2017-07-03

Egyetemi autonómia - akadémiai szabadság - jogállamiság

Közjogi Szemle, 2017/2., 1-30. o.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2017. április 10-én hétfőn 10.00 órától a VI. előadóban rendhagyó összehasonlító jogtörténeti órát tartottak: a kar nyolc oktatója beszélt a hallgatóságnak az akadémiai szabadságról, mert felelősséget éreztek azért, hogy objektív, tudományos elemzésekkel segítsenek egyrészt eligazodni az aktuális politikai döntések hatásaiban, másrészt megmutatni a politikai döntéshozó mozgásterének határait. A rendhagyó tanóra apropója a kormány által 2017. március 28-án benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt T/14686. számú törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. módosításáról, amelyet a parlament 2017. április 4-én elfogadott, a köztársasági elnök 2017. április 10-én aláírt, és 2017. évi XXV. törvényként jelent meg a Magyar Közlönyben. Az országgyűlési képviselők egynegyede 2017. április 21-én az Alkotmánybíróságnál indítványozta a törvény utólagos normakontrollját.[1] 2017. április 26-án az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel a módosítás korlátozhatja a szolgáltatásnyújtás szabadságát.[2]

A szabályozás – amely a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működését feltételekhez köti és korlátozza – elsősorban a nemzetközileg elismert budapesti Közép-európai Egyetem / Central European University (KEE/CEU) számára hátrányos. A hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 8. § (3) bekezdése szerint a törvény 1. melléklete tartalmazza azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek. Az utaló szabályban hivatkozott melléklet 30. pontja szerint a budapesti Közép-európai Egyetem a nem állami egyetemek közé tartozó, magyar állam által elismert egyetem. Ezt eredetileg a Közép-európai Egyetem állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvény állapította meg.[3] A KEE/CEU ugyan nem tisztán külföldi (vagy Magyarországon működő kizárólag külföldi), hanem külföldi és magyar felsőoktatási intézmény – amely kizárólag magyarországi képzési hellyel rendelkezik, és kettős jogalanyiságánál fogva részben, bizonyos képzések esetében kizárólag külföldön elismert diplomát, oklevelet ad ki[4] –, a módosítás által támasztott feltételek és határidők mégis ellehetetlenítenék változatlan magyarországi működését.

A kormányzati lépésre a javaslat benyújtásától kezdve tiltakozásokkal, állásfoglalásokkal és tüntetésekkel reagáltak a polgárok, valamint a hazai és a nemzetközi akadémiai szféra képviselői, közösségei. Az ELTE oktatóinak előadás-sorozata ebbe a szolidaritási hullámba illeszkedett. Lapunk megkeresésére az előadók megtisztelő módon vállalták, hogy előadásaik írott változatát rövid határidővel rendelkezésünkre bocsátják.

A Közjogi Szemle szerkesztősége e felajánlást követően szélesebb körben is megnyitotta a diskurzust, annak érdekében, hogy az európai alkotmányosság három értéke: a jogállamiság, az egyetemi autonómia és a tudomány szabadsága közötti összefüggéseknek minél több árnyalatát mutassuk meg. A tudományos eszmecsere közzététele egyrészt az alkotmányos gyakorlat számára tanulságokkal szolgálhat, másrészt a jövő kutatógenerációi számára dokumentálni kívánja, miként éltek a jogtudomány eszközével és módszerével közösségük autonómiájának védelmében a jogtudomány mai képviselői.


Chronowski Nóra



Az oktatók előadásairól készült írott változatot itt tekinthetik meg.




Jegyzetek


[1] Ügyszám: II/01036/2017, http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/AF27B40BA3B0B821C1258109003F9B19?OpenDocument (2017. 05. 10.)

[2] http://europa.eu/rapid/press-release_MEX-17-1116_en.htm (2017. 04. 28.)

[3] Az említett törvény preambuluma szerint „a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, valamint New York állam kormányzója által 2004. április hó 5. napján kiadott közös nyilatkozatban foglalt célok megvalósítása érdekében, a New York államban (Amerikai Egyesült Államok) elismert Közép-európai Egyetem (Central European University) magyar, nem állami egyetemként történő elismerése érdekében, a hazai felsőoktatás nemzetközi jellegének erősítése, a külföldi tapasztalatok meghonosítása, valamint az idegen nyelven megszerezhető felsőfokú szaktudás bővítésének céljából”.

[4] A CEU/KEE jogi státusáról, jogszerű magyarországi működéséről bővebben lásd az egyetem magyar Országgyűléshez benyújtott memorandumát: https://www.ceu.edu/sites/default/files/attachment/article/17920/ceumemoparliament02042017final.pdf (2017. 04. 05.)


Kapcsolódó termékek

Copyright © 2014 HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó | Minden jog fenntartva.