1037 Budapest, Montevideo u. 14.
+36 1 340-2304 / +36 1 340-2305
H-Cs: 8:00-16:30, P: 8:00-15:00

Hírfolyam


2017-05-23

Több mint félmillióra büntettek egy párt néhány emoji miatt

A jövőben érdemes lesz kellő körültekintéssel küldözgetni a közösségi médiában, telefonon és levelezésben elérhető különböző szmájlikat. Egy izraeli párt 2200 dollár kifizetésére kötelezett a bíróság, miután egy hoppon maradt és morcos lakáshirdető beperelte őket azért, mert az egyezkedés során túlságosan pozitív töltetű üzeneteket kapott, ám mégsem került sor az üzletre. A bíró az ítéletében megjegyezte, hogy az üzenetek ugyan nem minősültek szerződéskötésnek a két fél között, de a szövegben elhelyezett szmájlik és emojik természetszerűleg olyan érzést keltettek a felperesben, hogy az alperesek ki fogják venni a meghirdetett albérletet. A bíró az indoklásban továbbá azt is kiemelte, hogy még az utolsó megkeresés is tartalmazott szmájlikat, amik azt sugallták, hogy létrejön a felek között a megállapodás, holott az alperesek ekkor már biztosan tudták, hogy nem kívánják kivenni a kérdéses bérleményt.

2017-05-23

Az utolsó akadály is elhárult, jöhet a Brexit

Jóváhagyta az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn az Egyesült Királyság EU-kilépéséről szóló tárgyalások megindítására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, és ezzel elhárult az utolsó akadály is az egyeztetések megkezdése elől.

2017-05-23

Az energetikai hivatal 50 millió forintra bírságolta az Elműt

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 50 millió forintra bírságolta az Elműt a behajtási költségátalány jogsértő alkalmazása miatt. A büntetést a hivatal azzal indokolta, hogy a jogsértés hosszú időszakon keresztül állt fent és a felhasználók széles körének okozott jelentős vagyoni hátrányt. A MEKH szerint az Elmű előzetesen nem foglalta üzletszabályzatába a behajtási költségátalányt mint szerződésszegés esetén alkalmazható szankciót. Jogsértést követett el azzal is, hogy üzletszabályzatában nem jelölt meg egyértelműen behajtási költségátalányra jogalapot biztosító jogszabályt.

2017-05-23

Civil szervezetek figyelem! - A pénzügyi beszámoló határideje május 31.

A civil szervezetek törvényes működése szempontjából kiemelten fontos határidő közeleg, ugyanis e szervezeteknek 2017. évi május hó 31. napjáig kell eleget tenniük a pénzügyi beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségüknek, melyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-a ír elő számukra. Az elektronikus eljárásra kötelezett civil szervezeteknek a beszámolót elektronikus úton kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatal részére, míg az egyéb szervezetek választásuk szerint – elektronikus úton vagy papír alapon – tehetnek eleget e kötelezettségüknek. A beszámolókat a jogszabályban meghatározott tartalommal, az OBH által rendszeresített nyomtatványokon szükséges benyújtani, melyek 2017. április 19. napjával módosultak. E nyomtatványok a korábbiakhoz képest nemcsak formai, hanem kisebb tartalmi változtatásokat is tartalmaznak. Lényeges, hogy azokkal a civil szervezetekkel szemben, akik elmulasztották a 2015. évi beszámolójuk letétbe helyezését, és e hiányosságot 2017. május 31-ig sem pótolják, a bíróság akár 900 000 forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat.

2017-05-23

Haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése - Az Európai Unió Bíróságának májusi ügyrendjéből

2013 decemberében az Országgyűlés egy törvényt fogadott el, amely 2014. május 1-jei hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos közeli hozzátartozójának nem minősülő természetes személyek javára mezőgazdasági ingatlanokat terhelően bejegyzett haszonélvezeti és használati jogokat. Egy német állampolgárok tulajdonában álló magyar cég, illetve egy osztrák állampolgár, amelynek, illetve akinek magyarországi szántókon állt fenn haszonélvezeti joga, a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt vitatják az említett szabályozásnak az uniós joggal való összhangját. A magyar bíróság azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a haszonélvezeti és használati jogok megszüntetése és/vagy e jogok vagyoni kompenzáció nélküli törlése sérti-e az uniós alapszabadságokat, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának a tulajdonjog védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

2017-05-23

Devizahitelek: semmibe vették a fogyasztóvédelmet

Úgy látszik, lassan egyetlen szalmaszál sem marad, amibe kapaszkodhatnának azok a pórul járt devizahitelesek, akik a bíróságokon küzdenek igazukért. Legalábbis erre utal az az ítélet, amelyet a minap hirdettek ki a Kúrián. A bíróság egy tíz évvel ezelőtt kötött, devizaalapú autóhitel-szerződésről döntött. Az adós azt szerette volna elérni, hogy a bíróság mondja ki a megállapodás érvénytelenségét, ugyanis az – többek közt – olyan alapfeltételeket nem tartalmazott, hogy mekkora kamatot kell fizetnie a kölcsön után. Ráadásul a hitelszerződéseket szabályozó törvény is félreérthetetlen: semmis az a szerződés, amely nem tartalmazza az összes költséget, vagyis például a kamatot is. A bíróság határozatában az olvasható: kétségtelen, hogy az adós nem tudta volna kiszámolni, mennyi kamatot kell fizetnie. Azonban a kamatszámítást utólag elvégezte a hitelező, így a szerződés érvényes, az adósnak pedig 14 százalékos kamatot kell fizetnie. Azt nem látja problémásnak a Kúria, hogy ez csak a megállapodás aláírása után évekkel derült ki. De az a kérdés sem vetődött föl, vajon szerződést kötött-e volna a pénzintézettel az adós, ha tudja, valójában mekkora kamatot kell fizetnie.

2017-05-22

Csökkent a bíróságokat ért bombafenyegetések száma

Az utóbbi időben csökkent a bíróságokat érintő rendkívüli események száma, ezen belül a bombafenyegetések aránya is - mondta Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke. Közlése szerint míg 1999 és 2011 között 300 bombafenyegetés érte a bíróságokat, 2011 és 2017 között ez a szám 150-160 körül volt. A csökkenés hátterében Balla Lajos szerint az áll, hogy javult a felderítés sikeressége, és hogy ezek a cselekmények szigorú büntetést, a legtöbbször végrehajtandó szabadságvesztést vonnak maguk után.

2017-05-22

Aranykéz/Fenyő-gyilkosság – Rohác életfogytiglant, Portik 13 évet kapott jogerősen

Lényegében helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú határozatával a két évtizeddel ezelőtti, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú ítéletet, így jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás 13 éves szabadságvesztés büntetése. Rohácot időközben Szlovákiában is életfogytiglanra ítélték leszámolásos maffiajellegű cselekmények miatt. Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként kapott 13 évet azért, mert ő adta az utasítást Jozef Rohácnak Boros József megölésére. A hatóságok szerint Portik azért ölette meg Borost, mert terhelő vallomásokat tett rá az akkoriban elszaporodott leszámolásos bűncselekményekkel és az 1990-es évek elejei olajügyekkel kapcsolatban. A Fenyő-gyilkosság megbízójára az eljárás során nem derült fény, abban az ügyben Portikot nem vádolták meg.

2017-05-22

Rabszolgatörvény - Látszattárgyalástól félnek

Megkezdődtek a héten a szakértői tárgyalások a Munka törvénykönyve (Mt.) átfogó felülvizsgálatáról. A törvény megváltoztatására a versenyszféra három szakszervezeti konföderációja 2015-ben már összeállított egy javaslatcsomagot, a mostani egyeztetéseknek is ez az egyik alapja, de az akkori követelések közül az utóbbi két évben már többet sikerült beemelni az Mt. szövegébe. Lényeges kérdésekben azonban nem sikerült előbbre lépni, így ismét tárgyalni kell a köztulajdonban álló cégek dolgozóinak helyzetéről, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével járó szankciók szigorításáról, hiszen azt már a Kúria is kimondta, hogy ma sokszor éri hátrány a dolgozókat.

2017-05-22

Újabb családsegítő intézkedésről döntöttek

A családokat és a gyermekvállalást segítő újabb intézkedésekről döntött a kormány. Balog Zoltán a tervezett intézkedések közül kiemelte az anyák rugalmas munkavállalásának, valamint a munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatását. Utóbbira a tervek szerint 6 milliárd forintot szán a kormány, amely adókedvezménnyel is segíti a munkahelyi bölcsődéket működtető vállalkozásokat.

2017-05-22

Érvágással ér fel a vállalkozói számla megkövetelése

Pénzforgalmi bankszámlanyitást írna elő a kormány a legkisebb vállalkozóknak. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete több okból sem támogatja a javaslatot. Az alanyi áfamentes egyéni vállalkozó 2018-tól pénzforgalmi számlát köteles nyitni– áll az adótörvény-javaslatban. Ez a javaslat minden alanyi mentes egyéni vállalkozó (és annak minősülő személy, pl. állatorvos, egyéni ügyvéd stb.) számára is az “érvágásról” szólna – kommentálta a tervezett változtatást a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) közleményében. A pénzforgalmi számla egyetlen “haszna” az lenne, hogy azt jelenti a bank az adóhatóság felé, ez az információ pedig jellemzően végrehajtási célokat szolgál. Előfordulhat, hogy a nyugdíj vagy munkaviszony mellett gazdálkodó egyéni vállalkozóknak havi átlagban néhány tízezer forint bevételük van, ehhez egy pénzforgalmi számla drágább lenne, mint a magánbankszámla és ahhoz ingyenes készpénzfelvét sem tartozna. Az MKOE szerint a tervezett rendelkezés eredménye az is lehet, hogy két külön bankszámla vezetésére kényszerülne az egyéni vállalkozó, holott a magánvagyona és a vállalkozói vagyona a törvény szerint sem különülhet el. Ráadásul az adóhatóság a magánbankszámláról jelenleg is értesül, akkor, amikor onnan a Kataadó utalását teljesíti a vállalkozó.

2017-05-19

Fontos korlátozást oldott fel az EP

Az Európai Parlament (EP) megszavazta a strasbourgi plenáris ülésén az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló elérhetőségét szavatoló új szabályokat. Az EP által elfogadott szabályok lehetővé teszik, hogy egy másik uniós országban a szabadságukat, tanulmányaikat töltő vagy üzleti úton járó uniós állampolgárok korlátlanul hozzáférjenek az otthoni előfizetésük alapján ezekhez a tartalmakhoz. A jogszabály az olyan online előfizetéses szolgáltatásokra vonatkozik, mint a Netflix, HBO Go, Amazon Prime, Spotify, Deezer és társaik.

2017-05-19

Pénzbírságra ítélték a Terror Házát festékes flakonnal dobáló férfit

Nem jogerősen több mint hétszázezer forintos pénzbírságra ítélte a bíróság azt a férfit, aki áprilisban egy ételfestéket tartalmazó műanyag flakonnal megdobálta a budapesti Terror Háza Múzeumot. A rongálási kár hozzávetőlegesen tízezer forint.

2017-05-19

Halálkamion - Előzetesben maradnak a vádlottak

Előzetes letartóztatásban maradnak az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetéséig a parndorfi ügyként elhíresült eset vádlottjai - közölte a Kecskeméti Törvényszék. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség embercsempészés és más bűncselekmények miatt emelt vádat 11 afgán, bolgár, illetve libanoni férfi ellen május elején. A bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt.

2017-05-19

Dilemmák a büntetőjogi belátási képesség fogalma körül

Az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépésével több, mint fél évszázad után kerül vissza büntető jogunkba a belátási képesség fogalma, amely a büntethetőségi korhatár 12 évre történő szektorális leszállításával a 12 és 14 közöttiek büntethetőségének feltételévé vált.Időre volt szükség, hogy ez az újszerű jogintézmény a gyakorlatban rögzüljön és ahhoz is, hogy a köztudatban elmélyüljön. Talán még ma sem került pont a belátási képesség fogalma és tartalma körüli kérdések végére.

2017-05-19

Megszüntették a nyomozást Horváth András ügyében

Megszüntette a nyomozást a Fővárosi Főügyészség Horváth András, a NAV egykori munkatársa ellen. Az ügyészség döntése alapján nem valósult meg egyetlen bűncselekmény sem azok közül, amelyekkel a feljelentő NAV vádolta Horváthot. A határozat azt is kimondta, hogy a közérdekű bejelentők ellen akkor sem indítható büntetőeljárás, ha a közérdekű bejelentés kapcsán megsértik a jogszabályokat. Horváth Andrást a NAV személyes adatokkal való visszaélés miatt jelentette fel, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta a rendszerszintű áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését.

2017-05-18

Átadási letartóztatásba helyezték a menedéket kérő német neonácit

Elrendelte a Fővárosi Törvényszék a Sopronban elfogott Horst Mahler átadási letartóztatását szerdán, az átadás határidejéről azonban arra hivatkozva nem döntött, hogy néhány részlet még tisztázásra szorul a német férfi európai elfogatóparancsával kapcsolatban. A bíróság kimondta: az Igazságügyi Minisztériumon keresztül megkeresik a német igazságügyi hatóságot, kérve, hogy június 5-ig adjanak pontos tájékoztatást az európai elfogatóparancs teljes szövegéről, arról, Horst Mahler büntetését miért szakították korábban félbe, illetve mennyi időt kell még rács mögött töltenie. Az átadási letartóztatást a bíróság június 26-ig rendelte el. A holokauszttagadásért elítélt Horst Mahler nem fellebbezett, de ellene van az átadásnak, politikai menekültnek tekinti magát.

2017-05-18

Letöltendőt kaptak a Budapest Airport volt jogászai

Másodfokon jelentősen súlyosabb büntetést szabtak ki a Budapest Airport egykori jogi előadójára és jogi igazgatójára minősített vesztegetés miatt – számolt be az MTI. A két jogász 2008-ban jogtalan előnyt kért azoktól az ügyvédi irodáktól, melyekkel a cég megbízási szerződést kötött – a megbízás elnyeréséhez vissza kellett osztaniuk a megbízási díjból. A vádiratban más korrupciós cselekmények is szerepeltek.

2017-05-18

Önkényes lakásfoglalás – Mi a teendő?

Az önkényes lakásfoglalással - mint a lakás tulajdonosát a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének részjogosítványaitól egyaránt megfosztó magatartással - szemben több jogág is tartalmaz igénybe vehető eszközt. De melyik ezek közül a leghatékonyabb? Az önkényes lakásfoglalás sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem keveredő össze a jogcím nélküli lakáshasználattal. A jogcím vizsgálata és további szempontként a birtokba lépés módja elméletben és gyakorlatban egyaránt pontosan elkülöníthetővé teszi a jogcím nélküli lakáshasználat és a tulajdonos által üresen hagyott ingatlan – vi et clam – birtokbavételében álló önkényes lakásfoglalás eseteit. Erre mutat, hogy jelentősen eltérnek egymástól az „igénybe vehető” eljárások is: míg az önkényes lakásfoglalóval szemben a tulajdonos nemperes eljárással is, addig a jogcím nélküli lakáshasználat esetében csak peres eljárással kérheti a bíróságtól az ingatlan elhagyására történő kötelezést. A két esetkör közötti határvonalat a jogalkotó – amint látni fogjuk: kivételszabályok beiktatásával –a bírósági végrehajtásról szóló törvényben törte át, amikor olyan „tényállásokat” határozott meg, amelyekben a használó bár korábban rendelkezett jogcímmel, mégis lehetőség van vele szemben az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó eljárásrend alkalmazására.

2017-05-17

A nap száma: cégek ezreit törlik havonta a bíróságok

Az elmúlt négy évben megszűnt 253 378 vállalkozás több mint harmadát, 91 615 céget kényszertörléssel szorították ki az üzleti életből – írja a feketelista.hu A portál beszámolója szerint 2017 első négy hónapjában a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint az egy évvel ezelőtti azonos időszakban (6429). Jelentősen nőtt a részvénytársaságok és csökkent a korlátolt felelősségű társaságok, vagyis a kft.-k száma. 2014. március végén 6009 részvénytársaság szerepelt a cégjegyzékben, az idén már 6574, a kft.-k száma pedig négy év alatt több mint 30 ezerrel csökkent.

Tételek: 1 - 20 / 2780 (139 oldal)
Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.