1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00

Hírfolyam


2017-04-26

Jogellenesen mondtak fel a Zsolnay egykori dolgozói

Jogellenesen mondott fel a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. csaknem százhúsz egykori dolgozója tavaly, ezt a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megerősítette hétfői nem jogerős döntésében - közölte a vállat jogi képviselője kedden az MTI-vel. A dolgozók képviselője az ítéletet úgy kommentálta, hogy a bíróság szerint megalapozott volt a munkavállalók felmondása, de nem érte el a rendkívüli felmondáshoz szükséges "súlyosságot"; a döntés ellen fellebbezni fognak.

2017-04-26

Fideszes képviselő ellen emelt vádat a Főügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselővel és hat társával szemben a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság az országgyűlési képviselőt bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja - közölte a főügyészség vezetője kedden az MTI-vel.

2017-04-26

Vizoviczki-ügy – Az elsőrendű vádlott az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét a költségvetési csalás vádjában

Az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét Vizoviczki László a Fővárosi Törvényszéken hétfőn abban a büntetőperben, amelyben vendéglátó-ipari tevékenységgel összefüggő sok száz milliós költségvetési csalással vádolta meg az ügyészség. Korábban az eljárás során a védelem kifogásolta többek között azt, hogy a vádhatóság a cégek közterheinek kalkulálásakor csak a bevételekkel számolt, a kiadásokkal nem, a magyar vendéglátóipar hétköznapi valóságától teljesen idegen szemlélettel ítélte meg az elsőrendű vádlott befolyása alatt álló cégcsoport tevékenységét, a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány pedig nincs számszerűsítve.

2017-04-26

Elutasította a kétfarkúak népszavazási kérdéseit az NVB

Hét népszavazási kezdeményezést utasított el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén egyebek mellett egyértelműségi problémákra és arra hivatkozva, hogy nem lehet tréfát űzni a jogintézményből. A hét elutasított kérdésből hármat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyújtott be.

2017-04-26

Helyettes államtitkár: nem kell plusz orvosi vizsgálat a siketek és nagyothallók jogosítványhosszabbításához

Egy rendeletmódosítás nyomán a siketeknek és nagyothallóknak is elég lesz a szokásos egészségi alkalmassági vizsgálaton részt venni, amennyiben azt a jogosítvány meghosszabbításáért kérik – számolt be az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár kedden sajtótájékoztatón.

2017-04-26

Törvény készül az ingyenplakátolás ellen

Még a héten benyújtja az Országgyűlés elé a pártok tiltott támogatásáról szóló javaslatát a Fidesz, annak érdekében, hogy a politikai tömörülések a reklámhordozókat csak piaci áron vehessék igénybe – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a budapesti sajtótájékoztatóján. Kósa Lajos elmondta: a törvénymódosítás célja, hogyne valósulhasson meg burkolt párttámogatás azzal, hogy piaci ár alatt kapják meg a plakáthelyeket a tömörülések.

2017-04-26

Iskolai buszoztatás: törvényt módosítanak, hogy a Kliknek ne kelljen kártérítést fizetnie

A tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset után a kormány egyik első jogi lépése az lehet, hogy korlátozza az iskolák – ezzel együtt az állami fenntartó, a Klik – anyagi felelősségét arra az esetre, ha a külföldi utakon baj érné a diákokat. A buszos külföldi kirándulások előtt kötelező lesz személyre szóló balesetbiztosítást kötni – vagy a szülőnek, vagy az iskolának –, ez azonban furcsa módon nem vonatkozik a környező országokba tett kirándulásokra. Azt viszont kötelező lesz nyilvántartani minden diák személyi adatai között, hogy járt-e már a szomszédos országok magyarlakta területein.

2017-04-26

Mégsem mernek a munkaidőkerethez nyúlni

A munka törvénykönyve módosításáról szóló, az Országgyűlés előtt lévő javaslat visszavonását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága kedden. Az ülésen a képviselők a szakszervezeti vezetők meghallgatása után 11 igen szavazattal és 1 tartózkodással döntöttek a visszavonás mellett.

2017-04-26

3 millió eurós kártérítést fizethet a kormány a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek

Az új magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatban korábban megállapított jogsértések miatt hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítést ítélt meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Az új törvény miatt annak idején kilenc Magyarországon bejegyzett kisegyház is keresetet indított, meglátásuk szerint ugyanis sérültek a jogaik azáltal, hogy a szabályozás megfosztotta őket az egyházi státusuktól. A strasbourgi törvényszék 2014-ben megállapította, a jogszabály sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikkelyét - amely a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdéskörét szabályozza -, valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával foglalkozó 11. cikkelyben foglaltakat, de a kártérítés mértékéről akkor még nem született döntés. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a "bizniszegyházak" kiszűrésére - szögezték le.

2017-04-26

A sérelemdíj kapcsolata egy nem kívánt gyermekkel

A „gyermek mint kár” vonatkozásában a kártérítési perek a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) rendelkezései szerint kerültek elbírálásra. A bíróságok ennek keretein belül vizsgálat tárgyává tették a szülők, illetve a fogyatékos gyermek vagyoni és nem vagyoni igényeit. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatálybalépése azonban jelentős változást hozott, ugyanis megszüntette a régi Ptk. nem vagyoni kártérítését, és újdonságként a sérelemdíj került bevezetésre. Az új Ptk. 2:52. § (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A (2) bekezdés azt is rögzíti, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkezésének bizonyítására nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy a sérelem bekövetkeztét a jogalkotó a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért annak bizonyítására nincs szükség. Vajon ezen rendelkezés által kibővül azoknak a jogsértő magatartásoknak a köre, amelyek a sérelemdíj jogintézményével szankcionálhatók? Milyen személyiségi jogi sérelmek érhetik a szülőket egy nem kívánt gyermek fogantatása és születése kapcsán, ha az orvos felróható magatartása megállapítható?

2017-04-25

Túlzsúfoltság az európai börtönökben - Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése

Törekedni kell arra, hogy előzetes letartóztatásba csak indokolt és legvégső esetben kerüljenek gyanúsítottak, az európai börtönök legtöbbje ugyanis túlzsúfolt, az elhelyezés körülményein pedig a legtöbb esetben javítani kell - közölte az Európa Tanács kínzás elleni bizottsága (CPT) közzétett jelentésében.

2017-04-25

Semmit sem nyernek a rabok a börtönmunkával

Az ellátási költségek és egyéb tartozások levonása után a legtöbb rabnak gyakorlatilag semmi pénze nem marad a börtönben keresett munkabérből, ami nagy feszültséget szül, és sokan megtagadják a munkát - írta a Magyar Nemzet hétfői számában.

2017-04-25

Munkahelyi balesetet szenvedettek kaphatnak ingyenes jogi tanácsokat

Ingyenes jogi tanácsadást indít a munkavállalóknak a Munkástanácsok Országos Szövetsége, munkahelyi baleset és foglalkoztatással összefüggő betegség témában személyesen hetente egyszer, illetve elektronikusan folyamatosan lehet a szövetséghez fordulni - jelentette be Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

2017-04-25

Totális adatgyűjtésbe kezd a KSH

Szabad utat ad a kormány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatgyűjtésének: a jövőben a hivatal a személyes azonosítókkal együtt is megkaphatja az emberek adatait. A parlament előtt lévő, Semjén Zsolt által jegyzett indítvány szerint a hivatal egyebek mellett az egészségügyi- és a szociális ellátással, az adóval valamint az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos információinkhoz juthatna hozzá csonkítás nélkül.

2017-04-25

Sok a szabálytalan végrendelet, az örökös járhat rosszul

Száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet Magyarországon, pedig tíz százalékkal nőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint.Több százezer magyar végrendeletet egyáltalán nem látott közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas jogász, ezért kétséges, hogy ezek megfelelnek-e a törvényi elvárásoknak, ha egyáltalán előkerülnek. Budapesten százból több mint 90 esetben szinte biztosan megtámadják az érvénytelen vagy formailag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb. A MOKK becslése szerint 300 ezer lehet a házilag készült, otthoni fiókok mélyén heverő végrendeletek száma, melyeket nem látott közjegyző. Ezek jó eséllyel támadhatók. Tipikus hiba, hogy nincsenek számozva az oldalak, nincs minden oldal aláírva, valamint az, hogy olyan tanúval íratják alá a végrendeletet, aki maga is örököl.

2017-04-25

Komolyan belenyúlna az autósok életébe a kormány

Változnak a műszaki vizsgát érintő szabályok és a jogosítvánnyal kapcsolatos rendelkezések. A kormány honlapján két, közlekedéssel kapcsolatos rendelettervezet is megjelent. Az egyik kitér arra, hogy a jogosítvány jelenleg személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 65. életévüket betöltöttek esetében viszont határidő nélkül alkalmas. Szigorítja a rendelet a műszaki vizsgabiztosokra vonatkozó előírásokat is. Szintén új szabály, hogy a biztos díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez. Amennyiben a jármű műszaki állapota komoly vagy veszélyes hiányosságban szenved, akkor nem csak az üzemben tartó, hanem a járművezető is bírságolható, de ez utóbbi csak a bírságtétel 20 százalékát fizeti.

2017-04-24

Rendeletben szabályozzák a településképet az önkormányzatok

A településkép védelméről szóló törvény új feladatot adott a települési önkormányzatoknak, 2017. október 1-ig településképi rendeletet kell alkotniuk. A törvény 2016. júliusban jelent meg, 2017. januári módosításával lépett hatályba az a rendelkezés, mely szerint a települési önkormányzatoknak 2017. október 1-ig településképi önkormányzati rendeletet kell alkotnia. A településképi szabályozást a település teljes közigazgatási területére kell kiterjeszteni, az épített és természeti környezetre egyaránt. A településkép jogintézménye a településképi konzultációra, véleményezésre, bejelentésre, a településképi kötelezés szabályozására, a helyi érték védelemre, valamint a reklám, reklámfelületek helyi szabályozására is lehetőséget ad.

2017-04-24

Érdemes ellenőrizni a kamarai tagdíjak levonását az adóbevallásokban

Nem minden kamaraitagdíj-befizetés szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által elkészített szja-bevallási tervezetben, csak azokat tudja feltüntetni az adóhatóság, amelyekről adatot kapott - hívta fel a figyelmet a bevallástervezet ellenőrzésére a NAV az MTI megkeresésére.

2017-04-24

Nem tud a munkáltató munkát adni - Vajon jár-e a munkavállalónak munkabér

Az állásidő az az idő, amelyben a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a működési körében felmerült okból nem tesz eleget. Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e a munkavállaló részére munkabére?

2017-04-24

Rabszolgatörvényt akarnak?

Meghátrálásra kényszerült a kormány a Munka Törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításakor. Szakszervezeti kérésre kénytelen volt legalább lelassítani a munkaidőkeret 3 évre emelését tartalmazó javaslat parlamenti elfogadását. Rég látott elemi felháborodást váltott ki ugyanis a szakszervezetek körében a parlament gazdasági bizottságának a Mt. módosítására tett javaslata. Ennek alapján - ha a dolgozót nem hagyományos formában, hanem úgynevezett munkaidő keretben foglalkoztatják, akkor július 1-jét követően a munkáltatóknak elég lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval, hogy a túlmunkák után mennyi szabadidő vagy pénz jár neki. Az elszámolásnál azt is figyelembe kell venni, ha nincs elég megrendelés, és ezért a dolgozók kényszer-szabadságon töltenek heteket. Május 3-án érdekegyeztetést tartanak a kérdésről, a Liga és a Munkástanácsok már szöveges javaslatot is készített, de a munkába nem vonták be a versenyszféra legnagyobb tömörülését, a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ).

Tételek: 1 - 20 / 2666 (134 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.