Atomfegyverek a nemzetközi jogban
Pár nappal ezelőtt Vladimir Putin nyilvános beszédet intézett az orosz Emberi Jogi Tanácshoz annak éves gyűlésén, melyben arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy Oroszország ‘nem bolondult meg’, és sosem folyamodna elsőként az atomfegyverek bevetéséhez – azokat kizárólag önvédelmi céllal használná.[1] Bár köztudott, hogy az orosz retorikában az önvédelem sajátos értelmezéssel bír – elég az Ukrajna ellen folytatott háború legitimációs kísérleteire nézni –, az ilyen és ehhez hasonló közleményeket hallva felmerül a kérdés, hogy vajon miért ragaszkodik Putin görcsösen az önvédelem narratívájához: elképzelhető-e, hogy egy legitim önvédelmi helyzetben lévő állam jogszerűen vessen be atomfegyvereket? Az alábbiakban röviden áttekintjük a jelenleg fennálló globális nukleáris rendszert, majd pedig megkísérlünk választ adni arra a kérdésre, hogy vajon minősülhet-e nemzetközi jogilag jogszerűnek az atomfegyverek katonai célú használata, és ha igen, milyen feltételekkel?