Hírfolyam


2016-05-05

A legsúlyosabb ítéletet hozták a csepeli gyilkosságok ügyében

Tényleges életfogytiglanra súlyosította az öt halálos áldozatot követelő csepeli hajléktalangyilkosságok elsőrendű vádlottjának, a szerb állampolgárságú B. Dragannak a büntetését szerdán jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlottat szintén életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, őt a leghamarabb – az elsőfokú ítéletben szereplő 30 év helyett – 40 év múlva helyezhetik feltételesen szabadlábra. Az ítélőtábla több más vádlott esetében is súlyosította a Fővárosi Törvényszék korábbi döntését.

2016-05-05

Magyarország ENSZ emberi jogi felülvizsgálata

Trócsányi László igazságügyi miniszter vezette delegáció mutatta be Magyarország emberi jogi helyzetét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtti, úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) során 2016. május 4-én Genfben. Az ötévente esedékes eljárás keretében a tárcavezető ismertette a Tanács előtt hazánk emberi jogi helyzetét, valamint a legutóbbi 2011-ben kapott ajánlások teljesítését.

2016-05-05

Hatalmas baki: hibás a benyújtott törvényjavaslat

Szó szerint hibás az a jövedéki adó módosításáról szóló törvényjavaslat, amely kedden délután került fel az Országgyűlés honlapjára. A dokumentumban ugyanis 6 oldalon összesen 17-szer szerepel a "Hiba! A hivatkozási forrás nem található." figyelmeztetés.

2016-05-05

Jön a magyar Google-adó

A Google-adó is szerepel a jövő évi adócsomagról szóló javaslatban. A kormány a reklámadó kiegészítéseként nyújtotta be a módosítást, ami lehetővé tenné a közteherfizetést elmulasztó világcégek megbírságolását. Az elképzelés megvalósíthatóságában kételkednek a szakemberek.

2016-05-05

Törvényjavaslat született a szerzői jogok közös kezeléséről

Törvényjavaslatot nyújtott be a szerzői jogok és az ahhoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről a kormány. Az előterjesztés a vonatkozó európai uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba és a zeneművek online felhasználásának engedélyezési szabályaira is kitér. Az irányelv egyrészt minimum követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, hogy fejlessze ezek demokratizmusát és átláthatóságát, másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő, több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit - szerepel a beadvány általános indoklásában.

2016-05-05

Olcsóbb lehet az albérlet jövőre az ingázóknak

Az új – még el nem fogadott szabályokat tartalmazó – adócsomag tartalmazza, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozó alkalmazottaknak adott lakhatási támogatás adómentes lehet, emellett a munkáltató adókedvezményt is kaphat. A javaslat fehérítheti az albérletpiacot, valamint drágulást is hozhat, mindezt úgy, hogy a bérlők által fizetett összeg nem feltétlenül növekszik. A lakást bérbe adó magánszemélyek is választhatnák az átalányadózást, azonban ennek mértéke egyelőre nem ismert.

2016-05-05

Egyetért-e ön azzal... de mivel is?

Amellett, hogy alkotmányellenes, gyakorlatilag sincs sok értelme a migránskvótás népszavazásnak, még ha a Kúria szentesítette is azt. A Kúria a konkrét tanácsi határozatra mint másodlagos uniós jogforrásra vonatkoztatta a kérdést, és első körben megállapította, hogy a másodlagos uniós jog önmagában nem jelent tiltott népszavazási tárgyat. Igen ám, de ennek csak előre van értelme, utólag már nem! A konkrét, 120 ezer migráns elosztásáról szóló tanácsi határozat már megszületett, és jelen állás szerint hatályban van. Vagyis nem képezi a magyar Országgyűlés hatáskörét. Az ügyben persze folyamatban van egy semmisségi eljárás az Európai Bíróság előtt, így még az is kiderülhet, hogy tényleg nem volt kompetenciája erről egyedül döntenie a Tanácsnak, és a határozat érvénytelen. Amíg azonban ezt nem mondja ki a luxembourgi bíróság, addig értelmetlen tagállami népszavazást tartani a kérdésről. Sőt, utána is csak annyiban lenne értelme, hogy ha a bíróság rendes jogalkotási eljárásba utalná a kérdést, akkor legfeljebb arról népszavazhatnánk, hogy a Tanácsban miként szavazzon a magyar kormány.

2016-05-05

Költségvetési salátatörvényben változik a munka törvénykönyve

Ellentmondásos helyzetben jelent meg tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabálytervezete, mely meglehetősen racionális és kiegyensúlyozott módon végezte volna el a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szükséges korrekcióját. Figyelembe vette a Kúria javaslatát a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályainak a szigorítására, egyértelműsítette, hogy valamennyi munkavédelmi képviselő felmondási védelem alatt áll, könnyítette volna a hatályban lévő kollektív szerződéshez való csatlakozás lehetőségét, illetve minimális mértékben a köztulajdonban álló munkáltatók szabályozásához is hozzányúlt volna. Az Országgyűlés elé most benyújtott törvényjavaslatban azonban ezek közül már egyetlen terület sem szerepel. Mit is tartalmaz akkor a T/10536. számú költségvetési salátatörvény?

2016-05-05

Ptk.-módosítás – Változnak a zálogjog szabályai a törvényjavaslat szerint

A két éve életbe lépett Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésnek, a javaslat főként a zálogjog alapvető átalakítását célozza, továbbá tartalmaz kisebb változtatásokat például a szülőtartással vagy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelősségével összefüggésben is. A parlament honlapján olvasható javaslat szerint a módosítások indoka, célja zálogjogi területen a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez, továbbá az uniós szabályoknak megfelelés, más területeken – például a szülőtartás intézményénél – pedig az alaptörvény rendelkezéseinek átültetése. A javaslat a hitelbiztosítékoknál visszaállítaná az új kódex által bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot. A javaslat kitér arra is, hogy az önálló zálogjog újraszabályozásánál ki kellett küszöbölni az új Ptk.-t megelőző szabályozás hiányosságait, így például a “zálogkötelezettre nézve jelentős kockázatot rejtő kétszeres teljesítés veszélyét”.

2016-05-04

Még idén hatályba léphet a történelmi jelentőségű éghajlatvédelmi megállapodás

A Párizsi Megállapodás megfelelő keretet biztosít 2020 utánra a világméretű és magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is. Az egyezmény kihirdetéséről szóló törvénytervezetet 2016. május 3-án nyújtotta be az Országgyűlés elé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Párizsi Megállapodás jogi kötőerővel rendelkezik, amely biztosítja, hogy minden aláíró betartsa vállalásait a közös éghajlatvédelmi cél elérése érdekében. Az egyezmény legitimációját erősíti, hogy kettős hatályba lépési feltételhez kötött: legalább 55 Részes Félnek kell ratifikálnia, akik összesen a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelősek. A ratifikációt jelentő jogi dokumentumot mindeddig 15 ország nyújtotta be, így a globális éghajlatvédelmi megállapodás további 40 állam csatlakozása után léphet életbe előreláthatólag még 2016-ban.

2016-05-04

A hágai törvényszék felmentette Vojislav Seseljt - Az ügyészség fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen

Seselj ellen a törvényszék ügyészsége háborús és emberiesség elleni bűnök miatt kilenc pontban emelt vádat. A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések. A vádhatóság beadványában arra kérte a bíróságot, hogy fogadja be a felmentő ítélet elleni fellebbezést és nyilvánítsa bűnösnek a Szerb Radikális Párt elnökét, vagy rendelje el a per újratárgyalását.

2016-05-04

Változtatna a határon lefolytatott eljárásokon a belügyminiszter

Törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek a belügyminiszter a "határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosításáról". Ha elfogadják a módosítást, akkor gyorsabbá válhatnak a most is alkalmazható eljárások.

2016-05-04

Benyújtották a jövő évi büdzsét megalapozó törvényjavaslatot

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2017-es költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot kedden. A parlament honlapján olvasható javaslat első három fejezete a jövő évi központi költségvetésről szóló - az Országgyűlésnek a múlt héten benyújtott - törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. Ebben a három fejezetben a stabilitási és az államháztartási törvény mellett további 40 törvényt módosítanának. A javaslat negyedik fejezetében egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai és tartalmi deregulációjára tesznek javaslatot, ami 37 törvény módosítását és hat törvény hatályon kívül helyezését jelenti. Az előterjesztés szabályozza azt is, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat nem ismerhető meg: az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Mint írták, az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket.

2016-05-04

Csökkenő áfa, növekvő jövedéki adó - a parlament előtt az adócsomag

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden benyújtotta az Országgyűlésnek az adócsomagot, amely - ha a parlament elfogadja - jövőre több ponton is csökkenti a közterheket, ennek köszönhetően jelentős összeg marad a lakosságnál. Az üzemanyagok jövedéki adóját a kőolaj világpiaci árához kötnék, az ebből származó bevételt az utak - elsősorban az alsórendű utak - felújítására költené, és nőne a dohánytermékek jövedéki adója.

2016-05-04

Miért akarja a kormány, hogy a diákmunkások kevesebbet keressenek?

Már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amely szerint az iskolaszövetkezetek tevékenységét a munka törvénykönyve helyett a szövetkezeti törvény szabályozná. Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos jegyzi a javaslatot, ami szerint több mint 130 ezer diák csak statisztikailag lenne munkavállaló, de jogilag nem. A javaslat szerint a diákok nem munkavállalók lennének, hanem a Polgári Törvénykönyvnek megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznának. Ezzel foglalkoztatásuk kikerülne a munka törvénykönyvének hatálya alól, így a szövetkezeti törvény szabályozása lenne érvényes. Eltűnik a különbségtétel a fiatal és a nem fiatal munkavállalók közt. Nem érvényesülni például a nyolc órás foglalkoztatási korlát vagy a több jogviszonyra kiterjedő összeszámítás. A diákok kikerülnek bármiféle kollektív szerződés lehetőségének a hatálya alól, és nem lesznek automatikusan kötelezve a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatra. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve csorbul.

2016-05-04

Szavazás levélben - Áprilisi Ab-mustra

Az Alkotmánybíróság legfrissebb ügyforgalmi statisztikája szerint 2016 első negyedévében 94 ügyet fejeztek be, ebből 27-et érdemi határozattal. (2015 első három hónapjában 79 ügyet zártak le, köztük 16-ot érdemi határozattal.) A befejezett ügyekből 65 alkotmányjogi panasz, 24 bírói kezdeményezés, míg kettő-kettő előzetes, illetve utólagos normakontroll volt. (A múlt év azonos időszakához képest több mint duplájára nőtt a bírói kezdeményezések száma!) Az alkotmánybírák megsemmisítettek két jogszabályi rendelkezést és négy bírói döntést, egy-egy ügyben pedig alkotmányos követelményt, illetőleg megsemmisítés nélkül alaptörvény-ellenességet állapítottak meg. Március végéig főtitkári előkészítő eljárás során 125, egyesbírói végzéssel 63 ügyet fejeztek be. A 2016. január 1-én folyamatban maradt és március 31-ig indult ügyek száma összesen 326 volt.

2016-05-03

Húsz évet kaphat Budaházy

Majdnem húszéves fegyházbüntetést indítványozott az első- és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak az ügyész a terrorcselekmények vádjával folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken hétfőn.

2016-05-03

Zöld jelzést kapott a Kúriától Orbán népszavazása

A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület ugyanis kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés, illetve, hogy egyértelmű-e a kérdés. A Kúria rögzítette: az NVB által hitelesített kérdés a másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredőek között nem vonható párhuzam - szögezték le, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe és így tiltott tárgykörbe. A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik. A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék.

2016-05-02

Megint a pálinka miatt indít eljárást az Unió

Megszüntette tegnap az Európai Bizottság (EB) a pálinka jövedéki adója miatt még 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást, egyben egy újat is indított szintén a szeszes italok miatt. A Bizottság azt követően döntött az Európai Bíróság előtt is tárgyalt pálinka ügy lezárása mellett, mert a 2016. január elsején elfogadott új jövedékiadó-törvényt összhangban lévőnek találta az uniós szabályokkal, s ezzel az Orbán kormány gyakorlatilag beismerte a pálinka szabadságharc végleges vereségét.

2016-05-02

Állatkínzás miatt már két letöltendő börtönbüntetést szabtak ki az idén a fővárosban

Az idén már két letöltendő szabadságvesztést szabtak ki a fővárosban állatkínzás miatt - ismertette Póta Péter, a Fővárosi Bíróság szóvivője pénteken a témában tartott sajtótájékoztatón. Az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése, 2013 óta a Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon indult 23 büntetőeljárásból 11-ben született elsőfokú ítélet, melyből hét első fokon jogerőre emelkedett, kettő másodfokon lett jogerős, további kettő pedig folyamatban van. A Fővárosi Bíróság annak apropóján közölte az állatkínzásokkal kapcsolatos eljárások adatait, hogy az igazságügyi tárcánál állatvédelmi szervezetekkel konzultációsorozat kezdődött a szabályozással kapcsolatban.

Tételek: 2481 - 2500 / 3865 (194 oldal)
  • munkajog
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.