Hírfolyam


2016-05-26

Törölni kell a Rubik-kocka formáját ábrázoló uniós védjegyet

Az uniós bírósági főtanácsnok szerint törölni kell a Rubik-kocka formáját ábrázoló európai uniós védjegyet - tudatta közleményében a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága szerdán. 2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég kérelmezte az EUIPO-tól a térbeli védjegy törlését, többek között azzal az indokkal, hogy az olyan - az elforgathatóságban rejlő - műszaki megoldást tartalmaz, amely megoldás csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem. A kérelmet az EUIPO elutasította, ezért a Simba Toys keresetet nyújtott be a határozat hatályon kívül helyezéséért. A kereset az uniós törvényszék azzal utasította el, hogy a Rubik kocka formájának grafikai ábrázolása nem tartalmaz olyan műszaki megoldást, amely azt gátolná, hogy uniós védjegyoltalomban részesülhessen. A döntést a német cég megfellebbezte. A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában kifejti: meg kell tagadni a lajstromozást az olyan formák esetében, amelyek alapvető jellemzői szorosan kapcsolódnak az áru fő funkciójához. Ha ezeket a jellemzőket egyetlen gazdasági szereplő számára tartanák fenn, akkor a versenytársak nem adhatnának áruiknak olyan formát, amely az áruk használatához célszerű lenne. Így a védjegyoltalom nagymértékben csökkentené a versenytársak azon lehetőségét, hogy az ugyanezen műszaki megoldást megtestesítő formákat hozhassanak forgalomba.

2016-05-25

Prisztás-gyilkosság - Felmentést kért Portik Tamás

Ártatlanságára hivatkozva felmentését kérte az utolsó szó jogán Portik Tamás kedden a Prisztás-gyilkosság ügyében; a perben csütörtökön hirdet ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Portik Tamás - aki a vád szerint az emberölés felbujtója volt - több mint két órán át sorolta a rá terhelő vallomást tevő tanú állításait, amelyek szerinte ellentmondásosak. Többször hangsúlyozta, hogy a tanú nem szavahihető, többször hazudott, mindezt csak azért, hogy az ellene indult eljárásokban "mentse a bőrét". Kifogásolta azt is, hogy ezeket az ellentmondásokat a bíróság nem oldotta fel, szerinte ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.

2016-05-25

Húsz év elteltével 19 évre ítélték a zuglói házaspár gyilkosát

Jogerősen 19 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla azt a férfit, akit azzal vádoltak, hogy 1995-ben több késszúrással megölt egy idős zuglói házaspárt. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a büntetés alkalmas arra, hogy a vádlottat visszatartsa újabb bűncselekmény elkövetésétől, ugyanakkor mások számára is intő, hogy akár húsz évvel az elkövetés után is felelősségre vonják a tettest.

2016-05-25

Pénzügyeinkről döntöttek a képviselők

Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter legfrissebb pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változtat.

2016-05-25

Megtámadták az Ab-nél a kvótás népszavazást

A betelepítési kvótáról szóló népszavazást elrendelő parlamenti határozat ellen érkezett indítvány az Alkotmánybírósághoz (Ab) kedden. Az Ab honlapján olvasható az anonimizált indítvány. A testület soron kívül jár el, a jogszabály szerint az Ab-nek 30 napja van az indítvány elbírálására. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére az indítvány kapcsán annyit mondott: a népszavazást elrendelő parlamenti döntést bárki megtámadhatja az Ab-n, jelen esetben egy magánszemély volt az indítványozó. Az Ab a jogszabályoknak megfelelően értesítette az indítványról a köztársasági elnök hivatalát és a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB).

2016-05-25

Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára az Ars Boni riportereivel az alkotmányjogi panaszról beszélgetett

A jogintézmény 2012-es bevezetése óta már elég idő telt el ahhoz, hogy a tapasztalatokat ki lehessen értékelni. Köztudott, hogy az alkotmányjogi panaszoknak csak nagyon kis része jut el az érdemi elbírálásig. A főtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „számos alapjogvédelemmel foglalkozó bíróság, például több külföldi alkotmánybíróság vagy a strasbourgi emberi jogi bíróság is küzd az ügyek beláthatatlan tömegével. Ennek elkerülése érdekében a magyar rendszer többlépcsős szűrőt is tartalmaz. Az eddigi tapasztalatok szerint ez meglehetősen hatékonyan működik, egyes kritikusok szerint talán túlságosan is. Mindazonáltal összehasonlítva ezt az arányt olyan bíróságok gyakorlatával, ahol szintén vannak előzetes megfelelőségi vizsgálatok, semmiképp nem tekinthető kirívónak.”

2016-05-24

Dízelbotrány: lesújtott a bíróság a kereskedőre

A Volkswagen-dízelbotrány kitörése óta első alkalommal kötelezett német bíróság egy autókereskedőt emissziósérték-manipuláló szoftverrel rendelkező autó visszavásárlására. Németországban eddig kilenc bírósági döntés született a témában, és már nyolc különböző tartományi bíróság utasította el a tulajdonosok hasonló keresetét. A müncheni bíróság volt az első, amelyik első fokon helyt adott a felperes keresetének.

2016-05-24

Ősszel módosulhat a választási törvény

A tavaszi ciklusban már nem, de az ősszel várhatóan benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítására vonatkozó javaslatát - mondta Gulyás Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese a Magyar Hírlapnak. Hozzátette: a módosítás elsősorban a külhoni magyarok választási regisztrációját és a pártok kampányfinanszírozását érintené.

2016-05-24

Átírná a törvényt az NGM – 10 ezer embert érint

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a biztosítottak szerződései más biztosítóhoz vagy önkéntes nyugdíjpénztárhoz kerüljenek. A jogszabály módosítása biztosítja az állomány átruházás mellett a tagok egyéni döntésén alapuló átlépését is. A javaslatnak köszönhetően a Dimenzió Egyesület ügyfeleinek nyugdíjcélú megtakarításai egy elavult, fenntarthatatlan pénzügyi termék helyett a modern szabályozás szerint működő rendszerbe kerülnek át.

2016-05-24

Elmozdulás a transzferár-ítélkezésben - Új ítélet miatt változhat a gyakorlat

Késhegyre menő vitákat folytatnak az adózók az adóhatósággal a bíróságok előtt egyre gyakrabban zajló transzferár-vitákban. A múltban többnyire az adóhatóság került ki győztesen, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egy friss ítélete azonban utat mutat ahhoz, hogy az adózók hogyan tudják a jövőben eredményesen felvenni a küzdelmet a hatósággal szemben.

2016-05-24

Bizonytalan helyzetben a várandós dolgozók

Nem járna egyértelmű felmondási védelem a várandós nőknek, ha a kormány elfogadja a 2017. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt. Ebben ugyanis egy módosító szerint úgy tűnik, hogy a kismamák csak akkor kapnak biztos védelmet egy leépítéskor, ha a felmondás előtt közölték, hogy gyermeket várnak. A bírósági gyakorlat általában kötelezi az így eljáró munkáltatót, hogy vonja vissza a felmondást és fizesse ki a kiesett járandóságokat. Az utólagos közlésre ésszerű határidőt kell meghatározni. Ez így méltányos a munkaadóval és a munkavállalóval szemben is, és megelőzhet számos munkaügyi pert.

2016-05-23

Felültetett lakásvásárlók kálváriája

Továbbra sem történt semmilyen előrelépés azoknak a szegedi és makói lakástulajdonosoknak az ügyében, akik egy építési vállalkozó miatt veszthetik el otthonukat. Az építési vállalkozó közben bíróság előtt áll, mert egy másik pénzintézettel korábban már eljátszotta ugyanezt a történetet. Ez a bank nem csalás, hanem fedezetelvonás miatt jelentette fel őt; ez viszont már a hatóságok szerint is bizonyítható, így már csak a bíróságon múlik, hogy kap-e büntetést. Az ügyben eddig két elsőfokú ítélet született, jogerős döntés azonban még nincs. A Szegedi Ítélőtábla ugyanis másodfokon mindkét elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a Szegedi Törvényszéket. Az ügy tárgyalása így a közeljövőben harmadszor is elölről kezdődik. A lakóknak sok esélyük így sincs: mindkét elsőfokú ítélet azt mondta ki, hogy kötelesek tűrni a bank végrehajtási eljárását. A Szegedi Ítélőtábla második, hatályon kívül helyező végzésének indokolásából ráadásul az is kiderült, hogy a harmadik körben sem számíthatnak más ítéletre, a táblabíróság ugyanis nem a tartalmi, hanem az eljárási hibák miatt küldte vissza az ügyet a törvényszéknek.

2016-05-23

Budaházy védője tagadja, hogy védence terrorista lenne

Budaházy György védője szerint nem terrorcselekmény, csupán jóval kisebb súlyú rongálás történt a büntetőper tárgyává tett esetekben, és egyébként sem bizonyított, hogy a cselekményeket egyáltalán a vádlottak követték el. Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak 20 évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott. Budaházy György védőbeszéde várhatóan hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítélet a több mint fél évtizede kezdődött perben várhatóan a nyári ítélkezési szünet előtt megszületik.

2016-05-23

Életfogytiglant is kaphat a gyerekét halálra éheztető házaspár

A gyöngyösi anyát és az apát különös kegyetlenséggel, 14 éven aluli személy sérelmére elkövetett emberöléssel gyanúsítják. Vagyis az emberölés kétszeresen minősülő esete miatt folyik ellenük büntetőeljárás. Ezért a bűncselekményért a bírói gyakorlat szerint akár tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés is kiszabható.

2016-05-23

Akár érvénytelenné is válhatnak a devizahitel-szerződések

A Kúria néhány héten belül jogegységi határozatot hoz egy devizahiteles per miatt, és akár az is előállhat, hogy érvénytelenné válhatnak azok a devizahitel-szerződések, amelyekből hiányzik a tartozás pontos devizaösszege – írta a Pénzcentrum. A lap szerint négyféle kimenetel lehetséges: 1. A szerződéseket érvénytelenítik, a megmaradt tartozások nagy része megszűnik. 2. A devizaösszeg hiánya miatt a hitelszerződéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyilvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával (nem valószínű eset, hiszen a szerződésekben szerepel, hogy ezek deviza alapúak). 3. Pótolja a Kúria a szerződés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást generálhat. Ez a legjózanabb megoldás, bár jogi kivitelezhetősége vitatott. 4. Minden marad a régiben, a Kúria elfogadja a folyósítási értesítőt, amelyben már szerepel a pontos devizaösszeg.

2016-05-23

Alkotmánybíróság: legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa egyebek között a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványokat vizsgálta. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezéseket. A határozat indokolása szerint a támadott jogszabályi rendelkezésekkel összefüggő esetleges jogszabály-értelmezési nehézségek megoldása kétségtelenül komplex jogalkalmazói feladat, amely akár több értelmezési módszer igénybevételét is szükségessé teszi. A testület azt is megállapította, hogy pusztán nyelvtani szempontból és önmagukban vizsgálva a rendelkezéseket, valóban feltűnő a mondatszerkesztés pontatlansága, ám az előírások nem tekinthetők olyan mértékben homályosnak vagy ellentmondásosnak, hogy azok eleve értelmezhetetlennek vagy alkalmazhatatlannak minősülnének.

2016-05-23

A strasbourgi ügyek harmada devizahiteles

Idén már 63 devizahiteles-eljárás indult a strasbourgi emberi jogi bíróságon a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület segítségével – értesült lapunk. Így az összes eljárás körülbelül harmada az adósok ügyében zajlik. Tavaly év végén 136 magyar eljárás volt folyamatban Strasbourgban, ez a szám emelkedett mintegy kétszázra az utóbbi hónapokban. Az adósok azt várják a bíróságtól, hogy vizsgálja meg a devizahiteles-törvényeket. Szerintük ugyanis a jogszabályok sértik az emberi jogaikat. Várhatóan egyébként tovább emelkedhet azoknak a száma, akik a strasbourgi fórumhoz fordulnak hitelük ügyében, ugyanis az Alkotmánybíróság a napokban visszautasította az autó- és a személyi hitelesek panaszait. A testület szerint elfogadható, ha az Országgyűlés úgy erőszakolja ki a hitelszerződések módosítását, hogy az adós hallgatását úgy tekinti, mintha az adós beleegyezne a szerződésmódosításba.

2016-05-20

Jogi Fórum Kupa 2016

A BSI (Budapest Sportiroda) és a Jogi Fórum a 23. K&H mozdulj! maraton- és félmaratonváltó keretében már 5. alkalommal hívja külön versenyre a jogi szakma képviselőiből álló 3 (félmaratonváltó) vagy 6 fős (maratonváltó) csapatokat, meghirdetve számukra az V. Jogi Fórum Kupát, melynek védnöke Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A verseny időpontja: 2016. június 12. vasárnap.

2016-05-20

Megkezdődött a másodfokú per Prisztás-ügyben

A Fővárosi Ítélőtáblán a vádhatóság képviselője súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, míg az első fokon elítélt vádlottak védői a döntés megalapozatlanságára hivatkoztak és részben új eljárást javasoltak. A per a jövő héten az utolsó szó jogán történő felszólalásokkal folytatódik, várhatóan egy hét múlva lesz jogerős ítélet.

2016-05-20

Az EU hatáskörei a tagállami akaratból fakadnak

Mind gyakrabban merül fel az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos identitása közötti konfliktus kérdése – hívta fel a figyelmet előadásában Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) 27. kongresszusának megnyitó ünnepségén Budapesten 2016. május 19-én. A FIDE háromnapos budapesti kongresszusán az európai jog nemzetközi szakértői és gyakorló jogászai, valamint az Európai Unió Bírósága és a tagállamok legfelsőbb bíróságainak bírái vitatják meg az Európai Bankunió, a versenyjog és az uniós, illetve tagállami hatáskörök és szabályozás kérdéseit. Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog elsődlegességének elvét az Európai Unió Bírósága alakította ki még az 1960-as években, és később kimondta azt is, hogy ez az elsőbbség a nemzeti alkotmányos rendelkezésekkel szemben is érvényes. Az uniós jog elsőbbségéhez kapcsolódó lojális együttműködés elvét tartalmazza az uniós szerződés, ám a következetes luxembourgi bírósági gyakorlat ellenére az uniós jog elsőbbsége kifejezetten nem jelenik meg a hatályos uniós szerződésekben. Az államok tehát nem akarták szerződési rangra emelni ezt az elvet. Egyes alkotmánybíróságok elfogadják ugyan az alkotmány alatt elhelyezkedő normákkal szemben az uniós jog elsőbbségét, de az alkotmány tekintetében nem - mondta a miniszter.

Tételek: 2761 - 2780 / 4213 (211 oldal)
  • munkajog
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.