Hírfolyam


2016-01-26

Gulyás: jó esély van az alkotmánybírák megválasztására

Jó esélyt lát az alkotmánybírák konszenzusos megválasztására Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, aki a Rádió Orienten rámutatott, hogy a 15 fős Alkotmánybíróság akár 10 taggal is elláthatja feladatát, így ha a mostani egyeztetések nem járnak eredménnyel, a taláros testület még akkor is működőképes maradna. A következő alkotmánybíró kiesése csak 2018-ban esedékes, és az Alkotmánybíróság akár 10 taggal is funkcionálhat, tehát ha a következő országgyűlési választásokig sem sikerül a kérdést dűlőre vinni, a testület működése – ha foghíjasan is, de - biztosított. Ebben az esetben ugyan az országgyűlés mulasztásos törvénysértést követne el, de „ilyen korábban már többször is volt” - emlékeztetett Gulyás Gergely.

2016-01-25

A Btk. rejtett titkai

Számtalan „rejtett titka” van a 2013. július 1-jén hatályba lépett új Btk.-nak, amely az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve. Cikkünkben a 465 paragrafusból álló jogszabály legérdekesebb rendelkezéseit és összefüggéseit vettük górcső alá.

2016-01-25

Bírósági döntéseket vizsgál az Alkotmánybíróság

Hat beadvánnyal foglalkozik az Alkotmánybíróság 2016. január 25-i teljes ülésén, amelyek között a többség bírósági ítéletek elleni panasz.

2016-01-25

Magánvagyonukkal felelhetnek a kft.-tagok a törzstőkeemelés elmulasztásáért

Ha nem emelik fel a kft.-k az előírt 3 millió forintra törzstőkéjüket, a tagok magánvagyonukkal is felelhetnek a társaság tartozásaiért, és nem vehetnek fel osztalékot - mondta Balsai István ügyvéd az M1-en. 2016. március 15-ig kell megemelni a törzstőkéjüket a 2014. március 15. előtt alapított kft.-knek, illetve legalább meghatározni a társasági szerződésben az emelés dátumát. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást is indíthat, aminek bírság is lehet a vége.

2016-01-25

Tavaly huszonnégyszer adott kegyelmet a köztársasági elnök

Tavaly huszonnégy esetben kegyelmezett meg Áder János köztársasági elnök a 816 benyújtott kérvényből - számol be az Igazságügyi Minisztérium (IM) kegyelmi főosztályának legfrissebb statisztikájára hivatkozva a Magyar Nemzet pénteki száma. Az arány 2,9 százalék, két éve még csak fél százalék, azaz négy elítélt örülhetett az elnöki kegyelemnek a 753 kérelmezőből. A lap felidézi, hogy a kérvényt az Igazságügyi Minisztériumnak kell benyújtani, ami alapján előterjesztés készül az államfő számára. Az elnök döntése után azt még az igazságügyi miniszternek ellenjegyeznie kell, csak ezután válik jogerőssé.

2016-01-22

Törvénytervezet az igazságügyi szakértőkről

Megjelent az igazságügyi szakértőkről szóló törvénytervezet a kormány honlapján. Jelenleg külön-külön törvény szabályozza az igazságügyi szakértők tevékenységét és az igazságügyi szakértői kamarát, a tervezet a kettőt együtt kezeli és számos új elemet is beépít. A tervezet indoklása kiemeli a főbb problémákat, ezek körébe tartozik például, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, a kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről. A szakértőkre vonatkozó, a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges minőségbiztosítási rendszer sem megfelelő. A tervezet január 26-áig véleményezhető.

2016-01-22

Nehéz pert nyerni az adóhivatal ellen

Már a korábbi években is nagy arányban, 70 százalékban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyerte az adóhatóság ellen indított pereket, tavaly ez az arány csaknem 80 százalék volt - írta csütörtöki számában a Magyar Idők.

2016-01-22

Csok - Két új rendelet foglalja majd össze a szabályokat

A kormány február 3-án két új rendeletben foglalja majd össze az otthonteremtési program szabályait - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Lázár János elmondta: az egyik rendelet szól majd a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről. A szerdai kormányülésen az elvi döntések születtek meg a várható könnyítésekről. A miniszter ennek alapján megerősítette, hogy a kormány eltörli a 30 millió forintos ingatlanérték-határt és a tulajdoni korlátot. Azok a "bürokratikus szabályok" is megszüntethetők, amelyek a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását írják elő - tette hozzá.

2016-01-22

Strasbourg és a magyar ügyek

Száznál is több Magyarországot érintő eljárás ért véget tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt – derült ki az igazságügyi tárca tájékoztatásából. Az elbírálásra váró ügyek száma eközben ezres nagyságrendű. A legtöbben a perek elhúzódása, illetve a fegyintézetek körülményei miatt fordulnak Strasbourghoz, de az élet számos más területéről is rendszeresen érkeznek beadványok. Negyven ítéletnél is több és csaknem hatvan egyezséget hozó határozat született tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt futó, Magyarországot érintő ügyekben – tájékoztatta lapunkat az Igazságügyi Minisztérium. A strasbourgi testület tavaly július 1-jéig 138 kérelmet küldött észrevételezésre a kormánynak. Ennél tehát csak több lehet az elbírálásra váró esetek száma, ám arról, hogy pontosan mennyi, a tárca nem közölt adatot. Legutóbb, tavaly nyáron egyébként azt közölték: 2450 hazánkkal szemben benyújtott kérelem vár arra, hogy az EJEB elé kerülhessen. Olyan sok a beadvány, hogy egy ideje külön magyar ügyosztályt állítottak fel a bíróságon, de a feldolgozás ennek ellenére lassan halad.

2016-01-21

Uniós főtanácsnok: ellentétes a közösségi joggal a büntetőítéletek elismerésére vonatkozó magyarországi szabályozás

A magyar jog szerint a külföldi büntetőítélet bűnügyi nyilvántartásba vételére csak az ítélet magyarországi elismerésével kerülhet sor, amihez viszont szükséges annak lefordítása. Az eljárás lefolytatását végző törvényszéknek ezzel kapcsolatban az a kérdése merült fel, hogy a magyar államnak vagy az elítéltnek kell-e állnia a fordítás költségeit. A szerdán kihirdetett indítvány szerint a fenti határozatok értelmében a külföldi ítéletek bűnügyi nyilvántartásba vételére nem a magyar jog szerinti eljárás keretében kell sort keríteni, hanem az ítélethozatal szerinti tagállam által az ECRIS keretében továbbított információk alapján.

2016-01-21

2018-tól csak taxisok uberezhetnek Magyarországon

A közösségi alapon szerveződő szolgáltatások betiltása nem járható út, ahogyan az sem, hogy a demonstrálók a munkaeszközeikkel bénítják meg a városi forgalmat - véli több szakértő. 2018. január 1-jén azonban hatályba lép az új taxirendelet, amely előírja, hogy csak taxisok uberezhetnek Magyarországon. Az új rendelet a taxisokra vonatkozóan szigorú szabályokat ír elő.

2016-01-21

Tasnádi: kiválóan végezte munkáját a büntetés-végrehajtás tavaly

A büntetés-végrehajtás szakszerűen, törvényesen és kiválóan végezte a munkáját tavaly - így értékelte a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára a szervezet tevékenységét szerdán Budapesten. Szólt arról is, hogy az Európai Bíróság több elmarasztaló döntést hozott és kártérítést ítélt meg raboknak a börtönök túlzsúfoltsága miatt, a kormány ezért elszánt a további férőhelybővítés mellett és idén is folytatódnak az ezzel összefüggő munkálatok. A büntetés-végrehajtás tájékoztatása szerint négy intézetben kezdődött meg a bővítés, ezen kívül az önkormányzati telekpályázat eredményeképpen a következő években Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón egy-egy ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig.

2016-01-21

Csok: eltörölték a 30 milliós értékhatárt

A kormány szándéka szerint új lakások vásárlásánál, illetve építésénél nem lesz a csok 10 millió forintos kedvezményes hitelének feltétele az, hogy az ingatlan értéke 30 millió forint alatti legyen - mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára szerdán, Budapesten. A kormány az igénylési feltételek között a társadalombiztosítási jogviszonyhoz és a munkaviszonyhoz mindenképpen ragaszkodik, a többi kritériumot könnyítette, hogy a kedvezmények minél több családhoz jussanak el. A kormány szerdán a kamattámogatott hitelnél is eltörölte a 30 millió forintos értékhatárt új lakások vásárlásánál, illetve építésénél.

2016-01-21

Nem hitelesítette a Kúria a népszavazási kérdéseket

A Kúria megtagadta az olimpiával, valamint a Városligettel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését, megváltoztatva ezzel a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) határozatait - tájékoztatta a legfőbb bírói fórum szerdán az MTI-t. Az olimpia megrendezésével kapcsolatban a Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat már döntött a pályázaton való részvételről és az erről szóló szándéknyilatkozatát megküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A Kúria megtagadta a kérdés hitelesítését a Városliget megújításával összefüggésben kiírandó fővárosi szintű népszavazás ügyében is. A bírói fórum megállapította, hogy az adott kérdést a 2013. december 24-én hatályba lépett, a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény szabályozza, fővárosi szintű népszavazás pedig nem alkalmas törvény hatályon kívül helyezésére.

2016-01-21

A Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülést tartott a Polgári Törvénykönyv esetleges módosításáról

A jogi személyek könyve (kógencia v. diszpozitivitás), a szerződéses biztosítékok (különösen a zálog), valamint a pénzügyi szerződések jelentik azt a három csomópontot, amelyekkel kapcsolatban az IM a Ptk. módosítását tervezi. Erről vitáztak gyakorlati szakemberek és a tudomány képviselői a Jogász Egylet szervezésében. A Magyar Jogász Egylet 2016. január 18-án – az Igazságügyi Minisztérium felkérése alapján – vitaülést tartott a 2013-as Polgári Törvénykönyv esetleges részleges módosításáról.

2016-01-20

Miért pont most kellett elvinni Rohacot?

A Kékfény több interjút is készített az elmúlt napokban arról, van-e összefüggés a magyarországi merénylettel gyanúsított Jozef Hamala holttestének előkerülése és Jozef Rohac Szlovákiába szállítása között. Kérdés, ha egy egyszerű pszichiátriai vizsgálatról van szó, miért kellett kivinni, hiszen ilyen vizsgálat valószínű, itthon is elvégezhető. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője közölte, a külföldi társbíróság garanciát vállalt arra, hogy a vádlottat határidőben visszahozzák Magyarországra, illetve biztosították, hogy nem fog megszökni, és nem helyezik szabadlábra. Az ideiglenes átadás öt hétre szól, január 11-től, február 22-ig.

2016-01-20

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara állásfoglalása a Polgári Törvénykönyv felmerült módosítási lehetőségéről

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményben reagál Vékás Lajos professzor napokban nyilvánosságra hozott,Trócsányi László igazságügyi miniszternek címzett nyílt levelére a Polgári Törvénykönyv felmerült módosítási lehetőségeiről. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara leszögezi: az új Polgári Törvénykönyv megszületése a 2013-as év kiemelkedő eseménye volt, a modern magyar jogtörténet mérföldköve. Hosszú munka előzte meg, s egy vitathatatlanul nagyszerű, kiemelkedő magánjogi alkotás jött létre. Az új Ptk. nemcsak újszerű megoldásokat tartalmaz, de tagadhatatlanul érződik a résztvevők kreativitása, jobbító szándéka és az az alaposság, amellyel a bírói gyakorlatot kívánták a kódex részévé tenni. A MOKK számára a közhitelesség fenntartása, elérhetővé, átláthatóvá és megérthetővé tétele a legfontosabb, így sem érzelmi, sem elvi alapú kijelentések, nyilatkozatok mentén nem tud, és nem kíván reagálni felvetésekre.

2016-01-19

Az ügyészség adatkezelési tevékenysége az Alkotmánybíróság előtt

Az Alkotmánybíróság 2016. január 19-i ülésén többek között bírósági állásfoglalások elleni beadványokkal, valamint az ügyészségről szóló 2011. évi törvény alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéssel foglalkozik.

2016-01-19

Darák Péter szerint a Kúria megállapítja és megújítja a jogot

Darák Péter szerint most, amikor az eljárási törvények újrakodifikálása zajlik, különösen fel kell hívni a figyelmet a Kúriának erre a kettős eszközrendszerére, arra, hogy önmagában az utólagos megállapítások, elvi tételek nyilvánosságra hozatala nem oldja meg az adott ügyben konfliktusba került polgárok ügyeit. Az elnök hangsúlyozta: a kutatás és az elméleti megállapítások megkívánták, hogy a Kúria a Legfelsőbb Bírósághoz képest új módszerekhez folyamodjon, és ezek kibővítették azoknak a jogalkalmazói szempontoknak a körét, amelyeket mindennapos tevékenysége során érvényesít.

2016-01-19

Szakmai vitára van szükség az új Ptk. módosításáról

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) esetleges módosításával kapcsolatos szakmai vitát szorgalmazott a hatálybalépés óta eltelt kevesebb mint két év során felmerült problémák miatt Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára a Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülésén. A szakember többek között a zálogjog, az új hitelbiztosítási nyilvántartás, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelőssége kérdésében érvelt a módosítás szükségessége mellett. Szerinte ezeket indokolhatják egyrészt a gazdasági életnek, a gazdasági társaságok működésének, a hitelezésnek és a jelzálogpiac működésének igényei, másrészt az, hogy egyes rendelkezések megfogalmazása pontatlan, nehezen értelmezhető. A kérdés az, hogy vajon a felmerült problémák jogértelmezéssel megoldhatók-e vagy jogalkotási lépésekre van szükség, és ha igen, mikor. Meg kell-e várni, amíg a bírósági joggyakorlat fél évtized elteltével bebizonyítja, hogy nem képes egyes jogszabályhelyeket alkalmazni, vagy ha ez már sejthető, akkor érdemes-e már hamarabb is hozzányúlni a kódexhez – vetette fel.

Tételek: 2481 - 2500 / 3477 (174 oldal)
  • akr_kp
Copyright © 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.