A kosár üres!
Bizonytalan gazdasági kilátások, magas infláció, dráguló termékek és szolgáltatások, egekbe szökő kamatok. Ilyen helyzetben érdemes a cégeknek megvizsgálni, hogy a korábbi beruházási tervek még reálisan teljesíthetőek-e. Amennyiben nem, akkor már csak pár napjuk van lépni a vállalkozások, hogy milliókat spóroljanak a fel nem használt fejlesztési tartalékok után fizetendő kamatok miatt – hívja fel a figyelmet Márton Alexandra, az ICT Európa Finance Zrt. szakmai igazgatója.
A következő jogszabályváltozások érintik a HR rendszereket, illetve a bérszámfejtést 2023 elején: apasági szabadság, szülői szabadság, gondozói munkaidő-kedvezmény ezekre az időszakokra mekkora mértékű távolléti díj jár? Milyen igazolást kell adnia a munkáltatónak? Ezeket és a további változásokat foglalja össze a videóban a NEXON munkatársa.
A téma iránt érdeklődő olvasók bizonyára tudják, hogy hamarosan a MOL érdekeltségi körébe tartozó koncessziós társaság veszi át az Állam hulladékgazdálkodási feladatait. Ebből következően több módosítás történt a hulladéktörvényben, amelyek egy része már 2023. január 1-jén hatályba lépett, egy része pedig 2023. július 1-jén lép hatályba. A jelen bejegyzésben ismertetünk néhány fontosabb módosítást.
A házasság felbontásának jogi vonatkozásait rendezi a – már nem is annyira új – Ptk. és a családjogi törvény (Csjt.), mely a korábbi szabályozásnak megfelelően fenntartja az ún. feldúltság elvét. Az európai országokban a bontás megengedett, ugyanakkor a különböző jogrendszerek bontójogi megoldásai nem azonosak.
2022-ben 2,92 milliárd euró értékben szabtak ki GDPR-bírságot Európában, amely több mint kétszeres növekedést jelent az előző évi büntetések összértékéhez képest – derül ki a DLA Piper által publikált globális tanulmányból. A riport, amellett, hogy összegzi és bemutatja a tavalyi évben Magyarországon, valamint további 30 európai államban kiszabott GDPR-bírságok mértékét, átfogó képet ad a végrehajtási trendekről és betekintést enged a várható fejleményekbe is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) frissítette honlapján a végelszámolási, illetve a kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalókról szóló információs füzetét.
Több apaszabadságot, a munkaadóknak viszont jelentős plusz terheket jelentenek azok a munkajogi törvények, melyek január első napján léptek életbe. A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők üdvözölték a döntést, de egyetértenek abban is, hogy a munkáltatókat több esetben hátrányosan érinthetik az új szabályok.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: „Tpvt.”) az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvény főszabályként 2023. január 1-jei hatállyal jelentős mértékben módosította. Először is módosultak az összefonódások bejelentési küszöbszámai. A korábbi tizenötmilliárd forintos küszöbérték húszmilliárd forintra, míg a korábbi egymilliárd forintos küszöbérték egymilliárd-ötszázmillió forintra emelkedett. Újdonság az is, hogy a korábban az ötmilliárd forintos bejelentési küszöbérték alá eső összefonódást (Tpvt. 24. § (4) bek.) már nem kötelező bejelenteni a GVH-nak.
A budakalászi önkormányzat úgy döntött, belépőjegyenként 200 forintos települési adót kell fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akik felkeresik a Budakalász területén található tavakat és ott valamelyik szolgáltatónál belépőjegyet váltanak. Tavaly év végén a XVIII. kerület is tervezte, hogy bevezetne január 1-jétől egy légiutas adót; ez utóbbiról azóta semmilyen új információ nem látott napvilágot. A Niveus Consulting Group összefoglalta, hogy a fentiekből mi valósítható meg jogszerűen, illetve mi nem.
A Kúria egyik ítélkező tanácsa egy, a közelmúltban tárgyalt földforgalmi ügyben észlelte, hogy az ügyben más jogi álláspontot képviselne a földforgalmi törvény szerinti helyben lakó fogalmával kapcsolatban, mint amilyen értelmezés a korábban közzétett eseti döntésekből kiolvasható volt. Az ügyet tárgyaló ítélkező tanács ezért jogegységi eljárást indított, és kérte a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsát, hogy adjon egységes, a bíróságok számára irányadó jogértelmezést.
Nem kapnak választ a Fertő tó Barátai a megnövelt beépítéssel kapcsolatos kérdéseikre – mondta Major Gyula, az egyesület elnöke. A Greenpeace megy a Kúriára az ügyben, ha kell, még tovább is.
Katás fodrász az általa bérbe vett üzlet fodrászszékeit bérbe adná. Milyen adózás mellett teheti ezt meg? Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Már elérhető az a nagyszabású törvénytervezet, amely egy tudatosabb építőipart hozna létre Magyarországon. Ezt várhatóan februárban nyújtják be a parlamentnek.
Kényszertörlés alatt lévő cég bocsáthat-e ki számlát és befogadhatja-e azt megrendelője? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt. A kérdés részletesen így szólt: Két cég 2022. szeptemberben szerződést kötött villanyszerelési munka elvégzésére. A kivitelező cég 2022 novemberében kényszertörlési eljárás alá került, de adószámát nem törölték.
A magyar cégek sokszor értékesítenek terméket az Európai Unió más tagállamaiba, ami bizonyos feltételek mellett a közösségen belüli áfamentes lehet. Az egyik ilyen feltétel, hogy a termék kiszállítása más tagállamba tényleg megtörtént, és ezt hitelt érdemlően igazolni is tudják az értékesítők.
Befejeződött az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi számlagyára elleni nyomozás. A nyomozati iratok csaknem 200 ezer oldalt tettek ki, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
2022-ben 2,92 milliárd euró értékben szabtak ki GDPR-bírságot Európában, amely több mint kétszeres növekedést jelent az előző évi büntetések összértékéhez képest.
Több járműkategória is bekerült az időszakos vizsgálat kötelezettjei közé. A járműkategóriák megnevezését, a járműbe szerelt e-segélyhívó időszakos megvizsgálását, valamint a járművek, járműalkatrészek típusjóváhagyását is érinti az építési és közlekedési miniszter frissen megjelent rendeletmódosítása a Magyar Közlönyben.
Egy Linkedin posztból indult el egy kommentfolyam, majd Jobangel nálunk, a HR Portálon fejtette ki a véleményét a munkahelyi zaklatás, megfélemlítés kezeléséről. Felvetődött a HR felelőssége és az is, hogy ki és miért nem mer nekimenni a munkahelyi közösséget megmérgező vezetőnek. Dr. Michelberger Beáta ügyvéd jogi szempontból ad útravalót.
Magyar Helsinki Bizottság szerint egyértelmű videós bizonyítékai voltak annak, hogy a rendőrök törték el egy tanárnő a vállát, miközben meg volt bilincselve. A sértett a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mivel kifogásolta az ügyészség eljárását. A strasbourgi bíróság ítéletében nem csak a tisztességes nyomozás hiányát rója fel a magyar államnak, hanem azt is megállapítja, hogy csakis a túlzott erőszak következménye lehetett a tanárnő sérülése.
