezést vezet be július 1-jétől (így például kizárja a határozott időre kötött szerződéseket, előírásokat tartalmaz az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag stb.), addig egyszersmind komoly jogi feltételhez is köti a székhelyszolgáltatást. Székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Meglévő székhelyszolgáltatásoknál ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

2017-06-14

Ab-verdikt: alkotmányellenességet idézett elő az Országgyűlés

Az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülését; a mulasztást év végéig pótolnia kell - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában. Az Ab indoklásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás eredményeként ha a pénzbüntetés kiszabását követően az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, a pénzbüntetés, illetőleg annak átváltoztatása nyomán a szabadságvesztés végrehajtása akár 40 év elteltével is megtörténhet. A testület szerint a pénzbüntetéssel sújtott elkövetőket az elzárással és a közérdekű munkával sújtott elkövetőkhöz képest észszerű indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vizsgált szabályozás. Az Ab ugyanakkor a bírói indítványtól eltérően nem tartotta indokoltnak a kifogásolt jogszabályhely megsemmisítését, mert az alaptörvény-ellenesség a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések hiányosságára, szabályozatlanságra vezethető vissza. Álláspontja szerint jelen ügyben van lehetőség arra, hogy "hatályos jog kíméletével" járjanak el. Az alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé, mellyel biztosítható, hogy a pénzbüntetés szabályozása megfeleljen a törvény előtti egyenlőség követelményének.

2017-06-14

Semmisek a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezések

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket kedden kihirdetett nyilvános határozatával. Az ügyben Darák Péter, a Kúria elnöke fordult az Ab-hez, kérve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény bírák ellenőrzésére, illetve annak felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az ügyben az Ab a vélt vagy valós nemzetbiztonsági érdek, illetve a Kúria elnöke által felvetett alapjogi sérelem közti mérlegelést végezte el. Ennek nyomán megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezések miatt főszabállyá válhat a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzése, holott az alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely ennek szükségességét igazolná.

2017-06-14

Elfogadták az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényt

Az Országgyűlés 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó jogszabályt. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén. Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni - ez az egyik legfontosabb újdonság az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényben. A közszférában alkalmazott jogtanácsosok közül csak azokat érinti a kamarai belépés, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A törvény lehetővé teszi egy évi kamarai jogtanácsosság után az ügyvéddé válást. Nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel: a tudományos, művészeti és sporttevékenység, vagy a választottbírói tevékenység, vagy a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagsága vagy elnöki posztja, illetve egyéb jogi személy vezető tisztségviselői posztja. Törvényi szinten szabályozták az ügyvédi társulást, amely az ügyvédi tevékenység ellátására jöhet létre, valamint létrehozták az ügyvédi irodaközösség fogalmát, ez utóbbi közös infrastruktúra igénybevételével működik. Változik a védő kirendelésének eljárása, főszabály szerint a kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz. Újdonság az is, hogy a területi kamara elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárás egyes szakaszaiba beavatkozhat, utasítást adhat.

Tételek: 21 - 40 / 2895 (145 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.