Tájékoztatjuk kedves Vásárlóinkat, hogy a Dialóg Eötvös könyvesboltunk 2018. május 25-én pénteken 13:30-ig tart nyitva!

Hírfolyam


2016-07-13

A kormány új gyülekezési törvényt készít elő

A kormány új gyülekezési törvényt készít elő, hogy korrigálja az Alkotmánybíróság (Ab) által kedden megállapított mulasztásos alkotmánysértést - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapesten sajtótájékoztatón, amelyet Pintér Sándor belügyminiszterrel tartott közösen. Trócsányi László úgy fogalmazott, tudomásul veszik az Ab azon felszólítását, hogy a törvényalkotó az év végéig határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján kezelhetővé válik a magánszférához és a gyülekezéshez való alapjogok összeütközése. Szerinte azonban jelenleg senki sem vitathatja, hogy zavar van a gyülekezési jog gyakorlásában, ami egyszerre vezethető vissza a szabályozási hiányosságokra, továbbá jogalkalmazói és jogértelmezői nehézségekre. Talán nem véletlen, hogy a Kúria elnöke a gyülekezési joggyakorlatot elemző csoportot állított fel 2015-ben - tette hozzá, majd intő jelnek nevezte azt is, hogy az utóbbi időben megsokszorozódtak a Kúria és az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos határozatai. Pintér Sándor belügyminiszter szerint újdonságot jelent az Alkotmánybíróság határozatának azon része, amely szerint a demonstrációk betiltása esetén a rendőrségnek alternatív helyszíneket kell ajánlania a szervezőknek. A belügyminiszter közölte, a rendőrség eddig a szervezőkre bízta az új helyszínek kiválasztását, de ezentúl tiltóhatározataiban írásban tesz majd javaslatot a lehetséges területekre.

2016-07-13

Alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban az Ab

Alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság. A devizahitel-károsultak demonstrációjának egyik résztvevője nyújtott be panaszt, mert szerinte Alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök házánál és a Kúriánál 2014-ben. A határozat az Ab honlapján már olvasható. Az Ab megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken előzetesen megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat egy feloszlatási okkal, mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására pedig azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet ilyen módon jogértelmezéssel próbáltak feloldani. Az Ab megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Kimondta ugyanakkor az Ab, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami alaptörvény-ellenes. Az Ab úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását. Az Országgyűlésnek év végéig kell megalkotnia a hiányzó szabályozást.

2016-07-12

Brexit: mi lesz a szerzőkkel? - Az Egyesült Királyság kilépésének hatásai a szerzői jog területén

2016. június 23-án az Egyesült Királyság arra szavazott, hogy lépjen ki az ország az Európai Unióból. Az EU elhagyásának lehetséges következményeit sokan sok szempontból vizsgálták a szavazást követő napokban, a kilépésnek a gazdaság mindegyik ágára, szegmensére jelentős hatása lesz. Igaz ez a szórakoztatóiparra, a szerzői jogi iparágra is, ahol az EU-s jogharmonizáció egyre mélyebb és kiterjedtebb annak ellenére, hogy a szerzői jogi védelem eredendően területi jellegű, és nincs közösségi vagy európai uniós központi szerzői jogi oltalom, mint például a védjegyek esetében.

2016-07-12

Lakottan árverezett ingatlan - A régi és az új tulajdonos jogai és kötelezettségei

A végrehajtási eljárás során az ingatlanokat beköltözhető állapotban kell árverezni. Előfordulhat azonban, hogy az árverés alkalmával az ingatlanban laknak. - Mi ilyenkor a teendő? Mik az ingatlanban maradó régi, és az azt megszerző új tulajdonos jogai és kötelezettségei? Főszabály szerint a végrehajtási eljárás során az ingatlanokat beköltözhető állapotban kell árverezni. Ez esetben sikeres árverés esetén az új tulajdonos birtokba veheti az ingatlant. Erről a végrehajtó szükség esetén az árverezett ingatlan kiürítésével köteles gondoskodni, azaz a bentlakókat kiköltöztetheti. A bírósági végrehajtásról szóló törvény meghatározza azokat az eseteket, amikor az ingatlant lakottan kell árverezni. Lakottan történő árverezést az ingatlan becsértékékének megállapításánál figyelembe veszik, valamint ilyenkor a lakásban maradó lakót, törvényben meghatározott védelem illeti meg. A bírósági gyakorlat szerint lakottan való árverezés esetén a lakásban maradó személyt, így a volt tulajdonost nem lehet jogalap nélkül lakáshasználónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy az új tulajdonos a bentlakót nem költöztetheti ki azon az alapon, hogy nem jogosult az ingatlanban való tartózkodásra. A bent maradót olyan jogok illetik meg, mintha az ingatlannak bérlője lenne. Az új tulajdonos pedig ilyen esetben nem élhet a „rendes” felmondás jogával, ami határozatlan idejű bérlet esetén megilletné.

2016-07-12

Sokba kerülhet figyelmen kívül hagyni a figyelmeztetést

Tilosban parkolt vagy megbüntette az ellenőr és elfelejtette befizetni? Elmaradt pár hónapnyi közös költséggel? Nem tudja kifizetni a hitelkártya tartozását? Vigyázzon, mert könnyen egy végrehajtási eljárásban találhatja magát. Ha valakinek fizetési meghagyást kézbesítenek, az már egy hatósági határozat, ami 15 napot biztosít a kötelezettnek, az adósnak, hogy ha nem ért egyet a követeléssel, akkor vitassa, de ha nem mond ellent, akkor végre lehet hajtani rajta a követelést. Ha valaki ellentmond, a közjegyző perré alakítja az ügyet, és továbbküldi a bíróságra. Természetesen ki is fizetheti az ügyfél a tartozást. Ha ezt a 15 napos határidőn belül jelzi a kötelezett a közjegyzőnek, és a jogosult ezt elismeri, a meghagyás jogerős lesz, de nem végrehajtható. Az ügyek 94 százaléka jogerős lesz, a maradék 6 százalékból lesz per. Ez a bíróságok leterheltsége miatt rendkívül fontos, hiszen így az ügyek döntő többségében nem indulnak meg az évekig elnyúló pereskedések. Ez éppen ezért egész Európában bevett jogintézmény.

2016-07-11

Nem kell fizetni többé a világ leghíresebb daláért

Július elsejétől szabadon felhasználhatóvá, előadhatóvá, terjeszthetővé vált a világ leghíresebb dala, a Happy Birthday to You. Merthogy eddig elvileg jogdíjköteles volt. A dal utóélete rámutat a zenei jogdíjak rendszerének visszásságaira. A beszedett licencdíjak sokszor nem is a szerző vagy leszármazottai, hanem csak a jogdíjakra utazó befektetők bankszámláit hizlalják.

2016-07-11

Uniós biztos: a gazdasági bűnözés elleni hatékony eszköz legyen az európai ügyészség

Nem csupán egy újabb uniós intézmény, hanem a gazdasági bűnözéssel szembeni hatékony eszköz kell, hogy legyen az európai ügyészség, melynek jogköreiről tovább folynak majd az egyeztetések - jelentette ki Vera Jourová, igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős szlovák uniós biztos pénteken az EU tagállamok igazságügyi minisztereinek Pozsonyban tartott informális találkozója után a szlovák igazságügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. A pontosításra váró kompetenciákra utalva kifejtette: több minden más mellett az is kérdéses még, hogy hol lehet meghúzni a határt abban a kérdésben, miszerint azoknál a bűncselekményeknél, ahol nem uniós forrásokból származott a bűncselekmény során elveszett pénz nagyobb hányada, az európai vagy az adott nemzeti ügyészség legyen-e az illetékes.

2016-07-11

Strasbourgban küzdenek Amanda igazáért

Befogadta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy nyíregyházi roma kislány ügyét. Kósa Amanda 2011-ben abban a cigányiskolában volt kénytelen elkezdeni a tanévet, amelyet a nyíregyházi fideszes önkormányzat hathatós együttműködésével a Magyar Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Főegyházmegyéje nyitott újra a város zömmel romák lakta telepén. A per jogtörténeti eseménnyé vált Magyarországon: az első és a másodfokú bíróság is szóról szóra megegyező ítéletben mondta ki, hogy a Sója iskola jogellenesen különíti el a roma gyerekeket. A verdikt illeszkedik a korábban, hasonló ügyekben indított perek ítéleteihez, a már kialakult bírói gyakorlathoz. A Kúria azonban ezekkel minden szempontból ellentétes ítéletet hozott, amikor lényegében azt mondta ki, hogy a felekezeti oktatás örve alatt igenis szabad szegregálni. A Kúria megdöbbentő döntése miatt a CFCF az Európai Bizottsághoz fordult, amely – többek között a nyíregyházi ügy miatt is – idén májusban kötelezettségszegési eljárást indított.

2016-07-11

Az ügyvédek és az AdWords - Hogyan használható ki a Google hirdetési rendszere?

Hogyan használhatják ki a hazai ügyvédek a Google hirdetési rendszerét és milyen árakon lehet egy kattintást vásárolni Amerikában? Ha megvizsgáljuk az AdWords kulcsszó-asszisztensét, akkor az derül ki, hogy havonta átlagosan 1900 keresés érkezik az „ügyvéd” kulcsszóra. Ebbe nem tartoznak bele az ügyvédet tartalmazó kifejezések, csak maga az adott szó. Az „ügyvédi iroda” szóra 720, a válóperes ügyvédre 590, az „ügyvéd válaszol”-ra 260 keresést mutat a Google kulcsszókeresője. Ha az összes ügyvédekkel kapcsolatos keresést próbáljuk megbecsülni, akkor a Google adatai alapján átlagosan havonta 60 000 keresést indítanak Magyarországról. Jelenleg a leggyakoribb keresési kifejezés az „adásvételi szerződés”, a legdrágább pedig a „budapesti ügyvéd”.

2016-07-11

Ab: nyilvános határozathirdetés egy gyülekezési jogi ügyben kedden

Egy devizahiteles demonstrációsorozat kapcsán gyülekezési jogi kérdésekben benyújtott alkotmányjogi panasz ügyében tart nyilvános határozathirdetést az Alkotmánybíróság (Ab) kedden – közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI érdeklődésére. A főtitkár az ügyet ismertetve elmondta: a 2014. december 19-ei fővárosi devizahitel-károsultak érdekében tartott demonstráció-sorozat egyik résztvevője által benyújtott alkotmányjogi panasz a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését támadta alaptörvénybe ütközés, a békés gyülekezéshez való jog sérelme miatt.

2016-07-08

Az Alkotmánybíróság ítélkezési szünetet tart

Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 12. §-a alapján 2016. július 25-től 2016. augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart. Az ítélkezési szünet időtartama az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az Ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti ugyanakkor az ítélkezési szünet az Abtv.-ben megállapított, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőket.

2016-07-08

Elhalasztották a Munkácsy-ügy tárgyalását

Szeptember 19-én lehet csak érdemi tárgyalás Pákh Imre és a Forster Központ jogvitájában. Pákh Imre amerikai magyar üzletember, a Golgota tulajdonosa azért fordult közigazgatási bírósághoz, mert a magyar állam védetté nyilváníttatta Munkácsy képét közvetlenül azután, hogy nem sikerült megegyeznie a tulajdonossal a vételárról. Ez azt jelenti, hogy az amerikai üzletember nem viheti ki a festményt az országból. A kép változatlanul az ő tulajdona, letakarva áll a Déri Múzeumban, ahol korábban letétbe helyezte a tulajdonosa.

2016-07-08

Csipak kontra Belváros: a milliárdos cégének adott igazat a bíróság

Megszületett az elsőfokú ítélet a Fashion Streetet üzemeltető, Csipak Péterhez köthető cég és a belvárosi önkormányzat perében: a bíróság kimondta, hogy az önkormányzat jogtalanul bontotta fel a szerződést, mert a cég minden feltételt betartott. A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán kimondta, hogy az V. kerületi önkormányzat jogellenesen mondta fel a Csipak Péter milliárdos érdekeltségébe tartozó Immobilia Zrt.-vel a Deák Ferenc utcára (Fashion Street) 50 évre kötött megállapodást.

2016-07-08

A fővárosban ötből négy indítványra elrendelik az előzetes letartóztatást

A fővárosban ötből négy előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványnak ad helyt a bíróság - ismertette Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján, cáfolva azt a közhiedelmet, hogy a bíróság minden ilyen ügyészi kezdeményezésnek helyt adna. Tavaly az ügyészség 1437 ember előzetes letartóztatására tett indítványt a főváros területén, és a nyomozási bírói feladatok ellátására kijelölt Budai Központi Kerületi Bíróság 1178 gyanúsítottal szemben rendelte el egy hónapra a legszigorúbb kényszerintézkedést. Ez 82 százalékos aránynak felel meg, a többi esetben a bíróság szabadlábra helyezés vagy enyhébb kényszerintézkedés - házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom - mellett döntött - mondta a szóvivő. A szóvivő felidézte: korábban nagy port kavart az a szabály, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőinek megszűnt az előzetes letartóztatásuk mielőtt befejeződött volna a büntetőeljárás. Ezt a hiányosságot azóta rendezte a jogalkotó, 15 évnél több vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények esetében nincs korlátja az előzetes letartóztatásnak. A hatályos szabályozás értelmében az előzetes letartóztatás ügydöntő határozat hiányában megszűnik egy év után, ha az eljárás legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegető, két év után, ha legfeljebb öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegető és három év után, ha legfeljebb tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegető bűncselekmény miatt rendelték el.

2016-07-08

Több a jogellenes gyermekelviteli ügy

Nőtt a jogellenes gyermekelviteli ügyek száma; a kizárólagos illetékességű Pesti Központi Kerületi Bíróságra (PKKB) csaknem annyi ilyen ügy érkezett az év első felében, mint tavaly egész évben - ismertette Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályának munkatársa a bíróság csütörtöki sajtótájékoztatóján. Madarasi Anna az MTI kérésére ismertette: az úgynevezett idehozatali ügyek száma, vagyis amikor a gyermeket jogellenesen Magyarországra hozták, idén az első félévben 11 volt, miközben tavaly egész évben 12, 2012-ben pedig mindössze 10 ilyen eljárás volt. Háromból két esetben az anya követ el jogellenes gyermekelvitelt, és az elkövetők egy-két kivételtől eltekintve magyar állampolgárok. Madarasi Anna hangsúlyozta: a Fővárosi Törvényszék számára azért is különösen fontos ez a téma, mert a gyermek jogellenes Magyarországra hozatala esetén lefolytatandó eljárásra kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes, másodfokú bíróságként pedig a törvényszék jár el ezekben az ügyekben. Határon átnyúló családjogi ügyekben elsődlegesen az szokott felmerülni kérdésként, hogy mely állam bírósága jogosult eljárni - mondta Madarasi Anna. Hozzátette: az unión belül annak a tagállamnak a bíróságai járhatnak el, amelynek a területén van a gyermek szokásos tartózkodási helye. Ennek megállapítása nem mindig egyszerű, gyakran előfordul, hogy a gyermek két országhoz is kötődik, például mindkét országban vannak iratai, van bejelentett lakcíme, háziorvosa.

2016-07-08

NAV: újabb változás a cégek életében

Júliustól a cégeknek elektronikusan kell kezdeményezniük a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát. Mint az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményéből kiderül, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint ezekben a perekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek számára a határozatot hozó szervezettel - hívja fel a figyelmet. A keresetlevelet és mellékleteit elektronikus úton az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, amely öt napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, az pedig - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

2016-07-07

4 milliót kap a tescós rabló

Börtönbeli panaszai miatt többmilliós kártérítést kap az államtól S. Péter, a tescós rablás vádlottja - írja a Blikk. Az újság szerdai cikke szerint a rablás és egyéb bűncselekmények vádja miatt előzetesben lévő férfi a Fővárosi Törvényszék keddi ítélete alapján majdnem 4 millió forintot kap az államtól. Már negyedszerre nyert pert.

2016-07-07

Küszöbön a drónok szabályozásáról szóló rendelet

Még idén közigazgatási egyeztetésre bocsáthatják a drónok szabályozásáról szóló rendelettervezetet - közölte a honvédelmi miniszter szerdán, a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában. A rendelettervezetet júliusban elküldik az érintett magyarországi és külföldi szakmai szervezeteknek előzetes szakmai véleményezésre, és ezután várható majd a közigazgatási egyeztetés – írta a honvédelmi miniszter.

2016-07-07

Érvénytelen házasság - Mit lehet tenni és mik a jogkövetkezmények?

Elméletben minden feltételnek megfelelően jön létre, de olyan kizáró okok állnak fenn, amelyek miatt utólag bírósági ítélet érvénytelenítheti. Az érvénytelen házasság ugyan nem létező házasság, mégis vannak jogkövetkezményei. A Ptk. Családjogi Könyve összesen ötféle érvénytelenségi okot (házassági akadályt) sorol fel. A házasság érvénytelensége nem következik automatikusan az akadályok fennállásából, mivel azt mindenképp bíróságnak kell megállapítani. Ehhez azonban érvénytelenítési per indítása szükséges, melyet a házasság fennállása alatt és a házasság megszűnése után is kezdeményezni lehet. A házasságot csak ezt követően lehet érvénytelennek tekinteni, az ítélet azonban mindenkivel szemben hatályos. A házasság érvénytelensége visszaható hatályú, azaz a felek a házasságkötés előtti személyi állapotukba kerülnek vissza. Azonban az érvénytelen házassághoz számos, úgynevezett maradék-joghatás fűződik. Így pl. a házasságból született gyermek apaságának vélelmét nem érinti a házasság érvénytelensége; nem érinti a házasságkötéssel szerzett nagykorúságot sem. Érvénytelenné nyilvánítás után is névviselésre jogosít; vagyonjogi hatásai is vannak az úgynevezett vélt házasságnak (úgy kell eljárni, mintha felbontották volna), ezen keresztül pedig öröklési jogi következményei is lehetnek.

2016-07-07

A jövő héten elkezdik a Quaestor-ügy tárgyalását a bíróságon

A Fővárosi Törvényszék július 12-14-re kitűzte az első tárgyalási napokat a Quaestor-ügyben, a végzés alapján a jövő héten megkezdődhet az eljárás büntetőbíróság előtti tárgyalási szakasza - közölte a fővárosi főügyész. A Fővárosi Főügyészség a mintegy százezer oldalas nyomozati anyag alapján 2016. január 29-én emelt vádat a tizenegy vádlott ellen. Emlékeztetett: a főügyészség határidőben teljesítette a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa által a 2016. április 1-jei tárgyalás előkészítése során tartott ülésen előírtakat, így a vádirat terjedelme csaknem 2500 oldal. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és társai terhére. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint és több mint harmincezer sértett van.

Tételek: 2621 - 2640 / 4235 (212 oldal)
  • munkajog
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.