Tájékoztatjuk kedves Vásárlóinkat, hogy a Dialóg Eötvös könyvesboltunkban 2018. április 21-én szombaton zárva tart!

Hírfolyam


2016-03-02

Aranykéz utcai fordulatok

Meglepő vallomást tett tegnap Portik Tamás és Jozef Rohác perében Sándor István. A volt fedett nyomozó azt állította, nem az „olajozó” Portik Tamással volt problémája az Aranykéz utcában 1998-ban megölt Boros Tamásnak. Pedig a vád szerint éppen Portik bízta meg Rohácot azzal, tegye el láb alól Borost.

2016-03-02

Szabadon engedhetik a "skálás gyilkost"

Feltételesen szabadlábra kerülhetne a budai Skála áruháznál történt egykori pénzszállítórablás húsz évvel ezelőtt életfogytiglanra ítélt egyik elkövetője, az elsőfokú bírósági végzés nem jogerős. A bíró megállapította, hogy a feltételes szabadság ideje tíz év, és ez idő alatt az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság az elítélt részére külön magatartási szabályokat írt elő, amelyek megszegése esetén - ügyészi indítványra - a feltételes szabadság megszüntethető. Bene Lászlót a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a budai Skála áruház pénzszállító-autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt.

2016-03-02

Még mindig sok per indul devizahitel-szerződések miatt

A 2014 nyarán elfogadott első devizatörvény alapján nagyjából 12 ezer ügyet akasztott meg a bíróság. Fel kellett függeszteni minden olyan eljárást, amelyben a hiteladós azt állította, hogy kölcsönszerződése az árfolyamrés vagy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érvénytelen. Az ilyen perek azután folytatódhatnak, hogy a bank megfelelő módon elszámolt ügyfelével - mondta Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese. Eddig nagyjából hétezer felfüggesztett eljárás indult újra, s ezek körülbelül fele már be is fejeződött. Azóta újabb kölcsönfelvevők fordultak ilyen okok miatt az igazságszolgáltatáshoz, így február elejére 18 ezer környékére emelkedett az érintett eljárások száma.

2016-03-02

Nyilvános vitaülés a Ptk. jogi személyekről szóló Harmadik Könyvéről

Nyilvános vitaülést szervez a Ptk. jogi személyekről szóló Harmadik Könyvéről a Magyar Jogász Egylet 2016. március 8-án. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

2016-03-02

Európai Bíróság: van, amikor megszabható, hol telepedjen le egy menekült

Az európai uniós tagállamoknak jogukban áll előírni, hogy az ország területének melyik részén telepedjenek le az általuk nemzetközi védelemben részesített személyek, amennyiben a menekülteknek fokozott integrációs nehézségeik vannak - mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága. Keddi ítéletében a bíróság megállapította, hogy a vonatkozó uniós irányelv szerint az EU-tagállamoknak a területükön nemcsak a szabad mozgás, hanem a lakóhely szabad megválasztásának lehetőségét is biztosítaniuk kell a kiegészítő védelemben részesített személyek számára. A bíróság mindazonáltal úgy véli, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára lakóhelyre vonatkozó kötelezettség állapítható meg, amennyiben fokozott integrációs nehézségekkel szembesülnek a védelmet nyújtó tagállam területén jogszerűen tartózkodó más - szintén nem uniós - polgárokkal összehasonlítva.

2016-03-02

Változnak a jelzálogszabályok

A HVG értesülése szerint nyárra fogadhatják el a Ptk. jelzálogszabályainak módosítását. A jogalkotó célja a lakáshitelezés fellendítése. Pangás a jellemző ugyanis mostanában a jelzálog-hitelezésre. Az igazságügyi tárcánál már el is készült a módosítási javaslatok első variációja – tudta meg a HVG –, amely áprilisban kerülhet az Országgyűlés elé. Az elképzelések szerint nagyjából nyárra fogadhatják el a módosításokat, amikorra fellendülhet a lakáshitelezés.

2016-03-01

Felszólításnak látszó levelekkel verik át a cégeket

Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára. A Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy az e cégek által nyújtott szolgáltatások semmilyen kihatást nem gyakorolnak az általa intézett iparjogvédelmi hatósági eljárások lefolytatására, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére.

2016-03-01

Bővítenék az MNB-törvény módosításában érintettek körét

A törvényalkotási bizottság szerint az MNB cégei által tulajdonolt vállalkozásokat is megilleti az üzleti titokra való hivatkozás lehetősége. Az ellenzék mellett a NAIH is Alaptörvénybe ütközőnek véli a tervezett módosítást.

2016-03-01

Visszaható jogértelmezés - Februári Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság februárban megsemmisített egy bírósági döntést és egy jogegységi határozatot, továbbá alkotmányos követelményt és megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet állapított meg. Egyik határozatához négyen párhuzamos indokolást, heten pedig különvéleményt csatoltak.

2016-03-01

Törölni kell az ügyvédek mobilját

Megfelelő adattörlés után kellene leselejteznie régi számítógépeiket és használt okostelefonjaikat a magyar ügyvédi irodáknak. A kamara most kiadott ajánlása erre és több más fontos információbiztonsági kérdésre is felhívja a figyelmet. Az ügyvédeket és az ügyvédi irodák alkalmazottait törvény kötelezi a titoktartásra. Ez a kötelezettség kiterjed azokra a rendszergazdai szolgáltatást nyújtó cégekre is, melyek vállalják, hogy az információkat tartalmazó számítógépeket és okostelefonokat üzemeltetik. A technológia fejlődésével párhuzamosan azonban egyre nehezebb megőrizni a titkokat, így mára az első számú veszélyforrássá az vált, hogy a bizalmas információkhoz valamilyen technológiai hiba vagy mulasztás miatt fér hozzá illetéktelen személy. A Magyar Ügyvédi Kamara ezért útmutatót adott ki az információbiztonság javításához, melyet nemcsak az ügyvédeknek és az ügyvédi irodák munkatársainak.

2016-03-01

Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Trócsányi László és Darák Péter

A hatalmi ágak közötti párbeszéd és együttműködés fontosságát hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter is a Kúrián tartott konferencián. Előfordulnak esetek, amikor a hatalmi ágak közötti párbeszéd megszűnik, és helyére monológok lépnek. Az ilyen rossz irányú változásnak több oka lehet: akár személyes, akár szervezeti, akár egy meghatározott, az adott pillanatban megkerülhetetlennek látszó probléma. A helyes válasz azonban soha nem a kommunikáció megszakítása, hanem a létező szakmai kapcsolatok felhasználásával a párbeszéd folytatása – hangsúlyozta a Kúria elnöke. Trócsányi László arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hatalmi ágak szétválasztása nem öncél, hanem annak felismerése, hogy ezek autonóm módon, függetlenségük tiszteletben tartásával képesek leginkább szolgálni a közjót, ennek jegyében pedig szükség van az együttműködésre is.

2016-03-01

Eltolnák egy évvel a nagy cégkisöprést

A két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyvnek meg kell feleltetni a cégek alapító okiratait, és némely egyéb feltételhez is igazodniuk kell. Az egyik legkomolyabb változás azonban most március 15-ig zajlott volna, nevezetesen, hogy a kft.-k kötelező minimális törzstőkéjének már nem lett volna elég félmillió forint, hanem csak hárommillió. Azaz, akiknek eddig hárommilliónál kisebb törzstőkéjű kft.-jük volt, azoknak még pluszpénzt kellett volna betenni a cégbe, hogy március 15-e után is működhessenek. Most azonban egy frissen beadott kormánypárti módosító javaslat alapján mégis kitolnák a határidőt egy évvel, 2017. március 15-ig.

2016-02-29

Szociális ellátásokból történő kizárás - Döntött az EuB a társállamokból érkezők támogatásáról

Az EU-tagországoknak jogukban áll kizárni a szociális ellátások bizonyos köréből az uniós társállamokból érkezőket a tartózkodásuk első három hónapjában, és ilyen esetben nem kötelező az egyedi vizsgálat - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

2016-02-29

Akár 20 millió forintos bírságot is érhet a hírlevél küldés

Az eDM elektronikus direkt marketing anyagok küldése, és a hazai E-kereskedelemről szóló törvény és a Reklámtörvény szerint ennek minősül bármely olyan hirdetés, amelyet e-mail vagy privát közösségi média fiókon keresztül egyenesen az ügyfél elektronikus címére juttatnak el. A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) joggyakorlata alapján kialakult egy lista azokról a kifejezett eDM tevékenységekről, amelyeket a NAIH tipikusan törvénybe ütközőnek minősít, és amelyekért 2015. október 1. óta jogában áll valamennyi olyan céget akár 20 millió forintra is megbírságolni, amely nem tartja be a fenti játékszabályokat.

2016-02-29

Új felelősségbiztosítást vezet be a kormány?

A Miniszterelnökség új javaslata lehetővé tenné, hogy a kormány rendeletben írhasson elő kötelező tervezői felelősségbiztosítást. Az indoklás szerint az újítás biztosíthatná az építkezéseknél az szakmai garanciák megtartását, a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülését. A javaslat július 1-jétől kizárólag elektronikus úton tenné lehetővé a 300 négyzetméternél nem nagyobb épületek bejelentését az építésügyi hatóságnál.

2016-02-29

Dönthetne a kormány akkor is, ha később lesz forrás

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek az Államháztartásról szóló törvény (Áht.) módosításáról, amely a javaslat indoklása szerint biztosítja annak lehetőségét, hogy a kormány valamely kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. A javaslat indoklása ugyanakkor hangsúlyozza: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget.

2016-02-29

Helyzetjelentés a Be. kodifikációról

A Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, Csomós Tamás helyzetjelentése a Magyar Jog februári számában jelent meg. Az egyik újdonság az lehet, hogy konszenzus van abban, hogy "ha a védelem alanyai a vádban felhozott tényeket nem vitatják, ezek bizonyítása értelemszerűen szükségtelen". A mai rendszer rákfenéje, hogy gyakran felesleges tiszteletköröket futunk. A jövőben az érdemi bizonyítás valóban csak a vitatott kérdésekre redukálódik.

2016-02-29

Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Az Európai Bizottság szerint a nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvény korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát. A magyar kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a brüsszeli felszólításra. Az EB tájékoztatása szerint az új jogszabály nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. A tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat és magasabb árakat eredményezhet - közölte a bizottság.

2016-02-29

Változtatna a tao-törvényen a törvényalkotási bizottság

Nem kell alkalmaznia az államháztartási törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit a társasági adókedvezmény (tao) alapján nyújtott támogatásokra az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak, ha az Országgyűlés is elfogadja a törvényalkotási bizottság ezen javaslatát. A testület kormánypárti többsége csütörtökön fogadta el a változtatást, amely az indoklása szerint jogtechnikai jellegű, az "a filmtámogatások társasági adókedvezményével megegyezően biztosítja a támogatás és az államháztartásról szóló törvény összhangját".

2016-02-29

Interneten adja el a dolgait? Így kell adóznia

Az ingóságok (akár internetes portálokon történő) értékesítésére vonatkozó hatályos szabályozás nem feltétlen egyértelmű. A 2005 és 2011 között hatályos jogszabály értelmezése kapcsán nemcsak az adóhatóság és az adózók között volt nézeteltérés, hanem a bíróságok, köztük a Kúria különböző tanácsai is eltérő jogértelmezést követtek. Ezt a helyzetet volt hivatott feloldani a Kúria 2014 januárjában közzétett jogegységi határozata. A 3/2013 KMJE azért került kiadásra, mert a Kúria ítélkező tanácsai is eltérően ítélték meg az azonos tényállás mellett, azonos időszakra, azonos jogszabályi keretek között az ingóátruházás következményeit az egyébként 2005-től 2011-ig hatályban lévő jogszabályi rendelkezés vonatkozásában. Váratlan fordulatot jelentett ezek után, hogy az Alkotmánybíróság határozata visszaható hatállyal semmisítette meg a 2011-ig hatályos szja törvénynek az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályainak egységes értelmezéséről szóló Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozatot, és a jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről döntött.

Tételek: 2961 - 2980 / 4097 (205 oldal)
  • munkajog
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.