Hírfolyam

Kirúgták Iránt az ENSZ nőjogi bizottságából

A perzsa államot a nők jogait csorbító állami intézkedések miatt távolították el az ENSZ illetékes szervezetéből.

Joe Biden aláírta az azonos neműek házasságáról szóló törvényt

Az amerikai elnök kedden ünnepélyes ceremónia keretében írta alá az azonos neműek házasságának védelméről szóló törvényt, amelyhez a Kongresszus alsóháza múlt pénteken adott végső hozzájárulást.

Felmentették a Bora Bora-ügy vádlottját

Bizonyítottság hiányában minden vádpont alól felmentette a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság szerdán Soo-Il Lee-t, az úgynevezett Bora Bora-ügy vádlottját, aki a vád szerint megerőszakolta feleségét, a magyar Nyíri-Kovács Patríciát és más bűncselekményeket is elkövetett az ő, illetve kisgyermekük sérelmére. Az ítélet nem jogerős.

Atomfegyverek a nemzetközi jogban

Pár nappal ezelőtt Vladimir Putin nyilvános beszédet intézett az orosz Emberi Jogi Tanácshoz annak éves gyűlésén, melyben arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország ‘nem bolondult meg’, és sosem folyamodna elsőként az atomfegyverek bevetéséhez – azokat kizárólag önvédelmi céllal használná.[1] Bár köztudott, hogy az orosz retorikában az önvédelem sajátos értelmezéssel bír – elég az Ukrajna ellen folytatott háború legitimációs kísérleteire nézni –, az ilyen és ehhez hasonló közleményeket hallva felmerül a kérdés, hogy vajon miért ragaszkodik Putin görcsösen az önvédelem narratívájához: elképzelhető-e, hogy egy legitim önvédelmi helyzetben lévő állam jogszerűen vessen be atomfegyvereket? Az alábbiakban röviden áttekintjük a jelenleg fennálló globális nukleáris rendszert, majd pedig megkísérlünk választ adni arra a kérdésre, hogy vajon minősülhet-e nemzetközi jogilag jogszerűnek az atomfegyverek katonai célú használata, és ha igen, milyen feltételekkel?

Még idén lépnie kell a munkáltatóknak

A parlament múlt héten elfogadta a munka törvénykönyve módosítását, így megkésve ugyan, de eleget téve két fontos uniós irányelv törvénybe iktatásának.

Néhány aktualitás a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a hulladéktörvényben

Talán vannak olyan kedves olvasók, akik az év végi hajrában még nem találkoztak a viszonylag frissnek mondható jogszabály-módosításokkal. Jelen bejegyzésben ezeket vesszük végig témakörök szerint.

A gépek lázadása – avagy diszkriminatív algoritmusok az igazságszolgáltatásban?

Miként tud egy algoritmus diszkriminatív lenni? A bírói döntéshozatalban mindinkább megjelenő „machine-learning” algoritmusok komoly problémája az egyes társadalmi csoportok, a különböző etnikumok diszkriminációja, valamint a bőrszín alapján történő hátrányos megkülönböztetés. Hogyan küszöbölhető ki a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatásba történő bekapcsolódásának következtében esetlegesen fellépő diszkrimináció?

Brutál büntetést varrhatnak a háztulajok nyakába idén télen: erre a legtöbben nem is figyelnek

A különféle halmazállapotú csapadék mellett éjszakánként komoly mínuszokra is kell számítani. A lakás, és családi ház tulajdonosoknak érdemes felkészülniük: a csúszóssá vált járdák csúszásmentesítéséről ugyanis nekik kell gondoskodniuk. Ellenkező esetben, ha valaki megsérül a ház előtt, akkor a kártérítést nekünk kell megfizetni - rosszabb esetben még egy büntetőügyet is a nyakunkba varrhatnak.

Mi fán terem a függőben tartás ingatlan adásvételnél?

Ingatlan vásárlásakor sok esetben találkozhatunk az adásvételi szerződésben a tulajdonjog fenntartással vagy a függőben tartással. Korábbi cikkünkben már közelebbről megismerkedtünk a tulajdonjog fenntartással. Most a függőben tartás témakörét vizsgáljuk meg közelebbről.

A holtnak nyilvánítás szabályai a Ptk.-ban

Az eltűnt személyek holtnak nyilvánítása anyagi jogi feltételeit a – már nem is annyira új – Ptk. a korábbi törvény rendelkezéseivel egybehangzóan állapítja meg. A holtnak nyilvánítás egy vélelem a halál bekövetkeztéről, amely vélelem természetesen megdönthető.

Így búcsúzik a hitelmoratórium: januártól megnő a futamidő, de még véd a kamatstop

A törlesztőrészlete a moratórium miatt januártól sem lehet magasabb azoknak, akiknek nem kellett fizetniük a hitelüket, de az eredetinél tovább kell majd fizetniük a kölcsönüket. A kamatstop ugyan ezután is védi őket, de annak a maximumáig megemelhetik a bankok a kamatukat, így ilyen okból nőhet a törlesztőrészletük is – írja a Bank360.hu

Rendelkező nyilatkozat a társasági adóban

A hatályos társasági adó törvény értelmében az adóból a filmalkotás támogatására (a Tao. tv. 22.§ (2) bekezdése szerint), illetve látványcsapat sport támogatására (a Tao. tv. 22/C. § (1)-(1a) bekezdése szerint) felajánlás tehető.

Alaptörvény-ellenes a föld adóztatása

Várhatóan nem lesz hosszú életű a föld megadóztatása Hódmezővásárhelyen. Elvben nincs megtiltva a települési adó kivetése a termőföldre, de a gyakorlatban a kettős adóztatás szinte minden esetben felmerül, ráadásul meglehetősen szűk azon földtulajdonosoknak a köre, akik nem őstermelőként, vagy családi gazdaság tagjaként adják haszonbérbe területüket.

Milyen következményekkel jár a szabad orvosválasztás megszüntetése?

Az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben foglaltak szerint a Belügyminisztérium nem tartja szükségesnek a társadalmi egyeztetést a tervezett változtatásokról, amelynek okát abban jelöli meg, hogy „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”. A következőkben összefoglalom, pontosan milyen változásokkal járna az előterjesztés, valamint részletesebben kitérek a szabad orvosválasztás kérdéskörére, és ezen jog korlátozásának következményeire.

Egyéni ügyvéd és nemzetközi iroda − ügyvédkedés eltérő méretben / az Ügyvéd Podcast 33. adása

Ügyvédi tevékenység két eltérő üzemméret példáján. Krantz Orsolya tipikus egyéni egyéni ügyvéd, míg Lakatos Péter egy nagy ügyvédi irodát vezet. Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélget velük a praxisuk gazdaságos működtetésről.

Ezekre az év végi adóhatáridőkre kell most figyelni!

Nemcsak az ünnepek, hanem számos adóhatáridő is közeledik, amikre fontos odafigyelni az érintetteknek. Több adózással összefüggő témában kiemelten fontos határidő 2022. december 20. és december 31.

18 rendelet jelent meg az éjjel

18 rendeletet és 16 határozatot hirdettek ki a Magyar Közlöny 2022. évi 205. számában december 13-án éjjel.

Véleménynyilvánítás, szólás-, sajtószabadság!

Napjainkban nehezen lehetne találni olyan területet, ahová a technológia ne robbant volna be valamilyen vívmányával. Így a médiában megjelenő elektronizáció és a hagyományos, nyomtatott sajtó között húzódó viszonyrendszer a 21. század „Bastille ostromának” is tekinthető. A papíralapú, kézzel megfogható újság helyébe, apránként a digitális forma lépett, amely egy korszaktól való búcsúzást is magába foglal, megdöntve ezzel a tradícionális média – eddig – töretlenül fennálló önkényuralmát.

Kismama visszatérne dolgozni, nem tudják foglalkoztatni, mire jogosult?

Mire lehet jogosult a munkába visszatérő kismama, akit korábbi munkáltatója nem tud foglalkoztatni? Akkor sem foszthatók meg a visszatérő kismamák járandóságaiktól, ha közben a munkáltatók zöme a költségcsökkentésre kényszerül.

Milyen béren kívüli juttatásokat érdemes adni?

Az év vége közeledtével a legtöbb nagyvállalat HR szakembere elgondolkodik azon, hogy szükség van-e a juttatási rendszer újragondolására. Az adótörvény esetleges változásai mellett, a munkavállalói igényeket is figyelembe vevő béren kívüli juttatások, költséghatékony megoldásai lehetnek a munkavállalói elköteleződés javításának. Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták melyek most a leginkább népszerű és adózási szempontból is előnyös béren kívüli juttatási formák.

Tételek: 2701 - 2720 / 14687 (735 oldal)