Tájékoztatjuk kedves Vásárlóinkat, hogy a Dialóg Eötvös könyvesboltunk 2017. december 27-29. között zárva tart! Nyitás: 2018. január 2. (kedd).
Ügyfélszolgálatunk munkatársai 2017. december 21-én (csütörtökön) rövidített nyitvatartással, 13 óráig fogadják az ügyfeleket és a telefonhívásokat!

Hírfolyam


2016-01-14

Lezárulhat a magyar feltaláló pere az adidas ellen

Lezárulhat Oroszi László magyar feltaláló azon persorozata, amit az adidas sportszergyártó cég ellen indított az irányítósávos sportcipó szabadalmának elbitorlása miatt. A 2002 óta tartó pereskedésben már két eljárás zárult le jogerősen: 2012-ben az ítélőtábla kimondta a szabadalom érvényességét, majd 2014-ben megállapította a szabadalombitorlás megtörténtét is, a kártérítésről azonban még csak ezután születhet döntés.

2016-01-14

Iszapömlés - Várhatóan január végén hirdetnek ítéletet a büntetőperben

Várhatóan január 28-29-én hirdet ítéletet a 2010-es vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőperben első fokon a Veszprémi Törvényszék. A vörösiszapper tárgyalása 2012 szeptemberében kezdődött meg. A törvényszék elnöke kifejtette: a bíróság az ügyet 248 tárgyalási napon keresztül tárgyalta, ez idő alatt 7176 oldalnyi jegyzőkönyv készült és 127 bizonyítási indítványt jelentettek be, az ügyész 49-et, a vádlottak és a védők 78-at nyújtottak be. A bűnügyi költség mintegy 36,5 millió forint, amely tartalmazza a fordítás és tolmácsolás költségét, a védői, valamint a szakértői díjat.

2016-01-14

Mától az Ön privát üzeneteit is olvashatja a munkaadója

Az adatvédelmi aggályok egy román mérnök kapcsán merültek fel, aki Yahoo Messengeren beszélgetett a menyasszonyával; az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ebben az ügyben utasította el az aggályokat – írta meg a The Guardian. A bíróság kimondta, hogy nem indokolatlan a munkaadó részéről, hogy ellenőrizni akarja, a dolgozói a munkájukkal foglalkoznak-e munkaidőben, hozzátéve, hogy a cég abban a hitben férkőzött hozzá Barbulescu üzeneteihez, hogy azok egy szakmai párbeszéd részei. Az ítélet emellett kiállt amellett a román bírósági döntés mellett, amely szerint az üzenetek leirata felhasználható a tárgyaláson a felperes ellen, hiszen éppen az bizonyítja, hogy a férfi magáncélokra használta a munkahelyi gépét munkaidőben. Emellett a román bíróságokon nem adták ki az üzenet címzettjeinek neveit, ezzel megtalálva a megfelelő egyensúlyt a vállalat érdekei és a személyiségi jogok között – írták az ítélet indoklásában.

2016-01-14

Az ügyvédekre és a sportpályákra is kiterjeszthetik az online kasszák használatát

Az ügyvédekre és a sportpályákra is bevezethetik az online kasszák használatát – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség megalakulásának 30. évfordulóján tartott ünnepségen. Az online pénztárgépeknél már most egyeztetnek a különböző iparágak szövetségeivel a bevezetésről. Példakánt a masszőrök és a fodrászok mellett most az ügyvédeket és a sportpályákat is megemlítette. Utóbbi kettőről eddig nem esett szó.

2016-01-13

Magyar ingatlankezelő javára döntött a strasbourgi bíróság

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kártérítést ítélt meg kedden a budapesti bejegyzésű Miracle Europe Ingatlankezelő Kft.-nek, mert a törvényszék szerint a cég peres ügyében a magyar állam megsértette a tisztességes tárgyaláshoz való jogot. A strasbourgi bíróság egyhangúlag elfogadott ítélete értelmében a magyar államnak három hónapon belül 11 ezer euró (3,4 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a felperesnek a jogsértés miatt. A testület kimondta, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a cég perének tárgyalását egy területileg nem oda tartozó bíróságra helyezték át.

2016-01-13

A magyar államnak fizetnie kell a TEK-es megfigyelésekért

Helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt – olvasható a strasbourgi bíróság kedden kiadott közleményében. A kormány vizsgálja a döntést. A bíróság kifejtette, hogy a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a magyar szabályozást a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozóan. Az Európai emberi jogi egyezmény I. fejezetének 8-as cikke kimondja ugyanis, hogy alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti. Mindezek értelmében a bíróság hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie. A közlemény szerint a bírói testület a felpereseknek 4000 euró (nagyjából 1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

2016-01-13

Tescós rablás: törvénysértő volt a hatályon kívül helyezési végzés

Törvénysértő volt a tescós rablás ügyében a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárásra utasító végzése - mondta ki a Kúria kedden kihirdetett határozatában. A Kúria határozatában leszögezte: a legfőbb bírói fórum ebben az esetben csak a törvénysértés tényét állapíthatja meg, a vitatott végzést nem helyezheti hatályon kívül és nem akaszthatja meg a már zajló megismételt eljárást. Hangsúlyozta: nem vizsgálták azt sem, hogy az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezések megalapozottak-e, ez ugyanis a másodfokú bíróság dolga. A Kúria határozatában arra mutatott rá: hatályon kívül helyezést úgynevezett teljes körű megalapozatlanság támaszthat alá, vagyis ami a tényállás egészét vagy túlnyomó részét érinti. Minden más esetben részleges megalapozatlanságról beszélhetünk, amelyet a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölnie, ha kell, a tényállás helyesbítésével, kiegészítésével, illetve akár a bizonyítás felvételével. Részleges megalapozatlanság a Kúria álláspontja szerint nem lehet hatályon kívül helyezési ok.

2016-01-13

Prisztás-gyilkosság - Törvénysértő volt az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése

Törvénysértő volt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárásra utasító végzése - mondta ki a Kúria kedden kihirdetett határozatában. A döntés az ügy érdemét nem érinti, a Kúria elsősorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövőre nézve. A Kúria az ügyészségi indítvánnyal egybehangzóan megállapította, hogy az ítélőtábla 2014. őszi hatályon kívül helyező végzése törvénysértő, ugyanis eljárásjogi szempontból P.-nak a Prisztás-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantás ügyében különböző tettesekkel összefüggésben feltételezett felbujtói magatartása nem több emberen elkövetett emberölés, amely csak egyetlen eljárásban lenne elbírálható. A döntés lényege, hogy ilyen indokkal immár nem lehet hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító felsőbb bírósági döntéseket hozni és a keddi döntés csupán ennyiben hat ki a Prisztás-gyilkosság büntetőperére.

2016-01-13

Kúria: jogerős a három tényleges életfogytiglan

Jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélte a romák ellen elkövetett gyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot kedden a Kúria. A három vádlottat korábban első és másodfokon egyaránt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték többszörösen minősülő emberölés és más bűncselekmények miatt. A három vádlottat korábban első és másodfokon egyaránt tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték többszörösen minősülő emberölés és más bűncselekmények miatt. A Kúria harmadfokú eljárásában a vádlottak és védőik új eljárást kértek. A Kúria szóbeli indoklásában kitért az ügyvédek által felvetett eljárási szabálysértésekre, amelyek szerintük a nyomozás során, például a házkutatásokon, a helyszíni szemléken, a bűnjelkezelés, a DNS-mintavételek során történtek. A legfelsőbb bírói fórum álláspontja szerint előfordultak hibák, de azok korántsem olyan súlyúak, hogy a hatályon kívül helyezést és az új eljárás elrendelését indokolttá tennék. A Kúria szerint a tényállás megalapozottságát ért védői támadások sem vezethettek eredményre. A büntetéskiszabásról szólva a Kúria tanácselnöke leszögezte: a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak és kedden a Kúria helybenhagyott, jogerőre emelt.

2016-01-13

Alkotmánymódosítás lehet a terrorveszély miatt

Alkotmánymódosítást javasol a kormány, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet - közölte Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kedden, a Simicskó István honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti budapesti egyeztetést követően. Amennyiben a parlament elfogadja az alkotmánymódosítást, a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. Ebben a helyzetben a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását - sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint - átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük. Ezek a rendeletek hatvan napig maradnának hatályban, és ha a parlament nem erősíti meg őket vagy nem hosszabbítja meg ezt a határidőt, hatályukat veszítik.

2016-01-12

Évente tíz állatkínzó kerül börtönbe

Állatkínzás miatt évente 200-250 eljárás indul a bíróságokon, és átlagosan tíz vádlott letöltendő börtönbüntetést is kap az általa elkövetett bűncselekményért. Az Országos Bírósági Hivataltól megtudtuk: 2011-től tavalyig összesen 48-an kerültek rács mögé állatkínzás miatt.

2016-01-12

Alkotmánybíróság előtt a fesztiválok zajártalma elleni bejelentés

Az Alkotmánybíróság 2016. évi első teljes ülését január 12-én tartja, melyen több bírósági döntés elleni bejelentés, valamint a fesztiválok zajártalma és az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolásának vizsgálata szerepel.

2016-01-12

Handó szerint sikeresen közvetítenek a bíróságok

Sikeres a mediáció, vagyis a bírósági közvetítés jogintézménye, Kecskeméten ezen a téren különösen szép eredmények születtek - közölte az Országos Bírósági Hivatal elnöke hétfőn az Országos Bírói Tanács soros ülése után Kecskeméten. Handó Tünde a sajtótájékoztatón elmondta, országosan a leggyakrabban családjogi ügyekben veszik igénybe a mediációt és ezen a területen is a legsikeresebb a jogintézmény. A közvetítő elé került ügyek kétharmadában megállapodás születik - emelte ki. Hozzátette: például gyermekelhelyezési ügyekben a mediáció igénybevételének lehetőségét fel kell ajánlaniuk a bíróknak. Nagyon fontos az emberséges hangnem, a bíráknak a jogesetek megoldása mellett érzékelniük kell, ha komolyabb problémáról van szó, érintve akár az áldozatvédelmet is - jegyezte meg.

2016-01-12

Végleges döntés jöhet februárban cafeteria ügyben

Február 23-án hozhatja meg az Európai Bíróság a döntést a Magyarországot érintő kötelezettségszegési eljárásban, amely a cafeteria-rendszer állami monopolizálása miatt indult, írja a Népszabadság. A Európai Bizottság szerint Magyarország súlyosan vétett a közösségi jog ellen, amikor a többi szereplőt kiszorította a piacról azzal, hogy csak az Erzsébet-utalvány adható kedvezményes adókulccsal a munkavállalóknak.

2016-01-11

Százmilliókat fizethetnek vissza a magyar torrentoldal gazdái

Megbukott egy magyar torrentoldal. Három év alatt kétezer filmet töltöttek fel az internetre, jogtalanul, amivel 360 millió forintos kárt okoztak. A szerzői jogokat ugyanis nem fizették ki az alkotóknak. Az internetes oldalt négy férfi üzemeltette, egy nyugdíjas, egy diák, egy munkanélküli és egy német-magyar informatikai vállalat műszaki igazgatója. Személyesen soha nem találkoztak. Akár nyolc év börtönbüntetést is kaphatnak.

2016-01-11

Január 1-jétől tilos ebet tartósan kikötve tartani

2016. január 1-jétől tilos ebet tartósan kikötve tartani. Helytelen az az értelmezés, mely szerint a kutyákat mostantól egyáltalán nem lehet láncon tartani, az, aki vét a rendelet ellen, nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatály alá - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közleményében.

2016-01-11

Elindult a Kárrendezési Alap

A Quaestor- és a Hungária-kötvényesek kárrendezését végző szervezet a kárrendezési törvény alapján megkezdte működését az év elején. Az Országgyűlés 2015. december 15-én új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtatott. A törvény alapján létrejött Kárrendezési Alap azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, amelyik a brókerjelleget kihasználó cégcsoport-kötvényt bocsátott ki. Az új alapba a károsultak önként léphetnek be, azonban a Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.

2016-01-11

Romagyilkosságok: kedden kezdődik a harmadfokú eljárás

2013 augusztusában elsőfokon életfogytiglani fegyházra ítélték Kiss Árpádot, a testvérét, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, valamint 13 év fegyházra Csontos Istvánt, azonban másodfokon csak utóbbi büntetése vált jogerőssé. Bérdi Zsolt ügyvéd azt mondta, a Kúriának két nagy feladata lesz: egyrészt meg kell állapítania, helytálló-e, hogy másodfokon bűnösnek mondták ki az érintett vádlottakat a besenyszögi rablással kapcsolatban egy olyan bűncselekményben, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket. A másik nagy feladata, hogy megnézze, az első- és a másodfokú eljárásban történt-e olyan eljárási szabálysértés, amely miatt az egész ügyet hatályon kívül kell helyezni.

2016-01-08

Jelzáloghitelek: változnak a tájékoztatási szabályok

Változnak a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályai március 21-étől - az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet mellékletei tartalmazzák, hogy melyek a jelzáloghitelekről szóló általános tájékoztatás tartalmi követelményei, illetve azt, hogy a hitelezőknek, a hitelközvetítőknek vagy a közvetítői alvállalkozóknak hogyan kell eleget tenniük a személyre szóló tájékoztatási kötelezettségnek, valamint a személyre szóló tájékoztatás kitöltésének szabályait is.

2016-01-08

Bővültek az Igazságügyi Hivatal feladatai

A megalakulásától számított nem egészen másfél év alatt jelentősen kibővültek az Igazságügyi Hivatal feladatai: a kárpótlási hatósági feladatok, az áldozatsegítés, a pártfogói felügyelet és jogi segítségnyújtás mellett már az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzése, a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi feladatainak ellátása, és az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának működtetése is a hivatal hatáskörébe került - mondta Szeiberling Tamás, a hivatal főigazgatója. Március 1-jétől az erősebb állami kontroll érdekében a hivatal ellenőrzi a bírósági végrehajtók működését jogi, pénzügyi, ügyviteli és etikai szempontból. Tavaly 20 irodát ellenőriztek, egyes esetekben ügyviteli, pénzkezelési hiányosságokat állapítottak meg, ezek orvoslására javaslatokat tettek. Ebben az évben 42 végrehajtói iroda ellenőrzését tervezi a hivatal.

Tételek: 2621 - 2640 / 3586 (180 oldal)
  • akr_kp
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.